DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt a nyugdíjkorhatár emelését a Horn Gyulának is átadott programjában, az alternatív gazdaságpolitikában értelmetlennek és időszerűtlennek minősítette, és ilyennek tartja a mai napig is. Azért fogalmaztunk ekként és azért helyezkedtünk erre az álláspontra, mert a nyugdíjkorhatár tervezett emelése gerjeszti a munkanélküliséget, különösen a pályakezdő fiatalok körében, akiket ráadásul sújt még az az intézkedés is, hogy ez év közepétől a munkanélküli-segélytől megfosztják őket.
Több százezer korengedménnyel nyugdíjba került ember és rokkantnyugdíjas ekként igyekezett a munkanélküliséget elkerülni. Ez tehát átvitt értelemben tovább növeli a munkanélküliek számát, és úgy gondolom, nem kell különösképpen indokolnom, hogy miért növeli a védett kor előtti korban lévők reménytelen munkanélküli seregeinek számát ez az intézkedés. Hogy ez a jelenlegi helyzet mennyire abnormálisnak tekinthető, azt a különböző parlamenti vitákból is meg lehet állapítani, márpedig a munkanélküliek számának növelésével semmiféle abnormális helyzet nem oldható meg.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a Világbank egyes vezetőire való utalás is történjék a magyar vezetés részéről ebben a körben. Ahogy a huszonnégy fejlődő ország is tiltakozott az ilyen megközelítés ellen, úgy gondolom, hogy Horn Gyuláéknak sincs lehetőségük arra, hogy a magyar társadalom érdekeivel szembehelyezkedve mások, kívülállók megítélése alapján ilyen tragikus helyzetet idézzenek elő az országban.
A Független Kisgazdapárt többször kifejtette: ahhoz, hogy erről a kérdésről egyáltalán vitatkozni lehessen, mindenekelőtt át kellene világítani a tb-t, az inflációt visszaszorítani. Úgy gondoljuk, hogy akkor még mindig figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy most a 40 év feletti korosztályok óriási halálozási arányszáma az elégtelen egészségügyi és gyógyszerellátás miatt növekedett. Tehát számos, ezzel összefüggő tényt kellene kezelni a kérdés megoldásához.
Külön ki kell térnünk az alkotmányos aggályainkra. A Magyar Köztársaság alkotmánya 70/E §-ának (1) bekezdése ugyanis deklarálja az állampolgárok szociális biztonsághoz való jogát. Ez a jog kiterjed örökség esetén a megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogosultságra is. Az alkotmány 70/E §-ának (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság ezt a jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerén át valósítja meg. Hivatkozhatnék az Alkotmánybíróság idevonatkozó 26/1993. (AB) számú határozatára, a 43., 44. és 45/1995. számú határozataira; de miután az időm vészesen fogy, hadd mutassak rá arra az igen lényeges szempontra, hogy Magyarországon a demográfiai adatok szerint a férfiak várható életkora 62 év lesz. Van olyan adat, így a Statisztikai évkönyv, amely ezt 64 és fél évben állapítja meg. De tény az, hogy a demográfiai adatok a polgárok jogainak csorbulásához vezető útra utalnak. Tudniillik gyakorlatilag a nyugdíjkorhatár 62 évre való emelése a férfiakat kizárja a nyugdíj élvezetének lehetőségéből, mert az átlagos életkor eddig terjed. Ez a felén túli sérelmen is túlmutat, ezért tehát az Alkotmánybíróság határozata értelmében is a nyugdíjkorhatár ilyen emelése alkotmányellenes. Ezért a Független Kisgazdapárt felemeli ez ellen a szavát.
Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiból.)
