DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló LV. törvény második szakasza a képviselői szólásszabadság biztosítása érdekében írja elő, hogy a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. A képviselői szólásszabadság körében a jogalkotó az elkövetett szóbeli jellegű cselekmények miatt főszabályként fogalmilag zárta ki a felelősségre vonás lehetőségét.
E rendelkezés anyagi jogi akadályként nem teszi lehetővé az adott tárgyú felelősségre vonást. A jogalkotó azonban mások személyiségi jogainak tiszteletben tartására figyelemmel e főszabály alól kivételként jelölte meg azt az esetet, amikor a képviselői megnyilatkozás rágalmazást vagy becsületsértést valósít meg. E vétségek esetében már nincs anyagi jogi akadálya a felelősségre vonásnak, ezért az általános eljárási szabályokat követve a képviselő ellen büntetőeljárás akkor indítható, illetve folytatható, ha az Országgyűlés a képviselő mentelmi jogát felfüggesztette.
Az országgyűlési képviselőt a mentelmi jog az alkotmány 20. § (3) bekezdése alapján illeti meg. A képviselőkkel kapcsolatos rágalmazási és becsületsértési ügyekről is érdemben kell a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában bizottsági előkészítés után az Országgyűlésnek döntenie. Tehát az első döntéshozatali fórum a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság, mely, mint az itteni parlamenti vitákból ismerjük, elég nagy viták színhelye. A tényleges döntést a mentelmi bizottság javaslata alapján az Országgyűlés szuverén módon hozza meg. Ez a rendszer minden képviselőt véd, úgy gondolom, hogy ezen változtatni nem indokolt.
Köszönöm. (Szórványos taps.)
