DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az már az előbb elhangzottakból is kiderült, mert gondolom, hogy eddig is nyilvánvaló volt, hogy az MDF támogatja azt a törekvést, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban tagja legyen a legfejlettebb országokat tömörítő OECD-nek.
Az MDF a maga részéről mindent meg is kíván tenni annak érdekében, hogy ebből a törekvésből minél hamarabb valóság legyen. Gondolom, ezt - mármint azt, hogy a törekvést támogatjuk - az is bizonyítja, hogy a felvételi törekvés és az erre irányuló lépések még az Antall-kormány idejében kezdődtek, és ezen a véleményem természetesen nem változtatott az MDF mai frakciója sem.
Ugyanakkor azt is kénytelen vagyok elmondani, ami valószínűleg szintén nyilvánvaló, hogy az MDF Magyarországot mindig is jogállamként képzelte el, és nem hajlandó támogatni semmi olyan törekvést sem, amely ezeket a jogállami kereteket túllépné. Ezért nem nézhetjük tétlenül azt, hogy a kormány egy jó cél ürügyén megpróbálja kiszolgáltatottá tenni az összes magyar állampolgárt.
Nem tűrhetjük azt, hogy a kormánynak az a kapkodása, amely általában is, és egyébként ezt a témát érintően is rendkívüli módon jellemző, lehetővé tegye azt, hogy bizonyos állami szervek, sőt nem állami szervek, hiszen a társadalombiztosítás nem ilyen, korlátlanul beletúrhassanak az emberek magánéletébe, hogy korlátlanul, zavartalanul és alkotmányellenesen érinthessék a magánszférát, hogy teljesen vétlen emberekről minden gyanú nélkül adatokat összesíthessenek, gyűjthessenek, és ezzel lehetővé váljon az állampolgárok zaklatása.
Miért mondom ezt? Azért, mert a törvényjavaslatnak ez a bizonyos inkriminált mondatrésze így szól:
A "banktitok" nincs, magyarra lefordítva: törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében vagy körében - attól függően, hogy a parlament melyik megoldást fogadná el - az adó- és vámhatósággal, valamint a társadalombiztosítási szervvel szemben a pénzintézethez intézett írásbeli megkeresés esetén.
Ha a parlament elfogadná ezt a megoldást, ez azzal a következménnyel járna, hogy az adóhatóság, a vámhatóság és a társadalombiztosítási szerv minden alkalmazottja, mindenféle indokolás nélkül, ha írásban fordul az adott bankhoz, akkor mindenkire vonatkozóan mindenféle banktitkot megkaphat.
A banktitok körébe nagyon sok minden tartozik. A pénzintézeti törvény szerint: banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, valamint a pénzintézet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzintézettel kötött szerződéseire vonatkozik.
(18.10)
Tehát az adott törvénymódosítás azt jelentené, ha a parlament ezt így elfogadná, tisztelt képviselőtársaim, hogy az itt felsorolt adatokhoz ez a három szerv - két hatóság és a társadalombiztosítás - mindenféle korlátozás nélkül, minden állampolgárra és jogi személyre vonatkozóan hozzájuthatna.
Ezek az adatok, amelyek a banktitok részét képezik, személyes adatok. A személyes adatokkal és a személyes adatok védelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróságnak számtalan döntése van. Engedjék meg nekem, hogy - nem az összes döntést ismertetve - ezeknek a lényegét ismertessem meg önökkel.
Az Alkotmánybíróság egyik döntése így szól: "Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csakis az érintett beleegyezésével szabad. Mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti a személyes adat kötelező kiszolgáltatását - itt erről az esetről van szó -, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény azonban korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, ezért csak akkor alkotmányos, ha megfelel az alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek."
Az alkotmány 8. §-a arról szól, hogy az alapvető jogokat és kötelességeket törvény állapítja meg, az alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Egyéb korlátozás viszont csak rendkívüli körülmények között lehet - ahogy az Alkotmánybíróság mondja: csak elkerülhetetlen esetben -, akkor, ha a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges, és az a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányos.
A törvényjavaslat azt mondja, hogy feladataik ellátása érdekében nyúlhatnak a banktitokhoz ezek a szervek. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a feladatellátás - megint csak idézek egy törvényből - megragadhatatlan kategória. Tehát ha csak ennyi van egy törvényben és nincs pontosabb körülírás, akkor egészen biztos, hogy az az alkotmány elvárásainak nem felel meg, magyarul: alkotmányellenes.
Azt is mondja az Alkotmánybíróság, hogy az adattovábbítás meghatározott feltételekhez kötése, továbbá a célhoz kötöttség az információs önrendelkezési jognak együttes garanciái. Ezeknek a feltételeknek ez a pont nem felel meg, tisztelt képviselőtársaim. Nagyon szépen kérem kormánypárti képviselőtársaimat és a jelen lévő pénzügyi államtitkárt: ne tessenek nekem azt mondani, hogy az a követelmény, hogy mi akkor léphetünk be ebbe az egyébként nagyon kívánt szervezetbe, ha egy alkotmányellenes törvényt hoz a parlament.
