DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim!
Most fejeződtek be a felvételi jelentkezések az egyetemekre és főiskolákra. Nem túlzás a jelző: drámai a továbbtanulni vágyók számának a csökkenése. Igaz, hogy az országos napilapok csak - a csakot természetesen idézőjelben kell érteni - 9 százalékos csökkenésről számolnak be, erről írnak; ha azonban megvizsgáljuk ezeket a számokat, akkor láthatják, hogy most akár többszöröse is lehet ennek a valóságos értéke, hiszen egyszerre több helyre is lehet jelentkezni, és a médiákból közismert, hogy van olyan diák, aki például egyszerre 14 helyre jelentkezett. Így tehát ez a 9 százalék a valóságban lényegesen nagyobb.
Ugyanakkor a 14 helyre való jelentkezés esete önmagában is bizonyítja, hogy további jelentős szempontok vannak, amelyeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium eddig nem vett kellően figyelembe. Nevezetesen a pályakezdők között olyan bizonytalansági tényezők vannak, mint a későbbi elhelyezkedési gondok, és ebből fakad, hogy pályabizonytalanság van, ezért is több helyre jelentkeznek. El lehet képzelni, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban hány család görnyedt a felvételi tájékoztatók fölé, hány anyuka és apuka mérlegelte kétségbeesetten, hogy a gyerekének a továbbtanulási lehetősége vajon milyen jelentkezés esetén fog munkahelyhez való jutási lehetőséget is jelenteni.
A helyzet különösen tragikus azért, mert a tanár- és a tanítóképző főiskolákon több mint 40 százalékkal csökkent a jelentkezések száma, ez pedig annak a következménye, hogy fojtogatja a hatalom az önkormányzatokat. Rajtuk keresztül a falusi kisiskolák visszafejlesztését, bezárását érik el. A falusi tanárok és tanítók utcára kergetése ma napirenden levő tény, és ismertek azok az adatok is, hogy milyen súlyos válaszút elé kerültek az oly sok vidéki tehetséget felnevelő, diákokat tanító, derékba tört életű pedagógusok.
Úgy tűnik, a falvak és tanyák szellemi lámpásai mindinkább kioltódnak, hiszen ilyen körülmények között egyértelmű, hogy nemcsak a diákok számának a csökkenése tragikus, hanem ha egyszer éppen a falusi tanítók és tanárok képzésében ilyen visszaesés van, másrészt pedig őket nagy számban elbocsátják a munkahelyeikről, akkor alig-alig lesz lehetőség egy-egy kis falusi iskola fenntartására. Márpedig, ha megszűnik a falusi iskola, megszűnik az élet lehetősége, és onnan menekülnek a lakosok.
Úgy gondolom, ezért nem lehet várni e kérdés újbóli Ház elé hozatalával. A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy a korábbi miniszternél, Fodor Gábornál és a jelenlegi miniszternél százszor jobban tudta jobb emlékezetű elődjük, gróf Klebelsberg Kunó, hogy milyen szempontokra kell tekintettel lenni. Hadd idézzem: "Ha a tanulók számát még jobban lenyomnám, az a választási kör, amelyből az állam és a társadalom merített, még kisebb lenne, és egy szép napon arra ébredhetnénk, hogy a megüresedett állásokat nem lehet alkalmas emberekkel betöltetni."
Én kérem az igen tisztelt, szakértői kormánynak nevezett MSZP-SZDSZ-es kormányt, gondoljanak arra, hogyan lesznek ennek az országnak szakértői (Az elnök pohara kocogtatásával figyelmezteti a képviselőt a felszólalási idő lejártára.), ha a falusi iskolákat és pedagógusokat ellehetetlenítik. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kisgazdapárti padsorokban.)
