KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A posta tevékenysége fontos része mindennapi életünknek. Alig ejtünk szót róla, pedig mind a gazdasági élet szereplői, mind pedig a lakosság számára nap mint nap nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújt. Ahhoz, hogy e jelentős tevékenység ellátása az iránta támasztott követelményeknek megfeleljen, szükséges, hogy szabályozása folyamatosan igazodjék a változó körülményekhez és a nemzetközi normákhoz.
A postáról szóló átfogó szabályozást 1992-ben alkotta meg az Országgyűlés, felváltva ezzel a mintegy 30 évig létező, a szervezetre és nem a tevékenységre irányuló előírásokat. Ez a törvény a hatálybalépése óta eltelt időszakban kiállta a próbát, és az időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy alapvető rendelkezései ma is helytállóak. Ugyanakkor a gyakorlat során felvetődtek további pontosítást igénylő kérdések, amelyek megoldásához az önök elé terjesztett javaslat szerinti módosítások szükségesek.
Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg nekem, hogy a tervezett változtatások közül a legfontosabbakat kiemeljem.
Mindannyiunk előtt ismert tény, hogy az egyéni és társas vállalkozások számának gyarapodása a gazdasági verseny megélénküléséhez vezetett. Ennek azonban egyik nemkívánatos kísérőjelensége is megjelent. Egyes vállalkozások a jelenlegi törvényi tilalom ellenére az állami, illetve a koncessziós szolgáltató által kizárólagosan végezhető postai alapszolgáltatást nyújtanak. Ez olyan helyzetet eredményezett, hogy a jól jövedelmező postai szolgáltatásokat, főleg a nagyvárosokban és a nagyfogyasztóknál, a postáénál kedvezőbb áron tudják elvégezni. Ugyanakkor a nagyobb ráfordítást igénylő tevékenységeket, például az aprófalvas települések ellátását már nem vállalják. Ennek természetes következménye lett, hogy miután a posta mindenhol köteles ellátni az alapszolgáltatást, azt csak egyre magasabb költségekkel tudja megvalósítani. Ezért az eddigieknél pontosabban kell meghatároznunk azt, hogy mi minősül alapszolgáltatásnak a postai szolgáltatások területén. Így a piac egyéb szereplői számára is világossá válik, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket jogszerűen végezhetnek és melyek az állami, illetve a koncessziós szolgáltatók által kizárólagosan ellátandó feladatok. Meghatározott tömeg- és mérethatárok feletti küldemények esetén a versenyszféra számára is engedélyezett a piacra jutás. Ez a liberalizáció irányába tett lépés teljes mértékben összhangban van a nemzetközi gyakorlattal és egyidejűleg elősegíti az egyértelműbb jogalkalmazást is.
Ugyancsak az elmúlt időszak tapasztalatai hívták életre azt a módosítást, amely a törvény egyik túlzottan szigorúnak bizonyult rendelkezésének feloldását kezdeményezi.
Az érvényes szabályozás szerint a postai alapszolgáltatást a 600 főnél nagyobb népességszámú településen állandó postai szolgáltató működésével kell teljesíteni. Ettől eltérni kizárólag népességcsökkenés esetén lehet.
Az érintett önkormányzatok véleménye szerint ott, ahol a lakosság az adott postai szolgáltatással elégedett, felesleges lehet az állandó szolgáltatóhely létesítését megkövetelni. Ezért megfelelő garanciákhoz, például az önkormányzat előzetes egyetértéséhez és a miniszter hozzájárulásához kötötten javaslatot teszünk e szigorú kötelezettség feloldására. E feloldással egyidejűleg azonban a lakosság ellátása érdekében a most beterjesztett javaslatban fenntartottuk a jelenleg hatályos törvényi szabályozás azon garanciális elemét, mely szerint az ágazatért felelős miniszter meghatározott időre, legfeljebb két évre, kötelezheti az alapszolgáltatást végzőt arra, hogy adott településen alapellátást nyújtson. Ezzel a megoldással érhető el, hogy a szolgáltatóváltozás esetén se maradjanak települések ellátás nélkül.
Az időközben megszületett újabb ágazati szabályozással, az 1993. július elsejétől hatályba lépett távközlési törvénnyel teremt összhangot az a javaslatunk, amely a táviratszolgáltatást távközlési szolgáltatásként kezeli a jövőben, ellátásához pedig a postai szolgáltató számára közreműködési és szerződési kötelezettséget ír elő.
El kell mondanom, hogy egyes sajtóbeli véleményekkel szemben ez a módosítás a szolgáltatás ellátásában sem a lakosság, sem a szolgáltató számára nem jelent változást. A postai szolgáltató továbbra is ellátja a táviratok felvételét és kézbesítését, mindössze tevékenysége a továbbiakban távközlési tevékenységnek minősül és szerződéses formában történik.
A közigazgatás korszerűsítésével összefüggésben teszünk javaslatot az irányítási és a hatósági feladatok további elhatárolására, a feladatok célszerűbb megosztására. Ennek lényege, hogy egyedi ügyekben, például az engedélyezési eljárásokban, ne a minisztérium járjon el, ezért azokat a hatósági feladatokat, amelyek a hatályos postatörvény szerint jelenleg tárcánk hatáskörébe tartoznak, a jövőben az egységes hírközlési hatósági szervezet látja majd el.
A bélyegkibocsátás a világ legtöbb országában állami monopólium. A Magyar Állam ezt a jogát a Magyar Posta Részvénytársaságon keresztül gyakorolja. A bélyegkibocsátáshoz kapcsolódóan számos állami érdek is megfogalmazódik. Erre irányul az a módosítás, amely felhatalmazást ad az ágazati miniszternek a kibocsátási feltételek részletes rendeleti szabályozására.
(17.50)
Változatlan marad ugyanakkor a Magyar Posta postabélyeg kibocsátására és forgalomból való kivonására vonatkozó kizárólagos jogosultsága.
Végezetül: a postatörvény módosításával összhangban szükségessé vált a hírközlési joganyag körébe tartozó másik két törvény, a távközlési és a frekvenciagazdálkodási törvény kiegészítése és kisebb pontosítása is. Javaslatunk a postai hatósági tevékenységekhez hasonlóan az egyedi ügyek intézését a frekvenciagazdálkodással kapcsolatban is a hírközlési hatóság jogkörébe utalja; a távközlési törvény módosításának a célja pedig a fogyasztók érdekeinek a mainál hatékonyabb védelme. Ezért javasoljuk, hogy a kormány kapjon felhatalmazást arra, hogy a távközlési előfizetői szerződésben levő alapvető jogokat és kötelezettségeket kormányrendeletben határozza meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az ismertetett módosítások elősegíthetik, hogy a postáról szóló törvény előírásai igazodjanak a gazdaságban és a szabályozásban bekövetkezett változásokhoz, javítsák az ellátás biztonságát és segítsék a közigazgatás korszerűsítésével összefüggő feladatok következetes végrehajtását.
Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és a kormány által beterjesztett módosításokat támogatni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
