DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Hegyi Gyula képviselőtársam azt mondta, hogy mi jó szívvel adjuk a pénzt. Való igaz! De nem biztos, hogy jó szívvel fogadják azok a döntést, akiknek az Országgyűlés elutasítja a kérelmét, vagy akiknek kevesebbet ad annál az összegnél, mint amennyit kértek. Ugyanis ma délelőtt az irodaházban találkoztam egy kisebbségi társadalmi szervezet vezetőjével, aki a kezembe nyomott egy levelet, amely Gál Zoltán elnök úrnak szól. Ebben a levélben ez a kisebbségi szervezet élesen tiltakozik az ellen, hogy politikai megfontolások miatt immár harmadik éve nem kaptak támogatást. A politikai indokot abban vélik felfedezni, hogy ennek a kisebbségi szervezetnek a neve, igen tisztelt képviselőtársaim, az, hogy Magyar Cigányok Antifasiszta Szervezete. (Szórványos derültség.) Köszönöm szépen azoktól, akik figyeltek, hogy mosolyognak némileg azon az irónián, hogy úgy tűnik, ez a parlament egy antifasiszta szervezetnek nem akar költségvetési támogatást adni.
Én korántsem tartom annyira egyértelműnek az országgyűlési bizottság határozatát, mint az előttem szóló előadó, mert - ezt azért hozzá kell tennem - ez nem egy hétpárti javaslat. Ennek a javaslatnak igen nagy hátránya, hogy - ahogy Hegyi Gyula képviselőtársam helytállóan mondta - két év alatt még mindig nem sikerült megoldani, hogy ezek a pénzelosztások automatikusan jó és kézzelfogható ismérvekhez kapcsolódjanak. Ennek tudható be, hogy egyes szervezetek részéről a mai napig még mindig némileg helytálló az a megállapítás, hogy itt szimpátiák alapján történik a döntés; pártpolitikai preferenciák alapján egyes szervezetek többet kapnak, mások kevesebbet, illetőleg egyáltalán nem kapnak.
Úgy gondolom, illő lenne, ha a 72 százalékos kormánytöbbség valóban megpróbálná megvalósítani néhány elhatározását, és ezt a problémát is megoldaná. Egyébként lehetséges, hogy csak addig kellett az országgyűlési pénzelosztó mechanizmus ellen fölemelni szavukat korábbi ellenzékként, ameddig az akkori kormánytöbbséget lehetett megvádolni a részrehajlással. Mihelyt a helyzet megváltozott, és a jelenlegi kormánytöbbség van osztogatási pozícióban, akkor ez kellemes, hisz olyan egyesületeknek, szervezeteknek lehet pénzt adni, amelyek esetében - véleményem szerint - föl sem merülhet az a kérdés, hogy a kisebbségi identitástudat megőrzéséhez hozzájárulnak.
Ha igen tisztelt képviselőtársaim megnézik ezt a határozati javaslatot, akkor azért el kell gondolkozzanak azon, hogy vajon a Rumongro Országos Szocialista Szervezet, a Magyarországi Romák Liberális Szervezete vagy a Magyarországi Szocialista Romák Szervezete miért éppen a kisebbségi pénzekből kap, holott - az én felfogásom szerint - ez a kisebbségi keretösszeg azt a célt szolgálja, hogy a Magyarországon élő kisebbségek, nemzeti etnikumok meg tudják őrizni az önazonosságukat, fejlesszék a nyelvi, vallási kötődésüket az anyaországukhoz. Azt hiszem, ha egy csoport politikai jellege alapján határozza meg magát, akkor talán nem célszerű ebből a keretből részesíteni.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Majd kérni fogom elnök asszonyt, hogy az általános vitát ne ma zárja le, hanem holnap kerüljön ez lezárásra, mert részben már beadtam módosító javaslatot, részben pedig még be kívánok adni. Ugyanis országos önkormányzatok is megkerestek azzal, hogy nincsenek megelégedve ezzel a pénzelosztással. Tudniillik nagyon helytelen az a mechanizmus, hogy a kisebbségek többfajta forrásból kapnak pénzösszegeket. Vannak közalapítványaink - ezen belül külön van közalapítványa a cigányságnak -, van ez a pénz, amit a bizottság eloszt, és ezenkívül a Művelődési Minisztériumnak is van különböző lehetősége az egyéb alapítványi támogatásokon kívül.
