DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Talán túlzás nélkül állítható, hogy a mindössze három paragrafusból álló Ptk.-módosítás úgy robbant be a magyar jogrendbe, mint elefánt a porcelánboltba. (Mádai Péter: Az bemegy!)
Az Alkotmánybíróság határozata értelmében az Alkotmánybíróság megállapította: ellentétes az alkotmánnyal, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben, házasságon kívül együtt élő és kapcsolatukat nyilvánosan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelességeket állapítanak meg, csakis a polgári törvénykönyv fogalommeghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fűznek jogkövetkezményeket. E bonyolult szövegezés a polgári törvénykönyv 578. §-ának g) pontjára utal, nevezetesen annak is az 1. §-ára, amely a következő meghatározást tartalmazza: "Az élettársak: házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő nő és férfi." Ezen az évszázados jogelven változtatott az Alkotmánybíróság, mert megállapítása szerint az élettársi kapcsolathoz nem szükséges a különneműség, azonos neműek között is létrejöhet ilyen kapcsolat.
A Független Kisgazdapárt megítélése szerint ez egy rendkívül vitatható és sajnálatos alkotmánybírósági határozat, hiszen az Alkotmánybíróság az alkotmány 70/A §-ára utalva állapította meg, hogy a férfi és nő kapcsolatára leszűkített élettársi kapcsolatra való utalása a polgári törvénykönyvnek alkotmányellenes, és ezért határidőt adott ezen alkotmányellenesség kiküszöbölésére, nevezetesen 1996. március 1-jéig függesztette fel az alkotmányellenesség vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyalását. A Független Kisgazdapárt megállapítása szerint az alkotmány 70/A §-a egyáltalán nincs ellentétben a polgári törvénykönyv hivatkozott rendelkezésével. Miután az alkotmány 15. §-a külön meghatározza, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, mi úgy ítéljük meg az alkotmány 70/A §-át, hogy az nincs és nem is lehet ellentétben az alkotmány 15. §-ával. Az Alkotmánybíróság tehát nemcsak sajnálatos területre tévedt akkor, amikor az élettársi kapcsolatra vonatkozóan ilyen megállapításokat tett, hanem tulajdonképpen a "lopakodó alkotmányozás" területére. Ez a "lopakodó alkotmányozás" azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság szinte puccsszerűen döntött egy olyan kérdésben, ami az egész magyar jogrendet felborítja, sőt az egész magyar erkölcsi rendnek egy teljesen újfajta módon való értelmezését adja.
Miután nem első ízben fordul elő az Alkotmánybíróság gyakorlatában az ilyen döntés - hadd emlékeztessem igen tisztelt képviselőtársaimat: a halálbüntetéssel kapcsolatban hozott, ugyancsak szinte puccsszerűnek minősíthető körülmények között létrejött alkotmánybírósági határozatra -, erről a helyről kötelességszerűen azt kell megállapítanom, hogy az alkotmány ilyen jellegű értelmezése - tehát hogy az Alkotmánybíróság az írott alkotmány helyett maga hoz olyan szabályokat, amelyeket összhangban lévőnek érez az alkotmánnyal, holott alapvető ellentétben vannak vele - tulajdonképpen egy olyan jogi helyzetet hoz létre, amikor is az Országgyűlésnek a jogalkotási tevékenységét oly mértékben korlátozza az Alkotmánybíróság, ami már nem hagyható szó nélkül. Tulajdonképpen karámok közé szorítja a tisztelt Házat.
Külön ki kell térnem arra, hogy ez az alkotmánybírósági döntés annál is inkább sajnálatos, mert hiszen köztudott, hogy az ország lakossága évről évre csökken, évente mintegy 50 ezerrel többen halnak meg, mint születnek. Egyesek felvetik, hogy ha ilyen mértékben folytatódik az ország lakosságának csökkenése, akkor tulajdonképpen a betelepítés gondolatával is meg kell barátkozniuk az ország vezetőinek. Ebben a helyzetben felelős politikusok, az ország felelős vezetői semmiképpen sem tekinthetnek el a megoldás lehetőségétől, tehát olyan, a gyermekek születését elősegítő, családot támogató, családcentrikus politika megvalósításától, amelyben éppúgy szerepe van a gyesnek, mint a gyednek és a szüléseket támogató és elősegítő intézkedéseknek. Nem pedig az az eredményhez vezető út, amelyet - sajnálatos módon - ez a kormány jár, nevezetesen a szülőotthonok bezárásának, a gyerekek felnevelését megnehezítő intézkedések meghozatalának az útja.
Különösen fájdalmas időpontban kerül sor a polgári törvénykönyv ilyen módosításának a vitájára, hiszen 1996. április 15-én léptek életbe a családokat sújtó intézkedések, a gyermekek nevelését és a gyermekek gondozását elősegítő intézkedéseket sújtó kormányzati megszorító intézkedések, ugyanakkor, amikor a polgári törvénykönyv módosítását is megkezdte a tisztelt Ház vitatni.
(20.20)
Szóba került az élettársi kapcsolatnak az eddigi férfi-női kapcsolatból való kibillentése és azonos neműek együttélésének ilyen jogviszonyként való elismerése.
Ha figyelembe vesszük az eltelt évtizedeket, tehát azt a bírói gyakorlatot és azt az erkölcsi alapot, amely a szocializmusnak nevezett társadalomban egy olyan jogértelmezést jelentett, amely a férfi-nő kapcsolatának együttélését igyekezett a házasság intézményéhez közelíteni, akkor ez azt jelenti, hogy az élettársi kapcsolat jogi következményeit és határait oly mértékben közelítették a házasság intézményéhez, hogy annak az élettársi kapcsolatnak egy teljesen újszerű értelmezése szinte az egész jogrendet alapvetően fogja érinteni. A hatása a jog területén jelenleg szinte még áttekinthetetlen és felmérhetetlen következményekhez vezethet az élettársi kapcsolat átértékelése.
