DR. GYÖRGYI KÁLMÁN
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN
DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy figyelemmel hallgattam képviselő úr interpellációját. Egy helyütt úgy fogalmazott, hogy egy állítólagos külföldi tudományos tantételt alkalmazok a hazai viszonyokra.
Szabó András írta 1979-ben: "A nyugati országok kriminológiájában úgyszólván általánosnak mondható az a vélemény, hogy a fejlődés és a szabadság árát szükségképpen a bűnözéssel kell megfizetni."
1993-ban Budapesten, a XI. nemzetközi kriminológiai kongresszuson az egyik előadásban ez hangzott el: "Kelet- és Közép-Európa országainak, a fejlett ipari államokhoz hasonlóan, többek között az emelkedő bűnözéssel kell fizetniük a szabadságért."
A "Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon" című tanulmányban, 1984-ben olvashattuk: "Már eddig is kárt okozott és hosszú távon még inkább súlyos politikai és erkölcsi kárt okoz az a szemlélet, amely a társadalmi beilleszkedési zavarok - ezek egyike a bűnözés - jelenségeiben holmi takargatni és elkendőzni való társadalmi tényt lát, és nem néz szembe határozottan azzal, hogy minden fejlődő és modernizálódó társadalomnak meg kell tanulnia tartósan együtt élni e zavarokkal."
ENSZ-szakértők 1992-ben tették közzé az 1970 és 1985 közötti évek bűnözésének a társadalmi-gazdasági fejlődés kontextusában végzett vizsgálatáról készült jelentést. E folyamatok elemzése alapján a világ bűnözésének további emelkedésével számolnak az ezredfordulóig, és nagyobb növekedést tételeznek fel a világ fejlettebb régióiban, mint a kevésbé fejlettekben. Ez a növekedés számot vet azzal, hogy közben az államok egyáltalán nem tétlenkednek: növekedik a százezer lakosra számított rendőri létszám - remélhetőleg Magyarországon is -, fejlődik a törvényhozás, fokozódik a bűnözés elleni nemzetközi összefogás, javul az igazságszolgáltatás, a bűnmegelőző tevékenység, és az egész büntetés-végrehajtási rendszer. Ezek a dolgok a kriminológiai irodalomban közismertek.
Álmomban sem jutott eszembe, hogy az általam elmondottak akként is értelmezhetők, ahogy azt a képviselő úr tette. Ellenkezőleg: arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a bűnözés növekedése Magyarországon - de másutt sem - nem nyári zápor és nem átfutó eső, hanem tartós tendencia. A törvényhozásnak, a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak erre kell felkészülnie. A bűnözés növekedésének többféle tudományos magyarázata ismert, az azonban nem kétséges, hogy ez összefügg a társadalmi-gazdasági fejlődéssel.
Az első kérdésre a válaszom: én nem kívánom sem az egyénnek, sem a társadalomnak felszámolni a szabadság árát. A bűnözés alakulásából fakadó veszélyek komolyságára szerettem volna felhívni a figyelmet.
(15.30)
A második kérdésre a válaszom: a bűnözés ebben a régióban is, de az egész világon is a maga törvényszerűségeinek engedelmeskedik. A bűnüldözés és az igazságszolgáltatás természeténél fogva az elkövetett bűncselekményre reagál annak érdekében, hogy újabbakat megelőzzenek. A bűnözés elleni küzdelem azonban nem korlátozható a hatósági fellépésre. Átfogó bűnmegelőzési stratégiára van szükség, amely átfogja az állami és a társadalmi tevékenységek egész rendszerét. Csak ilyen stratégia alapján bizakodhatunk abban, hogy a bűnözést ellenőrizhető folyamatként kezeljük és a lehető alacsony szinten tartsuk. Én annak idején még azt tanultam, hogy a kommunizmusban a bűnözés meg fog szűnni, mert megszűnik a kizsákmányolás. Én viszont már nem ezt tanítottam.
Kérem tisztelettel válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
