DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER
DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A WVM Lízing és Pénzügyi Rt. az elmúlt években összesen 13 sorozatban bocsátott ki kötvényeket, legutóbb 1995 szeptemberében.
A társaság '95 végéig törlesztési és kamatfizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, hiányos vagy késedelmes teljesítés nem fordult elő. A cég kötvénykibocsátásokból jelenleg fennálló tőketartozása mintegy 2 milliárd forint. A kötvénykibocsátások megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, ezért az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet azokat az egyes értékpapírok nyilvános forgalombahozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló '96. évi VI. törvény alapján engedélyezte.
A törvény 8. § (5) bekezdése szerint a felügyelet a tájékoztató jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha a tájékoztató nem felel meg az értékpapírtörvény és más jogszabályok rendelkezéseinek. Ez a jogszabályi rendelkezés nem ad lehetőséget arra, hogy a felügyelet gazdasági szükségszerűség vagy kockázatosság alapján döntsön az engedély kiadásáról. A valódi döntés a befektető kezében van, aki a tájékoztatóban közzétett adatok mérlegelése alapján határozhat befektetéséről.
Azért, hogy a tájékoztatóban közzétett adatok valódiak legyenek, a törvény 83. §-a értelmében a kibocsátó és a forgalmazó felel, mivel a szóban forgó paragrafus szerint az értékpapír birtokosának a félrevezető tájékoztatással okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.
Ezen kívül a törvény rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettséget ír elő a 33. és 34. §-ban a kibocsátó számára, aminek az a célja, hogy a közzétett adatok rendszeresen felfrissítésre kerüljenek. '95. október 30-án jelent meg először a hír, mely szerint a társaságnak likviditási nehézségei vannak. Az értékpapírtörvény 3-4. §-a alapján a társaság ezt szabályosan két országos napilapban és a tőzsde hivatalos napilapjában közzétette. Bár a '95. december elején esedékes fizetési kötelezettségnek még eleget tudott tenni, ezt követően nyilvánvalóvá vált, hogy a márciusban esedékes újabb fizetésre már nem lesz képes, ezért 1996. január 23-án a társaság felszámolását határozták el.
A kérdés tehát az lehet, hogy a társaság által az utolsó kötvénykibocsátáshoz készített és aláírt tájékoztatóban foglalt adatok valódiak voltak-e, a tájékoztató tartalmazott-e minden akkor ismerhető pénzügyi és gazdasági információt. Ennek feltárása érdekében a felügyelet múlt év novemberében megbízott egy könyvvizsgáló céget, amelynek jelentése alapján megerősödött a felügyelet azon feltételezése, mely szerint a társaság fizetési problémái már az utolsó kibocsátáshoz kapcsolódó tájékoztatók készítésekor is láthatóak voltak. A kibocsátási tájékoztatók azonban erről nem tettek említést, tehát a befektetők nem kaptak meg minden olyan információt, ami döntésükhöz fontos. Annak megállapítása azonban, hogy a feltételezés valós-e, a bíróság feladata.
Reagálnom kell a képviselő úr interpellációban elhangzott állítására is. Az interpellációban megnevezett, a társaság felügyelőbizottságába megválasztott személyek nem a Pénzügyminisztériumot képviselték a társaságban, bár mind a ketten a Pénzügyminisztériumban dolgoztak. Ugyanis Simóka Kálmánné asszony, helyettes államtitkárrá történt kinevezésekor lemondott felügyelőbizottsági tagságáról.
A fentiek előrebocsátásával képviselő úr kérdésére a következő válaszokat adom:
1. Arra, hogy a kötvénytulajdonosokat ki tájékoztassa kártalanításukról, azt kell mondanom, hogy ők a már megindult felszámolási eljárás alapján kaphatnak kielégítést, s erről a bíróság által kijelölt felszámolótól kell tájékoztatást kérni és kapni, az a törvények szerint nem az értékpapír-felügyelet és nem az őt felügyelő miniszter dolga.
2. Az értékpapírtörvény megállapítja az egyetemleges felelősséget, amennyiben a bíróságon bebizonyosodik a félrevezető tájékoztatás. A polgári perindítás azonban nem a pénzügyminiszter lehetősége és kötelezettsége, hanem az ügyészé és az értékpapír-felügyeleté. A felügyelet '96. február 28-án a könyvvizsgálói jelentés áttanulmányozása után haladéktalanul keresettel fordult a Fővárosi Bírósághoz a félrevezető tájékoztatás tényállásának megállapítása érdekében. Amennyiben a bíróság megállapítja a félrevezető tájékoztatást, akkor a károsultak a kibocsátótól és a forgalmazótól egyaránt kártérítést kérhetnek.
3. A törvény 16. § (1) bekezdése a forgalombahozatali, a forgalombahozási és a tőzsde működésével kapcsolatos tevékenységek ellenőrzéséről szól. Nyilvánvaló azonban, hogy jelen esetben a technikai feltételek ellenőrzése nem akadályozhatta meg a WVM Lízing Rt. felszámolását, mert itt a kibocsátó pénzügyi helyzetében bekövetkezett jelentős változás okozta a cég összeomlását.
A képviselő úr által idézett jogszabályhely tehát a szóban forgó esetre nem alkalmazható. Mivel a felügyelet minden törvényi előírásnak eleget tett, az értékpapírtörvényt betartotta és másokkal is betartatta, továbbá minden tőle elvárható intézkedést megtett, ezért fegyelmi intézkedésre itt nincs szükség és lehetőség. (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Ugyanakkor a képviselő úr morális érzékét joggal sértik a történtek. A kisbefektetők érdekének sérelmét csak a bíróság állásfoglalása után kezdeményezhető, a kibocsátóval, illetve a forgalmazóval szembeni eljárás, valamint a felszámolási eljárás orvosolhatja részlegesen.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