Megpróbáltam utánanézni, hogy tulajdonképpen mik ezek a követelmények, és nagyon figyelmesen elolvastam a fiskális ügyek bizottságának 1996. január 24-én kelt állásfoglalását. Ebből azt olvastam ki, hogy ezek a követelmények nem arra vonatkoznak, hogy belül minden szerv mindenkinek a banktitkához juthasson hozzá, hanem arra vonatkoznak, hogy legyen lehetséges az államok közötti információcsere.
Hadd jegyezzem meg, hogy ezzel az olvasattal nem állok egyedül, mert ugyanígy olvasta ki ezt ebből a jelentésből a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki azt nyilatkozta, hogy "a nemzetközi adócsalások elleni fellépés érdekében a pénzintézeti törvény banktitokkal összefüggő szabályozását a következő hetekben módosítani kell". Ami annyit jelent, hogy ha egy külföldi adóhatóság megkeresi a magyar adóhatóságot egy külföldi adóalany magyarországi pénzintézetnél vezetett számlájának az ügyében, akkor a magyar adóhatóság megkérhesse és továbbíthassa a kért adatokat. Pont. Ebben erre vonatkozóan több nincs.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindabból, amit most elmondtam, az a két dolog következik, hogy a törvényjavaslatnak az a része, amelyik az információcseréről szól, az a törvényjavaslatnak - ha jól emlékszem - a (3) és (4) bekezdése. Elnézést, most éppen nem találom a törvényjavaslatot, de majdnem biztos, hogy így van... Igen, a (3) és (4) bekezdése! Ez az, ami követelmény. Egészen biztos, hogy a feketegazdaság elleni küzdelemben hasznos dolog az, ha a jelenlegihez képest bizonyos szervek kicsit nagyobb mértékben férnek hozzá a banktitokhoz. Ezt nem is ellenezzük.
Azt azonban igen, hogy az állampolgárok teljesen kiszolgáltatottak legyenek, és hogy alkotmányellenes megoldás szülessen. És katasztrófának tartjuk azt a helyzetet előidézni, amelyet a kormány így idézne elő: teljes békében hozunk itt egy törvényt - hiszen mindnyájan tagjai akarunk lenni az adott szervezetnek -, és utána megérjük azt a szégyent, hogy esetleg az Alkotmánybíróság egy óriási többséggel elfogadott törvény bizonyos részeit alkotmányellenesnek nyilvánítja.
Hadd jegyezzem meg, hogy ezt a problémát a kormány sem gondolta - hogy mondjam? - olyannak, amit nem kell megoldani, hiszen erre nézve tett kísérletet is az elmúlt év végén. Igazán nem tudom, hogy miért nem tudott erre normálisan felkészülni. Az elmúlt év végén két törvényjavaslatot is elfogadott a parlament - pontosabban kettőből is törvény lett -, amelyek ugyanennek a problémának a megoldására születtek volna. Az egyik az adóeljárásról szóló törvény módosítása - ez a 3. számú melléklet D) pontjának 5. pontja -, amely az adóhatósággal kapcsolatban a banktitokra vonatkozna. Egyébként ezt a részt ez a javaslat most nemes egyszerűséggel hatályon kívül helyezi. Ez is a kormány meggondolatlanságát és kapkodását mutatja, mert eszerint a Pénzügyminisztérium egy-két hónappal ezelőtt még nem tudta, amit most tud, vagy most nem tudja, amit akkor tudott... - vagy egyáltalán nem tudom, hogy valamikor is tudott-e valamit.
Ugyanakkor ugyancsak tavaly év végén, december 1-jén jelent meg - itt van előttem - a vámtörvény, amely vámtörvény 211. § (8) bekezdésében módosította volna a pénzintézetekről szóló törvényt, amely ugyanezt a k) pontot állapította volna meg, de azért legalább nem ennyire alkotmányellenesen. Azt már csak mellesleg jegyzem meg: tekintettel arra, hogy erre a vámtörvény hatályba léptetési szabályaitól eltérő hatályba léptetési szabályt nem tartalmazott, ezért ez még hatályba se lépett, hanem majd a vámtörvénnyel együtt, ha jól számolom, április 1-jén, hiszen a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba. Tehát április 1-jén lépne hatályba, de a kormány jól megfontolt döntését, amelyet a parlamenttel elfogadtatott, máris hatályon kívül kívánja helyezni.
