DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előterjesztése kapcsán szólnom kell arról, hogy a Független Kisgazdapárt egész politikája és koncepciója a piacgazdaságra épül, ezért kénytelen megállapítani, hogy sajnos a magyar gazdaságban még nem alakultak ki a piacgazdaságra jellemző viszonyok; nem épültek ki tehát a piaci viszonyok.
Ennek káros következményeit naponta tapasztalhatjuk. Általában nincs verseny, a költségek szabadon átháríthatók, nagy a piaci szereplők kiszolgáltatottsága, rendszeresen tapasztalható az erőfölénnyel való visszaélés. A természetes monopóliumok működése szabályozatlan, ami az infláció egyik ösztönzője a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint. Elég, ha itt utalok a Matáv működésére, a Víz- és a Csatornázási Művekre.
A piaci zavarok jele az óriási méretű feketegazdaság is. Azonban a kormány a most előterjesztett törvényjavaslattal megint rossz sorrendben nyúlt a kérdésekhez. Nem a helyzetet elemzi, hanem attól lényegében teljesen függetlenül túlszabályozza a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést. A Független Kisgazdapárt a jó piaci működés két alapfeltételét emeli ki. Az egyik: a gazdaság fellendítése, a gazdasági növekedés elindítása - amelyet olyan fontosnak tart, hogy azt az alternatív gazdasági programja alapjává tette -, olyan gazdasági, politikai és gazdasági szabályozások kialakítása szükséges, amelyek ezt a növekedést teljes mértékben elősegítenék. Ehhez szorosan tartozik a stabilitás kialakítása, hiszen instabil viszonyok között nemcsak nem tervezhető senki számára a gazdaság, hanem lehetetlen normális piaci működésről beszélni.
A piacgazdaság kialakításának másik feltétele - a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint - a tisztességtelen piaci magatartás elleni valóságos és hatékony fellépés. Ennek szükségességét a világ fejlett országaiban már régen felismerték.
A most előterjesztett törvényjavaslat tehát rendkívül fontos kérdéskörre vonatkozik. Ugyanakkor rá kell mutatnom arra, hogy sajnálatos módon ez a törvény a szóban forgó célok legminimálisabb feltételrendszerének sem felel meg. A törvényjavaslat - hogy egy képviselőtársam nem szívesen idézett szóhasználatával éljek -, merő zagyvaság. És sajnos, ebben a megállapításban semmiféle túlzás nincs; mindjárt konkrétan rá fogok mutatni arra, hogy miért tettem ezeket a súlyos megállapításokat.
(10.50)
Hadd induljak ki abból a tényből, hogy miközben a törvényjavaslat deregulációról beszél, az 1990-ben elfogadott hasonló tárgyú törvénynek körülbelül hatszorosára növeli a szabályozásokat. Tehát pont az ellentétes úton halad, mint amit meghirdetett. Ez az irgalmatlan bővítés azonban nem az ügy érdeméből következik, hanem a téma értelmetlen és elkerülendő felvizezéséből. Olyan rendkívül hosszú és áttekinthetetlen ez a törvény, hogy már ez okból is szinte elriasztja majd az érintetteket ennek a használatától.
Hadd legyen szabad arra hivatkoznom, hogy az 1990. évi hasonló tárgyú törvény hét oldalon sokkal világosabb törekvéseket fogalmazott meg. Kifejezetten szerencsétlenek azok a változások, amelyeket ez a törvény megcélzott. Az egyik oldalon sok a túlszabályozás, miközben pedig a másik oldalon a leglényegesebb kérdések szabályozását kihagyja.
A törvénytervezet feltehetően két célt akar szolgálni. Egyrészt a Környezetvédelmi Hivatal (sic!) jogosítványainak további kibővítését akarja elérni, másrészt pedig az eljárási díjak emelését. A Versenyhivatal minisztériumi rangon lépne be a magyar jogrendbe, élén miniszteri besorolású elnök állna, a helyettesek pedig államtitkári ranggal szerepelnének a hivatali életben.
Itt utalnék arra, hányszor nyilatkozott ez a kormány arról, hogy semmilyen körülmények között nem kívánja a bürokráciát növelni. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hanyadik olyan esettel állunk most már szemben, amikor újabb és újabb hivatalokat kívánnak létrehozni. Épp tegnap esett szó a miniszterelnök úr felszólalása kapcsán az általa most beiktatni akart nyomozóhivatalról. A Versenyhivatalon belül megalakulna egy bizonytalan profilú versenytanács, ami megint tovább növeli a bürokráciát, természetesen kiválóan dotált tagokkal. A magas jövedelmet azzal indokolják, hogy az összeférhetetlenségi szabályok miatt más területen keresőfoglalkozást nem űzhetnének.
Miközben nagyon fontosnak tünteti fel a törvényjavaslat a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést és ezen belül a verseny korlátozását, a változások mértéke egyértelműen sajátos szerepkört biztosít a Versenyhivatalnak, egyes esetekben egyenesen törvényfelettiséget biztosít a számára. A Versenyhivatal ugyanis szubjektív szempontok alapján a törvényellenes magatartás gyakorlását engedélyezheti.