Úgy gondolom, ebben a körben célszerű lett volna az országos önkormányzatoktól megkérdezni, hogy a saját területükön belül hogy tudják minősíteni az egyes szervezeteket. Amikor a Magyar Országgyűlés lehetővé tette, hogy létrejöjjenek a kisebbségi országos önkormányzatok, akkor ezzel mintegy megteremtette a jogi alapot, hogy a kormányzatnak az országos önkormányzatok legyenek a tárgyalópartnerei. Ha véleményt akar mondani az Országgyűlés egy-egy kisebbségi szervezet munkájáról, működéséről, ehhez okvetlenül meg kellene kérdezni az országos önkormányzatot, hogy szerinte milyen munkát végez az a szervezet. Így elkerülhető lett volna például az - amire a módosító indítványomban majd hivatkozni fogok -, hogy az országos önkormányzat megállapítása szerint nem indokolt egyes német kisebbségi szervezetek támogatásban való részesítése, illetőleg az, hogy olyan összegű támogatásban részesüljenek, mint amit a bizottsági javaslat tartalmaz. Tudniillik az országos önkormányzat véleménye szerint a szervezet működése messzemenőkig nem olyan nagyságú, amely ezt a támogatást indokolná.
Azt hiszem, nagy hibát követ el az Országgyűlés akkor, ha nem tekinti az országos önkormányzatokat és azok vezetőségét tárgyalópartnernek akkor, amikor pénzelosztás történik. Nem biztos, hogy a véleményeket mindig figyelembe kell venni, hogy úgy kell dönteni, ahogy azt az országos önkormányzat állásfoglalása tartalmazza. De hogy az önkormányzatokat ne hallgassuk meg, az önkormányzatok képviselőit az adott bizottsági ülésre ne hívják meg név szerint - véleményem szerint ez elképzelhetetlen. Ha komolyan gondoljuk azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok partnerek, akkor be kell vonni őket ezekbe a pénzelosztási mechanizmusokba is.
Igen tisztelt Országgyűlés! Egyetlenegy problémám van még, amit föl szeretnék vetni. Amikor az országos önkormányzatok megalakultak, számos olyan kérdés vetődött föl, hogy megtartsák-e a korábbi, a szocialista rendszerből örökölt országos szövetséget, vagy pedig ne. Van olyan országos önkormányzat - a német -, amelyik megszüntette az országos szövetségét; és egyes-egyedül az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat az, amelyik összehangolja a Magyarországon működő német kisebbségi szervezetek, egyesületek tevékenységét. Van olyan országos önkormányzat, amelyik nem ezt a megoldást követte, és gyakorlatilag két országos szervezete van.
Úgy gondolom - konkrétan nevesítve -, hogy a német kisebbségi önkormányzat jogosan kifogásolja azt, hogy így nem tud egyszerre két jogcímen forrásokhoz jutni a költségvetéstől, mert csak országos önkormányzata van, más kisebbségek viszont mind az országos önkormányzat működtetésére, mind pedig az országos szövetség működtetésére elég komoly összegeket kérnek.
Az Országgyűlésnek valamiféle jelzést kellene adni arra vonatkozóan - miután ezt jogalkotói módon nem lehet megoldani -, hogy azt az elképzelést támogatja, amely megfelel az eredeti törvényhozói szándéknak: az országos önkormányzatok képviseljék a hazánkban élő kisebbségeket, és két szervezet egymás mellett, párhuzamosan ne működjön állami forrásokra alapozva. Ha egy kisebbség képes arra, hogy saját maga, a saját forrásaira támaszkodva két országos szervezetet tud működtetni, tegye. Azonban a költségvetés szempontjából ez megengedhetetlen, és véleményem szerint - módosító javaslataim erre fognak irányulni - azt a hátrányos helyzetet, amely jelenleg az Országos Német Kisebbségi Önkormányzatot éri, ki kell küszöbölni. Ehhez kérem majd képviselőtársaim megértő szavazatát.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)
