DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mádai Péter képviselőtársam szavai után alig maradt mondandóm, de engedjék meg, hogy néhány szóval én is reflektáljak.
Először is szeretném jelezni, hogy az Alkotmánybíróság döntését mérlegelni olyan értelemben, hogy az jó-e vagy nem jó, úgy gondolom, az Országgyűlésnek nem lehet. Az Alkotmánybíróság döntése ránk nézvést is kötelező, és ezen kötelezettségen belül a megfelelő megoldás megtalálása az épp aktuális Országgyűlés dolga.
Úgy gondolom, Mádai úr mondandójában a legfontosabb rész, miszerint Magyarországon minden egyes embernek joga van arra, hogy életviszonyai rendezett jogviszonnyá válhassanak. Ez az a vita, amiről itt ma egyáltalán szólni kell. Említettem volt, hogy az Alkotmánybíróság döntése kötelező. Kötelező, de az abban foglaltak nem minden eleme kötelező, csak a rendezés igénye kötelező.
Úgy gondolom, K. Csontos Miklós korábbi szavait is illene figyelembe vennünk, amikor arról szólt, hogy milyen fejlett jogéletűnek ismerték meg hazánkat. Ebbe mindig beletartozott az is, hogy igenis előremutató tudott lenni sok tekintetben a magyar jogalkotás is.
Úgy gondolom, ha ezen az úton tudunk valamit előrelépni az adott törvényjavaslat kapcsán, akkor elődeink nemes hagyományait követjük. Ami a vita ellenzéki kontra kormánypárti részét illeti, egyetértek Sepsey képviselőtársammal, hogy nem lehet ebbe beszorítani ezt a vitát, hiszen ellenzéki oldalról is igen sokszínű véleményt hallottunk. Ugyanakkor elvitathatatlan, hogy jó néhány ellenzéki képviselő a vitát olyan irányba vitte, amit egyszerű magyar kifejezéssel úgy lehetne megfogalmazni, hogy összekeverték a szezont a fazonnal.
Úgy gondolom, ebben a dologban sokkal veretesebben fejezte ki ugyan magát Mádai képviselő úr, de erről van szó, és ezt nem mi adjuk egyes ellenzéki képviselőtársaink szájába. És én megmondom őszintén, se ilyet, se mást nem is kívánok a szájukba adni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