Úgy gondolom, abban mindannyian egyetértünk - és ebben nincs vita közöttünk -, hogy a lehető leggyorsabban taggá kell válnunk. A vita abban van, hogy mi úgy gondoljuk, taggá kell válnunk, de alkotmányosan és úgy, hogy ne tegyük kiszolgáltatottá az embereket. Ezért a Magyar Demokrata Fórum úgy döntött, hogy megpróbál segíteni ebben a helyzetben, megpróbál konstruktív ellenzéki pártként fellépni. Ezért benyújtottunk egy olyan módosító indítványt, amely - meggyőződésünk szerint - megfelel a kívánalmaknak, megfelel az alkotmánynak, ezért úgy gondolom, hogy elfogadása esetén a Ház mindegyik oldala nyugodt szívvel megszavazhatja a törvényjavaslatot.
Úgy gondolom, azt is el kellene mondanom, hogy miben áll ez az indítvány. Meggyőződésünk szerint ketté kell bontani az adóhatóságot. Másként kell megítélni az adóhatóságot abban a körben, amikor az adókötelezettség teljesítését ellenőrzi, és másként kell megítélni az adóhatóságot, a vámhatóságot és a társadalombiztosítási szervet abban az esetben, amikor a végrehajtást rendeli el. Ugyanis a vámeljárás során nem kell turkálni a banktitokban, és nem kell turkálni a társadalombiztosításnak sem. Az egy teljesen más kérdés, hogy amikor végrehajtás van, akkor ne lehessen elbújtatni az adatokat se a vámhatóság, se a társadalombiztosítás elől, ezért erre az esetre más megoldást kell találni.
(18.20)
Ezért mi úgy gondoltuk, hogy az adóeljárás során a banktitok feloldását célhoz kell kötni. A célhoz kötöttségnek kiválóan megfelel az adóeljárásról szóló törvény 3. számú mellékletében szereplő azon pont, amelyet egyébként tavaly még jónak tartott a kormány - a Pénzügyminisztérium készítette elő az anyagot és a parlament megszavazta -, csak most valamilyen okból hatályon kívül akarja helyezni. Úgy gondoljuk - és ez az indítványom második pontja -, hogy ezt nem kell hatályon kívül helyezni, mert ez nagyon jól meghatározza azokat a feltételeket, amely feltételek - törvényi feltételek - mellett az adóhatóság hozzáférhet a banktitokhoz.
Ezért a módosító indítványom első része úgy szól, hogy egészüljön ki a 46/A § egy k) ponttal, amely csak az adóhatóságra vonatkozna, és amely a következőképpen szólna: "törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében folytatott eljárás során az adóhatósággal" - ez a mondat úgy folytatódik majd, hogy az adóhatósággal szemben nem áll fenn a banktitok megtartásának követelménye. A törvényben meghatározott feltétel az, ami az adóeljárásról szóló törvényben jelenleg is benne van. És lenne egy, az adóhatóságra, a vámhatóságra és a társadalombiztosítási szervre közösen vonatkozó l) pont, hogy végrehajtható, okiraton alapuló adó-, vám- és társadalombiztosítási tartozás behajtása érdekében folytatott eljárás során az eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel szemben sem állna fenn a banktitok megtartásának kötelezettsége.
Úgy gondoljuk, ezzel a javaslattal lehetne segíteni a feketegazdaság elleni küzdelmet; ugyanakkor nem hozna a parlament egy alkotmányellenes döntést, és nem hozná az állampolgárok teljességét - vagyis hangsúlyozni szeretném: minden magyar állampolgárt - kiszolgáltatott és megalázó helyzetbe.
Ugyanakkor tudomásom van arról, hogy Dornbach képviselő úr is benyújtott egy csatlakozó módosító indítványt ennek az alkotmányellenességnek a kiküszöbölése érdekében. Gondolom, ezt majd Dornbach képviselő úr ismerteti, én nem vállalom át az ő feladatát; annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy ezt az indítványt is tartalmában jónak tartom, azonban nem váltja ki az MDF indítványát. De a kettő kiválóan kiegészíti egymást, és azt hiszem, ha a tartalmát legalábbis... - mert higgyék el, képviselőtársaim, nem ragaszkodom az indítványomhoz, ahhoz sem, hogy az én nevemen fogadjanak el indítványt! Én csak ahhoz ragaszkodom, hogy alkotmányos törvényt fogadjunk el, amely nem hozza kiszolgáltatott helyzetbe az embereket.
Ha tehát a kormánypártok úgy gondolják vagy a kormány úgy gondolja, hogy kormánypárti indítványnak kell lennie, akkor javítsanak egy kicsit az én indítványomon, bizony isten támogatni fogjuk. De nagyon szépen kérem önöket, hogy tartalmilag fogadjon el a parlament egy olyan indítványt, amilyen az MDF indítványa, és egy olyan indítványt, amilyen Dornbach képviselő úr indítványa. És akkor biztos vagyok abban, hogy semmi akadálya nincs az OECD-tagságunknak, hogy alkotmányos törvényt hozunk, és hogy nyugodt szívvel nyomhatjuk meg mindannyian az "igen" gombot a szavazás végén.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
