TARDOS MÁRTON
TARDOS MÁRTON
TARDOS MÁRTON, az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény nagyon lényeges előrelépést jelent a magyar gazdaság, ezen belül a piaci viszonyok kialakításának ügyében.
Ahogy a miniszter úrtól hallottuk, a törvény alkotóinak, a törvény normaszövege megfogalmazóinak az volt a fő célkitűzésük, hogy az európai normákhoz közelítse a magyar piac szabályozását. Hallatlanul fontos kérdésnek tekintjük, hogy a magyar törvényi rend elismerje és kötelezően előírja azokat a normákat, amelyek a fejlett piacgazdaságban érvényesek. Az új törvény, úgy gondolom, a szabaddemokraták véleménye szerint egyértelműen jelentős lépést fog előre jelenteni abban, hogy ezt a célt elérjük.
Most mégsem arról fogok beszélni, hogy az európai normák elfogadása, a már korábban kialakított független Versenyhivatal létrehozása milyen határozott lépést jelent, hanem éppen az ellenkezőjét szeretném hangsúlyozni, hogy önmagában véve a versenytörvény megfogalmazása, a versenytörvény normáinak kimondása nem jelent még megoldást a piacgazdaság fejlődése szempontjából.
A piacgazdaság azt követeli meg, hogy nagyszámú független gazdasági egység profitorientáltan működjék a gazdaságban, és ennek az előfeltételeit megteremteni törvénnyel nem lehet. Hiszen nem egyszerűen arról van szó, hogy magánkézbe adjuk az állami tulajdont, nem egyszerűen arról van szó, hogy egy tulajdonos helyett tulajdonosok sokasága működjék - mert ezt ugyancsak el lehet közvetlenül törvényi szabályozással intézni, és a privatizációs törvény jól vagy rosszul erről gondoskodik -, hanem jól működő piacgazdaság csak akkor működik, ha a faktorok, a piacon részt vevő vállalkozások egyértelműen a saját tőkeérdekeiket tekintik célnak, nyereségorientáltak, a működésük alapfeltételének tekintik azt, hogy amortizálódjék a befektetett tőke és hozadékot biztosítson a tőke.
A magyar gazdaságban az a közel egymillió vállalkozó, akit nyilvántartunk, még nagyrészt nem ezek szerint a normák szerint működik. Tudvalevő dolog, hogy sehol a világon ezek a normák könyv szerinti értelemben, tankönyv szerinti értelemben nincsenek betartva, de a magyar gazdaságnak egyik legnagyobb gyöngéje, hogy itt a piaci szereplők magatartása még nagyon-nagyon messze van a könyvben előírt, a tankönyvben tanított versenynormáktól.
Hasonló módon tudnunk kell azt, hogy nem a versenytörvény és nem a piaci tisztességtelen magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény az egyedüli törvény, amely a piacra hatással van. Magában az alkotmányban kell megfogalmaznunk azt, hogy a magyar gazdaság versenygazdaság, piacgazdaság és a piacgazdaság normái szerint akar élni. Tudnunk kell azt, hogy a nonprofit tevékenység szabályozása, a fogyasztóvédelem, a reklám, tehát számos olyan kérdés, amivel az Országgyűlés ezekben a hetekben, hónapokban foglalkozik, ugyancsak lényeges normákat szab a piacgazdaság hatékony működéséről, és ezek sikeres európai normák szerinti megoldása nélkül magától a versenytörvénytől se várhatunk megoldást.
A miniszter úr említette azt a kérdést, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény nem foglalkozik, és értelemszerűen nem is foglalkozhat a feketegazdaság kérdésével, de azt is tudnunk kell, hogy ameddig a gazdasági tevékenységeknek nagyon nagy része, közel egyharmada, nem a törvényben előírt normák szerint folyik, addig igazi versenyfeltételek az országban nem érvényesülnek.
(10.40)
Tehát jelentős erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a feketegazdaság visszaszoruljon; hogy a feketegazdaság súlyos, társadalomellenes üzelmei - szigorú tilalmakkal, szigorú tiltásokkal és súlyos büntetésekkel - lényegesen csökkenjenek, lényegében megszűnjenek, és hogy a feketegazdaság azon elemei, amelyek nagyon elterjedtek az országban - és amelyek nem ilyen, a tisztességtelenség súlyos elemével, hanem az állampolgári racionalizmus sajátos megnyilvánulásaként működnek akár az eladók, akár a vevők, akár a termelők, akár a felhasználók oldalán -, elveszítsék azt a szerepet, amelyet jelenleg betöltenek, hogy az állampolgárok, a termelők, a kereskedők megtalálják a nyereséges üzletfeltételek útját, a törvények betartása mellett. Ez az adózási törvények, a tb-járulék beszedése és sok-sok más kérdésnek mélyen szántó változását követeli meg.
A végén említést szeretnék tenni arról is, hogy a benyújtott törvényjavaslat - amelyet a szabaddemokraták támogatnak és alapvetően jónak tartanak -, nem tekinthető még egy olyan dokumentumnak, amely minden kérdést egyértelműen és tökéletesen szabályoz. Két ilyen problematikus esetet szeretnék fölvetni, melyekről szeretném, ha az Országgyűlésen vita folyna, és az Országgyűlés vitája alapján a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szövegében módosulás következne be. És szeretném, ha ennek megfelelő módosító javaslatokat a frakciónk előkészítene, és ígérem is, hogy elő fog készíteni.
A Versenyhivatal bírósági tevékenységének szabályozásáról van szó. Arról van szó, hogy biztosított-e a sértett védelme az eljárás során? Nem kell-e a sértett érdekében, a sértett érdekei védelmének jogszerűsége érdekében további gondolatokat megfogalmazni és változtatni a normaszövegen? Ugyancsak vitathatónak tartjuk a Versenyhivatalnak mint döntéshozó bírósági intézménynek a döntésével kapcsolatosan a föllebbezés és ezzel kapcsolatban a pénzbírságok behajthatósága kérdésében itt kialakult álláspontot.
Általános az a helyzet, hogy föllebbezés esetén nem hajtják be a bírságot, és csak a másodfokú döntések után következik be a bírság behajtása. Érthető, hogy a mai gazdasági viszonyok között ez egy nagyon veszélyes eljárás, hiszen mire a másodfokú döntés megszületik - sokszor még ez előtt is - a törvénysértő fél már nem működik; nincs kitől behajtani. De ennek ellenére az alkotmányosságot, a jogszerűséget, a parciális érdek jogszerű védelmének ügyét fontos társadalmi ügyként kell kezelnünk, és meg kell gondolnunk, hogy ez a szabályozás, amit a törvényjavaslat előír, végleges megoldást jelent-e, vagy elfogadható megoldást jelent-e a társadalomnak.
Mondanivalómat tehát azzal foglalom össze, hogy alapjában véve a törvényjavaslatot jelentős lépésnek tekintem a piacgazdaság fejlődésében. Nem egy olyan lépésnek, ami egyedül megoldja a piacgazdaság kialakulásának problémáját, de amely nélkül nem számíthatunk általános sikerre; az európai normákhoz való felzárkózás pedig határozottan javítani fogja a Magyarországról kialakított képet az állampolgárok körében is és a világban általában. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
