KÓSA FERENC
KÓSA FERENC
KÓSA FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Röviden kívánok csak szólni. Mint ismeretes, a médiatörvény nagyon gondos politikai hatpárti és nagyon gondos szakmai elemzés révén érhette el azt a 89 százalékos parlamenti többséget, amelyet tavaly decemberben megkapott. Tudatában voltunk annak, mind a hat párt képviselői, hogy az átmeneti helyzet nagyon nehéz lesz, nagyon szerteágazó problématömeget kell megoldanunk. A törvényben kerestük azokat a lehetőségeket, amelyek ezt az átmeneti helyzetet rendezetten, tisztességesen és mielőbb megoldják, feloldhatják. Közös megállapodásunk volt, hogy a törvény nyisson lehetőséget a parlamenti biztos kinevezésére, a törvényben meghatározott jogkör szerint.
Elhangzott azonban Csépe Béla képviselőtársunktól, hogy ezzel kapcsolatosan semmilyen lépés nem történt. Ez nem felel meg a valóságnak. Nagyon sok konkrét lépés történt, ezek közül csak néhányat szeretnék említeni a tárgyszerűség kedvéért.
Amikor a törvényt elfogadtuk, a kulturális bizottság úgy döntött, hogy a hatpárti albizottságot - éppen az átmenet segítésére - tovább működteti. A hatpárti albizottság azóta rendszeresen ülésezik, és éppen a parlamenti biztos kérdésében, éppen a finanszírozás körüli kérdéskörben nagyon fontos és egybehangzó javaslatokat tett. Tény azonban - és sajnálatos tény -, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt soha, egyetlen alkalommal nem képviseltette magát ezeken a tárgyalásokon. Ezt mi csak sajnálni tudjuk, mert úgy érezzük, hogy valamennyiünk, mind a hat parlamenti párt közös felelőssége az átmenet törvényes biztosítása.
Ezen a héten, éppen tegnap ért véget az a tárgyalássorozat, amelyik a parlamenti biztossal kapcsolatos. Szeretném megjegyezni, hogy a hatpárti albizottság, a kulturális bizottság, valamint az illetékes parlamenti költségvetési bizottság végleges és határozott döntést hozott - és egybehangzó döntést - a tekintetben, hogy a parlamenti biztos mielőbbi kinevezésére szükség van. Tegnap egy rögtönzött munkaértekezleten már a kiválasztandó személy ügyében is állásfoglalás született.
Ilyenformán tehát nem elutasítva és nem visszautasítva mindazokat az aggodalmakat, amelyekről Deutsch Tamás beszélt - ezek létező aggodalmak -, azt hiszem, nem akkor járunk el helyesen, ha ellenzéki és kormányoldal egy kicsit a 89 százalékos egyetértésünkhöz méltatlan módon egymásra mutogat, hanem akkor, ha továbbra is tisztességgel végezzük a dolgunkat.
Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
