DR. MÉSZÁROS GYULA
DR. MÉSZÁROS GYULA
DR. MÉSZÁROS GYULA, a KDNP vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Régi adósságát törleszti a tisztelt Ház, amikor megtárgyalja és elfogadja a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslatokat.
A NATO-hoz közeledő Magyar Honvédségben a katonák jogállását az alkotmánynak és a demokratikusan megválasztott parlament által elfogadott törvényeknek kell szabályozniuk. Az eddigi szolgálati szabályzat és más, belső miniszteri rendelkezések sem formailag, sem tartalmilag, sem politikailag nem tarthatók. A Magyar Honvédségen belül növekszik a hivatásos katonák aránya, azonban nem kétséges, hogy a hadkötelezettség még hosszú ideig fenn fog maradni, ezért ezen törvények megalkotása feltétlenül szükséges és aktuális.
A jelen törvénytervezetek szervesen illeszkednek a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslathoz, vagyis a három törvénytervezet szerves egységet alkot, ezért helyesen járt el a honvédelmi kormányzat, amikor mindhárom törvényt szinte egy időben terjesztette a tisztelt Ház elé.
Az előttünk álló törvényjavaslatok elfogadása szükségessé teszi a honvédelmi törvény korrekcióját is. Amennyiben viszont a törvények elfogadásával egy időben változtatásokat végzünk a honvédelmi törvényen, úgy az a honvédelmi alapelvek újragondolását is szükségessé teszi. Ezért nekünk, kereszténydemokratáknak az a véleményünk, hogy először fogadja el a tisztelt Ház e három törvényt a katonák jogállásáról, és csak azután, külön menetben foglalkozzon a honvédelmi törvény módosításával. Tehát a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat 147. és 148. §-a maradjon ki az előterjesztésből, mert az a honvédelmi törvény és az útlevélről szóló törvény megváltoztatásáról szól. Ugyanilyen okok miatt maradjon ki az előterjesztésből a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslat 51. §-a is.
De lássuk magát a hadköteles katonákról szóló törvényjavaslatot, amely 13 fejezetből és 148 paragrafusból áll, és felöleli a hadkötelesek egész életét, a sorozástól a végső obsit kiadásáig. Jelen törvény megalkotásának célja elsődlegesen a hadköteles katonák jogainak és kötelezettségeinek magasabb szintű jogszabályban való szabályozása, a jelenkor követelményeinek megfelelően.
Az utóbbi évtizedekben, mivel Magyarország nem volt független állam, természetesen hadseregünk sem lehetett önálló, ezért társadalmi elismertsége és megbecsülése a mélypontra süllyedt. Még e század első felében is megbecsülés övezte a katonaviselt fiatalt, felnéztek a katonára a falubeliek - különösen a lányok -, amit régi szép katonadalaink is ékesen bizonyítanak. Jelenleg az számít ügyesnek, aki megúszta, aki nem lett katona; mert azt az egy évet, amit a hazáért becsülettel le kéne szolgálni a hadseregben, feleslegesnek, elfecsérelt időnek, még a legöntudatosabbak is szükséges rossznak tekintik. Fiataljaink szinte irtóznak az egyenruhától, pedig az nem valamiféle munkaruhája a katonának, hanem kifejezi a hazáért vállalt, mindenkire egyenlően nehéz, de szép sorsot is.
Első komoly kifogásunk a törvénnyel kapcsolatban az, hogy a hadköteles katonáknak törvényi szinten engedélyezi a civil ruhában való laktanyába érkezést és annak elhagyását, és így a civil ruha laktanyában tartását.
Ez a kérdés csak látszólag egy egyszerű engedély kérdése, de igen sok jogi és fegyelmi problémát fog felvetni.