Megdöbbentő, igen tisztelt képviselőtársaim! Ezzel egy áttekinthetetlen kézivezérlés jönne létre a piaci viszonyok területén a Versenyhivatal irányításával. Ha tehát a törvény megsértéséről a Versenyhivatal megállapítja, hogy az szerinte nemes célt szolgál, ebben az esetben a törvény rendelkezéseinél fogva a Versenyhivatal minden további nélkül engedélyezheti a kifejezetten törvényellenes magatartást. Úgy gondolom, ez jogállamban megengedhetetlen, hiszen a nemes célú törvénysértések elkövetésének fogalma a magyar jogrendszeren belül nem kívánatos.
A törvény tele van belső ellentmondásokkal, például a 7. §. Itt a törvény kimond egy tilalmat, amelyet rögtön fel is old. Így nem lehet tudni, hogy vajon létezik-e ez a tilalom vagy nem létezik. Képtelen jogi fogalmakat állít fel, mint például a 8. § (2) bekezdés b) alpontjában, amely kimondja: a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Igen tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen képtelenség ez a megfogalmazás, hadd utaljak arra, hogy nem az elhallgatás a probléma, hanem az, hogy az ilyen árut egyáltalán nem is lehetne forgalomba hozni. Tehát a törvényalkotó az alapvető fogalmakkal sincs tisztában, amikor ilyen szöveget terjesztett a Ház elé.
Keveset lehet tudni arról, mit lehet tenni például a már létrejött nem természetes monopóliumokkal. Rendkívül lényeges kérdés. Ezen kívül is sok lényeges kérdés kimarad a törvényjavaslatból a korábbi törvényhez képest is, amely helyett egy jobbat kívánt ez a törvény-előterjesztés a Ház elé tárni. Így például kimaradt az árukapcsolás tilalma, amely a '90. évi törvény 90. §-ában szerepelt. A szabványtól való eltérésről és annak következményeiről ugyancsak nem rendelkezik. A tisztességtelen reklám részletesebb leírása hiányzik, noha a '90. évi törvény 11. § b) pontja azt sokkal bölcsebben megtette, és nem szabályozza a természetes monopóliumok ügyeit. Teljesen kimaradt - most figyeljenek, képviselőtársaim! - a feketegazdaság elleni küzdelem egy olyan törvényből, amelynek a legfőbb szempontja épp a feketegazdaság elleni küzdelem kellene hogy legyen.
Úgy gondolom, hogy a törvénynek ezek a hiányosságai egyszerűen javíthatatlanok, hiszen gondoljanak arra, hogy a feketegazdaság visszaszorítása a piacépítés központi kérdése, a tisztességtelen verseny egyik legfontosabb területe. Ezt tehát részletesen kellett volna szabályozni, a törvényjavaslat itt egyértelmű visszalépés a korábbihoz képest.
Kimarad a privatizációs versenyeztetés tárgyalása, valamint a piacra lépés feltételeinek szabályozása is, ami pedig a verseny egyik leglényegesebb eleme. De kimarad a korábbihoz képest az állami tartalékolás és az intervenció kifejtése is, hiszen a spekuláció elleni fellépés egyik legfontosabb területe az állami intervenció, de az állami intervenciót ez a törvénytervezet kihagyja.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az önjáró bürokrácia törvénye ez a most előterjesztett törvényjavaslat, amelyet teljesen formális törvényjavaslatnak kell minősítenünk, amely állampárti módon képzeli el egy hivatal működtetését, konkrétan az előbb utalt körben a Versenyhivatalról van szó. Erre igen határozottan szeretném felhívni az igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét e megdöbbentő törvényjavaslatnak az előterjesztése kapcsán. Magyarország nem a Szovjetunió, ahol még a tejipari miniszternek is ott kell ülnie a parlamentben! Teljesen értelmetlen, hogy egy olyan Versenyhivatalt kreáljanak, amelynek miniszteri rangú elnöke legyen, aki ahelyett, hogy végezné a munkáját, majd itt fog üldögélni a parlamentben, óriási költségeket okozván a magyar államnak. Ugyanakkor már eleve a 60 napos ügyintézési határidő helyett 90 nappal ajándékozzák meg önmagukat, a Versenyhivatal elnöke pedig hat évre akarja magát megválasztatni.
(11.00)
Gondoljanak arra, hogy ezzel már a köztársasági elnök fölé is helyezi magát! Egy olyan helyzetet akar teremteni, hogy a köztársasági elnök és az alkotmánybírák közti megválasztási időtartammal, már a megválasztásának terjedelméből adódóan kirekeszthesse a verseny fogalmát, a verseny tényét mint a Versenyhivatal elnöke.
(A jegyzői székben dr. Semjén Zsoltot dr. Kávássy Sándor, Boros Lászlót dr. Kiss Róbert váltja fel.)
No kérem, ehhez a Független Kisgazdapárt nemhogy segítséget nem nyújt, hanem egységes nemmel fogja elutasítani ezt a törvényt! Köszönöm a türelmüket. (Zaj a bal oldalon. - Taps a Kisgazdapárt soraiban.)
