DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Budakeszi lakossága tavaly október végén értesült arról, hogy december elsejétől budapesti telefonszámaik megváltoznak, azaz budapesti számként megszűnnek, mert a biatorbágyi körzethez csatolják őket, így majd az eddiginek többszörösét kell fizetniük a fővárosi beszélgetésekért.
A Matávnak a falugyűlésen megjelent képviselői azzal nyugtatták a fölháborodott polgárokat, hogy jobb minőséget nyújtó digitális központról kapnak majd vonalat, és hogy Budaörs még majd náluk is rosszabbul fog járni. Elismerték ugyan, hogy technikailag lehetséges lenne a régi állapot fenntartása, de úgymond ez "nem tőlük függ."
Budaörs, Törökbálint és Budakeszi már 1991-ben elkezdte saját távközlési hálózata szervezését, és választókörzetem XI. kerületével együtt erre kft.-t is alapított. Az érintettek akkor még elképzelhetetlennek tartották, hogy ősidőktől a fővároshoz tartozó vonalaikat valaha is "elköthetik" majd máshová.
Mivel a koncessziós pályázatok kihirdetésekor a minisztérium a fővárost egy egységként kezelte, a XI. kerület részvétele a továbbiakban lehetetlenné vált ebben, viszont a megmaradtak nem fedték le az új biatorbágyi primér körzet területét, tehát a koncessziós versenyben fel sem léphettek a Matávval szemben. A primér körzetekről szóló '93-as rendelet több átcsatolásról rendelkezik, a legtöbbre mégis a budapesti agglomerációban került sor.
Budaörs és Budakeszi gyakorlatilag rég összenőtt már a fővárossal, lakosaik jó része nemcsak Budapesten dolgozik, de szokásaik, közlekedésük, üzleti kapcsolataik is hasonlóak, a telefonhasználatnak pedig 95 százaléka budapesti hívás.
A 30/1993. KHVM-rendelet 1996. december 31-ig határozza meg a biatorbágyi átcsatolást, a Matáv tehát várhatott volna, hiszen az új 3500 vonalat a főváros is kibírná. Az elcsatolás ellentétes a kormány területfejlesztési elveivel is, hiszen a törvénytervezet szerint Budapest és agglomerációja az infrastruktúra fejlesztésében egy egységként kezelhető. Érthető, hogy a Matáv minél nagyobb profitban érdekelt, ám az a szomorú, hogy a kormányzat, úgy tűnik, a monopóliumot preferálja, hiszen a cél a profit, a fejlesztések is csak a nyáron fölemelt bekötési, használati díjak megemelése után gyorsultak fel.
Döntő, hogy a Matáv koncessziója 25 évre szól, és mégis szűk hálózatot épít, nincsenek tartalékok, a cél az olcsóság és a gyorsan beszedhető díjak.
Ha az állam a Matáv többségi tulajdonosaként nem tud vagy nem akar segíteni polgárainak, kérdezem miniszter urat, mire van még kilátás az energiaszektor többségi tulajdona esetén, és azt, hogy a monopóliumok vagy a telefonáló állampolgár-e a fontosabb. Köszönöm figyelmét és várom miniszter úr válaszát. (Taps.)
