DR. KÁDÁR BÉLA
DR. KÁDÁR BÉLA
DR. KÁDÁR BÉLA (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nem ötkrajcáros ügyben, hanem sok száz milliárd forintos horderejű kérdésben kértem szót. Bár sajnálatos módon szoktatva vagyunk ahhoz, hogy különféle kormányzati átszervezési kampányok eredményeként szakmai kultúrák szűnhetnek meg - kezdve a külgazdaságtól, a műszaki fejlesztéstől akár a honvédelemig -, de mégis nagy megütközéssel és megdöbbenéssel olvastam a kormány határozatát az állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési és növény-egészségügyi szolgálatok összevonásáról, valamiféle összevont megyei földművelésügyi szervezetbe.
Rendkívül sajnálatos ez a döntés, hiszen az a magyar állat-egészségügyi szolgálat, amely Európában az elsők között alakult, amely évszázados tradíciókkal rendelkezik, amely túlélte a Rákosi-korszakot - sőt még az évtized elején bizonyos reformötletek túlburjánzását is, némi segédlettel -, most ismét a lélekharang kongatásának a veszélyével néz szembe, s esetleg rekviemet kell mondanunk egy újabb, nemzetközileg nagy jelentőségű és nagyra értékelt szolgálat felett.
Ennek vannak szervezetracionalitási és külgazdasági, sőt Európa-politikai összefüggései. Nem tudjuk meg ebből a határozatból, hogy mire is készül a kormányzat. Egy homogén szervezetben óhajt összevonni olyan tevékenységeket, amelyek egymással nem helyettesíthetők? Egy netántán újabb vízfejet akar kialakítani akkor, ha nem változik semmi, csak rájuk telepedik egy megyei szervezet?
Nagyon bizarr ötlet ez egy ilyen helyzetben, amikor - miként az imént is hallottuk - létszámleépítés következményeitől vergődik az egész ország - és akkor egy új szervezetet kívánunk felállítani. Hogyan várjuk el külgazdasági érdekeink, exportérdekeink védelme szempontjából, hogy - egy jól bejáratott, jól ismert, nagy tekintéllyel rendelkező szervezet helyett - egy arctalan hivatal és arctalan hivatalnokok adnak garanciát a magyar állati termékek, az élőállatok, a hús minőségéről? Mennyire megnyugtató egy ilyen szervezet az állati termékeket fogyasztó magyar állampolgár számára, az állati termékekkel kereskedők számára, az állattenyésztéssel foglalkozók számára?
Parlamenti életünkben a kevés számú oázisok egyike talán az, hogy egyetértünk az Európai Unióval kapcsolatos közös nemzetstratégiai célokban. De meggondolta-e a kormányzat, hogy ennek az állat-egészségügyi szolgálatnak a megszüntetése miként hátráltathatja európai integrálódási céljainkat? Ha eltűnik egy garancianyújtásra elfogadott, úgynevezett akkreditált szervezet, egy szervezeti átalakulás után ennek az elismertetése esetleg évekig tart.
A '93-as húsvéti bárányexport-tilalom óta senkinek nem lehet illúziója arról, hogy milyen buzgalommal fogják majd a megfelelő brüsszeli szervek hátráltatni a magyar állati termék, a hús, az élőállat exportját.
Egy újabb előkészítetlen, körül nem járt, átgondolatlan szervezeti lépésről van szó. Kérdezhetnénk, hogy nem tudja-e az európai integrálódásra, exportbővítésre törekvő kormányzati jobb kéz, hogy mit művel közben a bal kéz. Vagy véglegesen hozzá kell szoknunk olyan kormányzati zongorakoncertekhez, amelyeket csak bal kézre írnak?
Javasolom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy kérje fel a kormányt ennek a szerencsétlen határozatnak a visszavonására, szervezeti és külgazdasági érdekből. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MDF, a KDNP, a Fidesz és az MDNP padsoraiban.)
(15.40)
