VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Két hete tart már az a vita, amely az úgynevezett kormányzati kezességről és garanciavállalásokról bontakozott ki.
Azóta a legkülönfélébb számok, milliárdos összegek hangzanak el, anélkül, hogy bárki ezek mögé a számok mögé nézne. Éppen ezért nem felesleges véleményem szerint az, hogy tisztázzuk, hogyan indult el ez a vita, miből is lett a cserebogár.
Ha visszaemlékezünk a kiindulópontra, két héttel ezelőtt Kádár Béla képviselőtársunk egy napirend előtti hozzászólásban hívta fel a figyelmet azokra a kormányzati kudarcokra, amelyek a gazdaságpolitika elmúlt két évét jellemezték.
(15.50)
A miniszterelnök úr akkor erre egy kétperces viszontválaszban reagált, és ennek a viszontválasznak a keretében egy fél mondaton belül említette meg ezt a 600 milliárdos összeget. Vagyis nem volt másról szó, tisztelt Ház, mint a miniszterelnök úr rögtönzéséről, kapkodásáról, és ebből a rögtönzésből kerekedett egy két hét óta tartó vita. (Dr. Kövér László: Úgy van! - Dr. Pusztai Erzsébet: Sokadszor!) Ez a rögtönzés, kapkodás megakadályozta az Országgyűlést abban, hogy erről érdemi és tartalmi vitát folytasson. Ha ugyanis valóban van probléma, ha valóban gond az, hogy a kormányzat, a mindenkori kormányzat milyen módon vállal kezességet és garanciát, akkor ezt nem egy félmondatos miniszterelnöki megjegyzésben kellett volna a tisztelt Ház elé hozni, hanem véleményünk szerint egy kormányzati előterjesztés formájában, és ennek alapján lehetett volna módot keríteni, hogy az Országgyűlés vitát folytasson.
Ez a rögtönzés, ez a kapkodás okozta, tisztelt Ház, hogy a mai napig nem tudjuk, milyen összegről is van szó. Két héttel ezelőtt 600 milliárdról volt szó, most a miniszterelnök úr már 900 milliárd forintról beszél. Én csak utalnék arra az MSZP-s közíróra, az ön egykori frakciótársára, aki azt mondta, hogy az MSZP-s kormány nem szorul rá arra, hogy ilyenfajta blöffökkel, 600 milliárdos rögtönzésekkel próbálja az előző kormányra hárítani a felelősséget.
Ugyancsak ez a rögtönzés okozza azt, hogy a kárpótlás megítélésében néminemű emlékezetkihagyásra kell utalnunk, hiszen annak idején az MSZP frakciója volt az, amely megszavazta a kárpótlási törvényt, és ennek alapján vállalta azt a felelősséget, ami a törvény elfogadásából és alkalmazásából reá hárul. (Dr. Kövér László: Úgy van!) Ugyancsak utalnék arra, amiről miniszterelnök úr nem beszélt, az Állami Számvevőszék két héttel ezelőtt egy jelentést tett az Országgyűlés asztalára, ami az állampapírok kibocsátásáról is tartalmaz egy elemzést. Az ön beszédében összekeveredett az, hogy mikor van szó garancia- és kezességvállalásról, mikor van szó állampapír-kibocsátásról. Ennek alapján nyugodtan mondhatom azt, hogy '95 első felében önök 890 milliárd forint értékben bocsátottak ki állampapírokat. (Dr. Kövér László: Úgy van!)
Ugyanakkor tény az, hogy ez a kapkodás, ez a rögtönzés nyilvánvaló politikai szándékból fakad. Ez a szándék tetten érhető volt az MSZP kongresszusán, és tetten érhető volt ebben a félresikerült fél mondatban is. Nevezetesen, az elmúlt két év kormányzati kudarcaiért, sikertelenségéért, a gazdaságpolitika kudarcaiért a mostani kormány az előző kormányra kívánja hárítani a teljes felelősséget. A gazdasági mutatók ugyanis az elmúlt két év során szinte csak rossz irányba változtak. Emlékeztetnék rá, hogy 28 százalékos volt a fogyasztásiár-emelkedés, félmilliós volt a munkanélküliség, sohasem látott korrupció és feketegazdaság van az országban az elmúlt két év után, 48 százalékra nőtt az adóteher, az elmúlt évben 12 százalékos volt a reálbércsökkenés, és az ipari termelés, valamint a bruttó hazai termék növekedése is felére csökkent. (Hegyi Gyula: Micsoda?)
Az elmúlt két év kudarca tehát, tisztelt Ház, az, ami ezeket a félresikerült, rögtönzött mondatokat indukálja. A Fidesz parlamenti frakciója ebben a kérdésben megtette a maga javaslatát. Csak emlékeztetni szeretnék rá, egy héttel ezelőtt napirend előtt már szóltunk erről: elvárjuk a kormánytól, hogy számoljon be az összes eddigi kormányzati garancia- és kezességvállalásról - az 1990-es időszakot megelőzőekről is -, elvárjuk azt, hogy a Horn-kabinet elmúlt kétéves időszaka alatti garancia- és kezességvállalásokról is készüljön egy beszámoló az Országgyűlés számára.
Csak emlékeztetnék rá, hogy '94 őszén-telén éppen a Horn-kormány volt az, amely egy 20 milliárdos garanciavállalást tett a borsodi reorganizáció érdekében, ugyancsak a Horn-kormány volt az, amely a Budapest Bank érdekében tett ilyen garanciavállalást, és ma sem ismerjük azt például, hogy az autópálya-koncesszió kérdésében milyen garancia- és kezességvállalások születtek. Ezért tehát elvárjuk, hogy a Horn-kabinet ezt a jelentést készítse el és terjessze a parlament elé.
Javasoltuk továbbá azt, hogy a kormány minden esztendőben számoljon be az Országgyűlésnek arról, milyen garancia- és kezességvállalások születtek az adott esztendőben. Végezetül pedig fontosnak tartanánk, hogyha három hónappal a választások előtt, 1998-ban a kormány letenné a parlament asztalára azt a jelentést, amely tiszta és világos képet ad arról, hogy milyen garanciavállalás született az elmúlt négyéves ciklus alatt.
Tisztelt Ház! Ismerjük azt a szólásmondást, miszerint nehéz a múltat előre látni. Ma, 1996-ban a miniszterelnök úr sokkal sötétebb képet festett az előző négyéves ciklusról, mint 1994 júliusában, a kormány megalakulásakor vagy 1994 szeptemberében az ön nevezetes szeptemberi beszédekor. A Fidesz parlamenti frakciója tart attól, hogy két év múlva, 1998-ban a mostaninál is sokkal sötétebb képet fogunk kapni az előző négyéves kormányzati ciklusról, mert az akkori helyzet alapján már az a helyzet nem lesz tartható, abban a helyzetben csak az előző négyéves sötét és egyre hiteltelenebb kép festése lesz a kormányzat számára járható út.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)
