PÓDA JENŐ
PÓDA JENŐ
PÓDA JENŐ (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Gyuricza képviselőtársam részletesen szólt a 339. §-hoz beadott módosító indítványunkról. Magam is azt hiszem, hogy ez a legfontosabb kérdés most, hiszen látszólagos jelentőségét messze túlnőtte már az elmúlt hetek s hónapok történései alapján az, hogy mikor lép életbe ez a törvény, illetve egyes részei mikor lépnek életbe.
Képviselőtársam helyesen és alaposan indokolta, hogy miért lehetetlen állapot az, hogy a parlament rögtön megfogalmazza a követelményoldalt s csak késve, igen jelentős késéssel rendeli mellé azokat az erőforrásokat, amelyek mindezen követelmények kielégítését támogatják. Igen, ki kell mondani, hogy ma a magyar honvédelem s talán más rendvédelmi fegyveres szervek is olyan állapotba kerültek, amikor nem elsősorban a technika, nem elsősorban a szervezettség, nem elsősorban a költségvetés a legfontosabb tényező a működőképességüket illetően, hanem mindenek elé kerül most már, kell hogy kerüljön a szakképzett, a megfelelően képzett hivatásos állomány megtartása. Olyan elvándorlás indult meg ezekből a szervekből, amely ha még hónapokig folytatódik, az alapvető működésük megkérdőjelezhetővé válik. Ebben a tekintetben lenne nagyon fontos, hogy kormánypárti képviselő urak, a kormány képviselői meghallgassák azt és megkeressék annak a lehetőségét, hogy ne '99. január 1-jén, hanem '97. január 1-jén életbe lehessen léptetni az illetménytáblát.
Magam meg vagyok győződve arról, hogy meg lehet ehhez a forrásokat találni. Éppen az elmúlt hetek történései erősítettek meg ebben. Ha a tárca a költségvetésben nem tervezett módon, a honvédelmi tárca ilyen hamar meg tud találni hárommilliárd forintot olyan tankok megvásárlására, amelyek semmilyen tervekben előzetesen nem szerepeltek, akkor lehet, hogy a tárca a tárcák és a kormány együttes erőfeszítésével azt a hatmilliárd forintot is meg tudja teremteni, amiről tulajdonképpen szó van.
Aránytalanul nagy a politikai kockázat ahhoz képest, amennyi pénzről itt szó van. Igen, azt mondom, hogy politikai kockázatról van szó, hiszen az az aláírásgyűjtés, amely a napokban beindult, mutatja, hogy nem egyszerűen bérkövetelésről, nem egyszerűen bizonyos szolgálati lehetőségek ellehetetlenüléséről van szó, hanem gyakorlatilag egy olyan állapot állt elő, ami talán példa nélküli a magyar honvédelem vagy a magyar fegyveres erők történetében. Az, hogy nevükkel, személyi számukkal, aláírásukkal bérkövetelést fogalmazzanak meg katonák, azt hiszem, mindennél többet mond. Ez mutatja, hogy nem kormánypárti és ellenzéki viszonyban megfogalmazható politikai kérdésről, hanem általános politikai kérdésről van szó, és a Magyar Köztársaság, a magyar demokrácia érdeke ebben a helyzetben egyértelműen az, hogy ezt a kérdést megnyugtató módon lehessen rendezni.
Sajnos, a kormány részéről azok a magyarázatok, amelyek az elmúlt időben megfogalmazódtak, nem elégítik ki most már ezeket az embereket, nyilvánvaló. Az sem megoldás, ha ők távoznak, hiszen éppen azok mennek el, akiknek a tudására, a munkájára a legnagyobb szükség lenne, akik konvertálható tudással rendelkeznek, és a maradók nem biztos, hogy tudják biztosítani ezen szervezetek működőképességét.
Ehhez tisztelt képviselő urak, tisztelt kormányképviselők meg kell találni azt a pénzt, amiről itt szó van, egyszerűen nem feszíthető tovább ez a helyzet. Én azt hiszem, hogy ez mindannyiunk érdeke. Beláthatatlan következményekkel járhat, hogyha erre nem tudunk sort keríteni. Ennek egyetlen lehetősége az, és ez az utolsó alkalom tulajdonképpen, hogy a parlamentben erről szólni lehet, hogy itt most meghallgassuk egymás érveit. És én gondolom, mivel ezek nem először hangoznak el a parlamentben, hogy a kormány, ezen belül talán leginkább a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium képviselői az elmúlt hetekben föltárták annak a lehetőségét, hogy hogyan lehet ezt a pénzt megadni. És én, ha nem is azt várom talán presztízsokok miatt, hogy itt és most kormányképviselők elmondják, hogy igen, ez a dolog menni fog, de mégis azt várom, hogy a következő hét vagy két hét múlva esedékes szavazásra a kormány előálljon azzal a nagyon fontos új bejelentéssel, hogy igen, meg tudja és meg kívánja adni ezeket a bértáblához szükséges pénzeket. Mindannyiunk közös érdekéről van szó. Köszönöm figyelmüket.
(19.50)