Csak a Ptk. novella alkotásakor lett volna szabad ezt a kérdést egyáltalán megvitatni. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az egész jogrendünket és erkölcsi rendünket érintő változtatás ilyen lopakodó módon, szinte fű alatt olyan veszélyeket rejt magában, amiket - úgy gondolom - sem a kormányzati oldal, sem az ellenzék igazán át nem gondolt és át nem gondolhatott. Elég, ha arra utalok, hogy igen tisztelt képviselőtársaim gondoljanak csak a lakásbérlet eseteire, hogy vajon a férfi-női kapcsolatnak élettársi kapcsolatként való elismeréséhez viszonyítva micsoda elképesztő változást jelenthet a lakásigénylés vagy a lakáshoz jutás területén az azonos neműek együttélésének ugyancsak élettársi kapcsolatként való elismerése. Vagy hadd utaljak itt az élettársi együttélés bonyolult vagyonjogi hatásaira, vagy ha másra nem, hadd hivatkozzam az actio pauliana esetére, amely a polgári törvénykönyv 203. §-án alapuló rendelkezés. Ez kimondja, hogy az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, a harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ezt a hozzátartozókkal kötött szerződés esetében vélelmezendőnek minősítette a polgári törvénykönyv 203. §-ának (2) bekezdése. Márpedig ha az élettársi kapcsolatot az azonos neműek esetében is, tehát a férfiak vagy nők együttélése esetén is ekként kell értékelni, akkor a kívülálló számára felismerhetetlenek lesznek az actio pauliana esetei, és a polgári törvénykönyvnek ez a rendelkezése rendkívül veszélyes helyzeteket teremthet.
Itt külön ki kell térnem a hozzátartozó fogalmának új tartalommal való meghatározására, hiszen ez a polgári anyagi jogban, a büntető anyagi jogban, a polgári eljárásjogban, a büntetőeljárás-jogban szinte végeláthatatlan sorban érinti az egész jogrendünket. Elég ha arra utalok, hogy a tanúvallomás megtagadhatóságának eseteit érdemes például végiggondolni vagy a tanúvallomás értékelhetősége vonatkozásában ezeket ugyancsak végiggondolni. Addig már nem is akarok elmenni, hogy ugyanakkor ennek milyen egészségügyi kihatásai lehetnek, hiszen az, hogy az AIDS terjedésére ez a jogszemlélet milyen burjánzó hatást gyakorolhat, én úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben talán a törvényalkotás előtt jó lenne az orvosi kamara véleményét beszerezni.
Nem hallgatható el a Ptk.-módosítás vonatkozásában az élettársi kapcsolat új tartalmának, a homoszexualitásnak szinte a házasság rangjára történő emelésével kapcsolatban annak politikai, erkölcsi romboló hatása sem. Éppen a gyed, a gyes és a szülések további lehetőségeinek csökkentésével kapcsolatban hadd utaljak arra, hogy ennek az erkölcsi hatása szinte felmérhetetlen. Hadd utaljak továbbá arra, hogy a millecentenárium évében következik be mindez az erkölcsi romboló hatás.
Nem kívántam részletezni a polgári eljárásjogi és a büntetőeljárás-jog területén azt, hogy mennyi minden egyéb szabályt érint még az élettársi kapcsolatnak ilyen újfajta módon való értékelése. Azonban hadd hivatkozzam arra, hogy az elmúlt évtizedekben a bírósági határozatok tárában rendkívül sok ezzel kapcsolatos döntés született. Ezek a döntések mind átértékelendők, attól kezdve, hogy a bizonyítékok körébe miként vonható a vádlott hozzátartozójának a nyomozás során tett vallomása, ha külön a hozzátartozói kapcsolatra való figyelmeztetés nem történt meg, illetőleg miként kell értékelni ezeket a vallomásokat. Ettől kezdve mérhetetlenül sok egyéb olyan törvényes rendelkezést érint, amely még - amint az előbb jeleztem - tulajdonképpen fel sem mérhető. Hiszen hadd utaljak ebben a körben csak egy apróságra, hogy a hozzátartozó fogalmának a felsorolásánál például az élettársi kapcsolatnak a sorrendbe való illesztése miként döntendő el helyesen, ezek éppúgy megoldandó kérdések, mint a polgári törvénykönyvnek az erkölcsi, politikai kihatását illető módosítása.
A Független Kisgazdapártnak le kell szögeznie, hogy politikai felelőtlenségnek tartja egy olyan ország helyzetében, mint Magyarország, ahol tragikus népességcsökkenés van, a szülések elősegítése helyett az azonos nemű személyek együttélésének az elősegítését, jogi rangra való emelését. Különösképpen károsnak tartjuk ezt a millecentenárium évében. Egyenesen úgy kell fogalmaznom, hogy ez Mária országának romba döntését jelenti és helyébe a homoszexualitás léptetése és ezzel az 1100 éves erkölcseink lerombolásának törvénybe iktatása, ha a tisztelt Ház ezt a Ptk.-módosítást elfogadja.
(20.30)
Ezért a Független Kisgazdapárt ezt a törvénymódosítási kormány-előterjesztést kéri elutasítani. Köszönöm a türelmüket. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)
