ASZÓDI ILONA KATALIN
ASZÓDI ILONA KATALIN
ASZÓDI ILONA KATALIN, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló T/1566. számon nyilvántartott törvényt az emberi jogi bizottság megtárgyalta. El kell mondanom, hogy ez a törvény igen nagy érdeklődésre tartott számot, és élénk vita folyt róla a bizottságban. Azt gondolom, hogy ez nem véletlen, hiszen nincs olyan család Magyarországon, amelyet ez a törvény ne érintene. Nincs olyan család, amelynek ne lenne fia, unokaöccse, aki katona lesz, vagy éppen a katonaidejét tölti.
Ez egy olyan törvény, ami először rendezi törvényi szinten a katonák jogállását a hadseregben. Nyilvánvalóan korábban is különböző jogszabályok rendezték ezt az ügyet, azonban ezek alacsonyabb rendű jogszabályok voltak, szolgálati szabályzatban, miniszteri utasításokban és egyéb alacsony szintű jogszabályokban rendeződött ez a dolog. Ma az a helyzet állt elő mindannyiunk örömére, hogy törvényi szintre emeljük ezt a szabályozást. Úgy gondolom, ez legalább két szempontból fontos. Egyrészt azért fontos, mert a nyilvánosság előtt folyhat a vita, és egy szélesebb társadalmi egyezkedés során alakulhat majd ki a törvény végleges szövege. Másrészt azért is fontos, mert törvény alapján könnyebben elérhető lesz a lakosság, a választópolgárok számára, és ezáltal pontosabb ismereteket szerezhetnek arról, hogy gyermekeikre, unokáikra mi vár a hadseregben, milyen kötelezettségeik és milyen jogaik lesznek ott.
Ez a törvény azért is nagyszerű és azért is alkalmas arra, hogy szabályozza ezt a kérdéskört, mert igen szélesre terjeszkedik. Tulajdonképpen átfogja a teljes katonaéletet. Szabályozza a katonák jogait, kötelességeit, szabályozza azt, hogy milyen körülmények között kaphatnak a katonák elismerést, milyen módon lehetséges a felelősségre vonás, milyen szabályok szerint történhet a kártérítés - akár, ha a katonának kell a hadseregben okozott kárt megtéríteni, akár, ha a hadseregnek kell megtéríteni a katona vagy a családja számára az okozott kárt. Szabályozza azt is, hogy milyen módon védhetik az érdekeiket a katonák a laktanyában. Ez azért is különösen érdekes, mert egy sajátos szabályozást foglal magában, egy olyat, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan létre lehessen hozni a katonaságon belül érdekvédelmi szervezetet. Szabályozza továbbá a katonaságon belüli hitélet lehetőségeit is.
Ez a törvény általánosságban arról szól, hogy milyen mértékben korlátozhatjuk a katona szabadságát, illetve milyen mértékben húzódhat be a civil szféra a laktanyába. A törvény szelleme azt sugallja, hogy lehetőség szerint a laktanya ne legyen olyan mértékben elzárva a társadalmi valóságtól, mint ahogy eddig volt. Lehetőség szerint azokon a területeken, amelyeken lehetséges, a laktanyán belül is civilszerű életet lehessen élni. Csak és ott legyen a katona a jövőben korlátozva, amikor kiképzésről van szó, amikor a szolgálati időről van szó. Ezen túl lehetőleg a törvény szeretné biztosítani a nagyobb szabadságot a katona számára. Ez az elv - azt gondolom - elfogadható a számunkra, nagyon fontos azonban, hogy megtaláljuk a helyes mértéket ebben. Tudniillik a hadsereg felelősséget kell hogy vállaljon a katonáért, nyilvánvalóan nemcsak a szolgálati időn belül, hanem azon kívül is.
A bizottságban tulajdonképpen a törvény általános szellemével kapcsolatosan komoly kritikai álláspont nem merült fel, azonban néhány pragmatikus megjegyzés elhangzott. Ha megengedik, ezek közül talán a legfontosabbakat kiemelve néhányat elmondanék.
Felmerült az a gondolat, hogy a törvény nem szabályozza az alternatív katonai szolgálatot. Erre természetesen az volt a válasz - és ezt szükségesnek tartom most a nyilvánosság előtt is elmondani -, hogy az alternatív katonai szolgálatot külön törvény fogja szabályozni.
Felmerült az anyanyelv használatával kapcsolatosan egy nagyon fontos kérdés, ami kifejezetten a mi bizottságunk kompetenciája. Tudniillik a törvényjavaslat arról szól, hogy a vezényleti nyelv magyar, ugyanakkor a katona használhatja az anyanyelvét is, akkor is, amennyiben az nem magyar... persze a magyart is. Ugyanakkor a törvényjavaslat szerint a katona nem mondhat véleményt a parancsról. Ennek kapcsán felmerült az a kérdés, hogy ha nem magyar nyelven mond véleményt, és azt az elöljárója nem érti, akkor ez mit von maga után. Erről igazán pontosan a törvényjavaslat nem rendelkezik.
Sok szó esett a bizottságban a civil ruha használatának kérdéséről is. Ez kicsit szimbolizálja azt, hogy a civil szféra milyen mértékben vonulhat be a laktanyába. Voltak, akik vitatták a civil ruha használatának kiterjesztését, voltak, akik ezzel természetesen egyetértenek. Ez a vita valószínűleg még tovább folyik.
Volt olyan képviselő, aki diszkriminatívnak, megkülönböztetőnek találta azt a passzust, miszerint a házasok, a családosok a kiképzési idő után hazamehetnek, ezzel szemben azok, akik nem házasok, benn kell hogy maradjanak a laktanyában.
Ilyen és ehhez hasonló vélemények, kritikai álláspontok hangoztak el a bizottságban. Mindezek mellett a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslatot a bizottság elfogadhatónak, általános vitára alkalmasnak találja és 14 igen szavazattal, s mindössze 3 tartózkodással ajánlja a Ház figyelmébe.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
