DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miniszerelnök Úr!
Rendkívül sajnálom, hogy ön olyan beszédet mondott el, amely arra késztet engem, hogy Murphy jusson az eszembe, aki körülbelül olyasmit mondott: ha valami végképp nem megy, nem sikerül, akkor olvasd el a használati utasítást. Örülök, hogy két év után a kormány oda jutott, hogy az átadási dokumentáció egyes fejezeteit már elolvasta, de sajnos úgy látom, azt is rosszul. Ráadásul nem vagyok azzal tisztában, hogy mikor voltak a választások - mert a miniszterelnök úr azt mondta, hogy három évig tartott, amíg az IMF-nél rendbe hozta ez a kormány azt, amit mi elrontottunk. Ezek szerint ön már '93-ban kormányon volt, de ügyesen titkolta. (Közbeszólások balról.)
Amit szeretnék elmondani: mindazzal, amiről miniszterelnök úr beszélt, egy baj van, hogy összeadhatatlan, össze nem tartozó, összefüggéstelen számbűvészkedés folyt. Itt kilométer literrel, Cinkota Nagyiccével össze lett adva; a múlt héten még 600 volt, most már 900 milliárd. Szerencse, hogy nem a jövő héten mondta el, mert akkor már 1500 milliárdnál tartanánk.
Szeretném fölmutatni a tisztelt Háznak (Iratot mutat fel.) - és ezt oda is fogom adni a házelnök úrnak - az iktatószámmal ellátott, nem úgy, mint a Budapest Bank esetében, átadási dokumentációt 1994 június havából. Ami a pénzügyi részt illeti, én letétbe helyezve otthagytam az utódomnak. Abban például a garanciális kérdésekről olyan megállapítások szerepelnek, hogy igen, van 188 milliárd forint, amelyeknek megvan az időbeli ütemezése. De szeretném hozzátenni, hogy ez azt is tartalmazza, hogy ebből a 188 milliárd szerződésértékből 19,8 milliárd forint '94-ben, 7,8 '95-ben, 101,7 1996 és 2016 között esedékes. Tehát nem erre a kormányra hagytunk mi 189 milliárdot; jó néhány választás le fog még zajlani, és ezek a munkák fognak terhelni következő kormányokat. (Közbeszólások, taps a kormánypárti padsorokból.)
Ebben egyébként benne vannak azok a számok is, amelyeket '89 előtt vállaltak a kormányok, például a Suzuki-programnak a dolgai is. (Taps az ellenzéki padsorokban.) Szeretném elmondani azt is, hogy tartalmazza ez a csoport, hogy kik kaptak ebből: 8,7 százalékot az agrárexport, 19,3 százalékot az ipari, 62,3 százalékot a termelő infrastruktúra - ebbe a bejövő világbanki hitelek garanciális dolgai is benne vannak - és 9,7 százalékot a nem termelő infrastruktúra. Továbbá, hogy ez a teher mennyire nem teher: az átadási dokumentációban egyértelműen tisztázásra került, hogy 11,2 százaléka ennek az, ami valószínűleg beváltásra kerül, 50 százalékát teljesen biztos, hogy nem kell érvényesíteni, és 39 százalék dubiózus, hogy vajon a teljesítés során lesz-e olyan rész, ami után kötelezettség áll fönn.
Miniszterelnök Úr! Tehát itt a garancia egy hosszú időben elnyúló, a magyar exportot támogató... Gondolom, az valóban fontos kérdés, hogy mely vállalatok kaptak hiteleket Magyarországon - de ez egyébként előtte is, utána is volt.
Nem tudok nem visszatérni arra, hogy a miniszterelnök azt mondja, ezt nem tudták és nem lehetett követni, mert nem tudták, nem tudhatták, hogy milyen 3000-es határozatok voltak, csak a kormányra jutás után.