Először is: nem vonjuk kétségbe a hadsereg legfelsőbb vezetésének és a miniszternek azon jogát, hogy szükség esetén vagy kivételesen engedélyezheti a hadköteles katonák civilruha-viselését. Például: engedéllyel külföldre megy a katona, nyilván civilben; vagy szabadságon van otthon, és elmegy a strandra fürödni, nyilván nem egyenruhában, hanem pólóban és rövid nadrágban. Azonban véleményünk szerint a katona a laktanyát csak egyenruhában hagyhassa el és oda csak egyenruhában érkezhessen. Ellenvetésünk fegyelmi oka, hogy a katonai rendészet civileket nem igazoltathat, de ha mondjuk, a rendőr igazoltat és kiderül, hogy katonát, ő is csak átadhatja a katonai rendészetnek. A fegyelemsértések zömét laktanyán kívül akkor követik el a sorkatonák, amikor együtt többen vannak, vagyis haza- és visszautazás alkalmával. Nem árt, ha tartanak a katonai rendészektől, de ha civilben vannak, nincs értelme a katonai rendészet működésének sem.
Jogi kérdést vet fel a civil ruha őrzése is; ugyanis a törvénytervezet szerint a honvédség elismervényen átveszi a ruházatot, és felel érte. Ez igen komoly adminisztrációt, helyiséget igényel. Ugyanis a civil ruha állandóan változik: nem abban a ruhában jön meg a katona szabadságról, amelyikben elment. Nem célszerű ilyen felelősséget feleslegesen felvállalnia a hadseregnek. Ezeken felül szociológiai kérdések is felvetődnek. Nyilván lesz olyan gazdag katona, aki százezreket érő ruhában, a legújabb divat szerint öltözködik a laktanyában, és lesz olyan szegény sorsú munkanélküli, aki csak egy elnyűtt farmert tudhat sajátjának. Rivalizálás alakul ki, hogy ki milyen ruhában megy kimenőre. Az egyenruha az egyenlő jogokat, az egyenlő sorsot, a bajtársi közösséget is hivatva van szolgálni.
Tehát mi arra teszünk javaslatot, hogy minden katona kimenő katonaruhában hagyhassa el a laktanyát, és oda úgy is érkezzen. Nem ellenezzük viszont, hogy otthon, eltávozás, szabadság vagy külföldre utazás alkalmával felvegye a civil ruhát, amit az állomány illetékes parancsnoka engedélyezhet.
Jelentősen eltér véleményünk a törvénytervezettől a sorkatonák választójogát, nevezetesen választhatóságát illetően is. A törvényjavaslat 21. §-a szerint, amennyiben a katonát az országgyűlési, önkormányzati választáson jelöltként nyilvántartásba vették, szolgálatát félbe kell szakítani. Egy választási kampány hivatalos része, vagyis a jelöltek nyilvántartásba vétele és a választás napja között legalább egy hónap eltelik. A jelenlegi választási törvény szerint például a kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltséghez öt aláírás, de az önkormányzati képviselőséghez is néhány tucat aláírás szükséges csupán.
(11.10)
Ezt egy katona a rokonságból könnyűszerrel megszerezheti, és máris nyert egy hónap szabadságot. Így a választások évében egész alakulatok zilálhatók széjjel. Úgy gondolom, hogy nem érnék súlyos joghátrányok a hadköteles katonákat, ha abban az egy esztendőben, amíg katonák, nem indulnának a választásokon, vagy legalább csak azoknak a szolgálatát szakítanák félbe, akiket valóban meg is választottak az említett testületekbe.
Tudjuk, hogy a törvény a lehető legkevésbé akarja a hadkötelesek választójogát korlátozni, azonban olyan engedmények sem maradhatnak a törvényben, amelyek a hadsereg hadrafoghatóságát és működőképességét veszélyeztetik.
A törvényjavaslat többi részével a KDNP képviselőcsoportja egyetért, különösen fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslat a hadköteles katonák illetményrendszerét törvényben szabályozza. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslattal egyetértünk, kivéve a 49. § (2) bekezdését. Ugyanis a hallgatói juttatásokat és a tandíjfizetési kötelezettségeket ez év őszétől nem lehet csak az elsőéveseknél bevezetni, mert ez diszkriminatív megkülönböztetés a többi hallgatóval szemben, és véleményünk szerint alkotmányellenes is. Azt, ha bevezetjük, valamennyi hallgatóra egyformán alkalmazni kell.
A törvényjavaslathoz a szükséges módosító indítványokat be fogjuk adni, és azok elfogadása esetén képviselőcsoportunk mindkét törvény elfogadását támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