Nos, miniszterelnök úr, nem tudhatta az, aki nem akarta tudni. A 3000-es határozat nem azt jelenti, hogy az titkos, ezt már nagyon sokszor a Házban el lehetett mondani. Ez annyit jelentett, hogy a Magyar Közlönyben és a Határozatok Tárában nem kötelező megjelentetni, de ha a most is a miniszterelnökségen dolgozó Müller György államtitkár (sic!) urat ön megkérdezi, ő el tudja önnek mondani, hogy hány ellenzéki képviselő jött be hetente elolvasni a 3000-eseket. Ha ön nem volt kíváncsi rá... - nyilván nem küldtük postán a lakására, de ha kíváncsi lett volna, és kormányra készülnek, bizony folyamatosan követhették volna ezeket a 3000-es határozatokat.
Ráadásul itt összekeveredik a garancia, az állampapír, a bankkonszolidáció - egy csomó olyan kérdés, amelyek nem egynemű fizetések; egy állampapír nem garancia, az egy kötvény. Tehát itt egy csomó dolgot nem tudok ebben az ügyben mondani.
A másik: igaza van a miniszterelnök úrnak, a bankkonszolidációt nem fejeztük be. A bankkonszolidációnak a '93 decemberi kormányhatározat értelmében három üteme volt. Az első december 31-éig abban az évben, a második ütem májusig '94-ben, és szeptemberig a harmadik ütem. Sajnos, a választások valóban megakadályoztak abban, hogy befejezzük a bankkonszolidációt, de örömmel jelentem a Háznak, hogy az ön kormánya és Békesi László miniszter úr a harmadik ütemet az eredeti kormányhatározatnak megfelelően, annak rendje s módja szerint befejezte.
(15.30)
Tehát befejeződött, valóban nem mi fejeztük be; de az az apróság, hogy közben voltak a választások, bennünket megakadályozott... - de nem hogy ez az egyébként elkerülhetetlen gazdaságpolitikai lépés ne következzék be.
Végül még egy megjegyzést kell tennem az energiaárakkal kapcsolatosan. Az egyik dolog, amivel annak idején az Antall-kormány 1990-ben szembesült, az volt, hogy akkor sajnos, egy másfél éve aktuális energia-áremelés nem került végrehajtásra már a szabad választások előtt - a jó ég tudja, hogy miért nem -, és ezzel kellett kezdenünk annak idején a kormányzást. Hozzáteszem, hogy éppen az én ipari miniszterségem alatt volt ipariáram-, fogyasztóiáram- és gázárrendezés, nem is egy esetben, én magam tárgyaltam le annak idején a nemzetközi szervekkel ennek az ütemezését, amelynek 1995. december 31-e volt a következő üteme.
Itt, e Házban ül még egy ipari miniszter, aki volt abban az időben a kormányban, amikor én már pénzügyminiszter lettem, és tanúsíthatja azt, hogy 1995. VII. hó 1-jével a tárgyévre vonatkozó előkészítésre került. Végtelenül sajnálom, hogy az új kormány az önkormányzati választások miatt elodázta ezt az energia-áremelést, és csak egy fél évvel később tette meg; persze, hogy sokkal többe került, mert időközben az infláció is működött.
Tehát itt semmiféle mulasztás nem történt. De azt is hozzá kell tennem - és az akkori ellenzék ma kormányon lévő képviselői is pontosan tudják -, hogy egy meghatározott alku után, a Valutalappal '93 áprilisában megkötött megállapodás után itt, a parlamentben született meg az a konszenzus, hogy kettő között lehet választani: vagy azonnal a megállapodás szerint előrehozzuk - előrehozzuk! - az energia-áremelést, és '94. január 1-jével az áfarendezést, vagy a 6 százalékról 10 százalékra történő áfakulcsemelést meghozzuk azonnal, és az energia-áremelést tesszük úgy, hogy a kettő átlaga pontosan olyan, mintha mind a kettőt január 1-jével csináltuk volna meg. Meg lehet találni a PM-ben a számításokat, hogy mind az áfaemelés, mind az energia-áremelés, ha január 1-jén van, pont ugyanannyit hozott, mint az augusztus 1-jei áfaemelés és a július 1-jei energia-áremelés. Az áfát... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)... - választások ide-oda - mi végrehajtottuk, önök az önkormányzati választás miatt az energiát nem. Ezt vissza kell utasítanom! Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
