DR. PÁLFI DÉNES
DR. PÁLFI DÉNES
DR. PÁLFI DÉNES, a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Hölgyeim és Uraim! A miniszteri expozéból és előttem szóló képviselőtársaim részéről sok minden elhangzott az előttünk fekvő T/1647-es számú törvénytervezetről, amely a polgári védelemmel foglalkozik, annak - azt hiszem, hogy minősíthetem nyugodtan így - minden legapróbb részletével.
Engedje meg a tisztelt Ház, hogy pár évszámot felidézzek e törvénytervezettel kapcsolatban az általános vitában. 1914-18 - első világháború -, amikor egyes európai országokban a fegyveres szervezeteken belül vagy mellett légoltalmi szervezeteket hoztak létre.
A fordulópont vagy a kezdet mégis 1935-tel jelzett, ezóta van Magyarországon is légoltalmi erő, de igazán szervezetten csak 1940-től működött.
1935 tehát a 60 éves jubileum eredete. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy frakcióm nevében e helyről is - e jubileum alkalmával - tisztelettel gratuláljak a polgári védelem minden hivatásos és nem hivatásos munkatársának, és köszönetet mondjunk mindazért az erőfeszítésért, munkáért, amit érdekünkben, a magyar állampolgárok védelmében tettek. 1937. december 5-én alakul meg a Légoltalmi Liga.
Tisztelt Ház, most csak egy tízéves évfordulót szeretnék még felidézni: 1986. - közelgő évforduló - április 27-e, a csernobili katasztrófa éjszakája, amikor az első hírből sokan nem hihettük vagy nem hittük, hogy tulajdonképpen mi is következett be, de egy-két nap múlva a föld minden részén regisztrálni tudták azt a megnövekedett nukleáris hatást, amit a széthulló por következményeként mérni lehetett.
Igen, szóltak képviselőtársaim arról, hogy egy olyan szervezetről van szó, amely észrevétlen mindaddig, amíg baj nincs. De ha baj van, legyen az civilizációs katasztrófa - mint az előbb említett csernobili katasztrófa -, legyen az kassai, legyen az rendkívüli helyzet árvíz, hófúvás vagy egyéb ipari katasztrófa miatt, ők ott vannak, teszik dolgukat. Pedig elég hányatott volt a sorsuk. Voltak civilek, katonák, tűzoltók, most reméljük, hogy a múlt évi decemberi kormánydöntéssel, illetve ez év január 12-ével, amikor megalakult az Országos Polgári Védelmi Parancsnokság, újra önmaguk lehetnek, polgári védelemmel foglalkozók, irányítók, szervezők. Sajnos nem tudtuk őket megajándékozni egy jó új törvénnyel, hogy működésüket már egy új törvény keretei között kezdhessék el. De abban a reményben vagyunk - azt hiszem , itt mindannyian képviselőtársaim -, hogy rövidesen jó törvényi keretek közt folytathatják munkájukat.
Pár konkrét észrevétel: A polgári védelem mint fogalom és szabályozás első ízben az 1949. augusztus 12-én megkötött genfi egyezmények első és második kiegészítő jegyzőkönyvében jelenik meg, amely a fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről rendelkezik. Az egyezmény 61-67. cikkelye rendelkezik a civil lakosság polgári védelmi szervezetéről és a szervezet tevékenységéről.
A hidegháborús felkészülés időszakában a nukleáris erők megjelenése után a polgári védelem szerepe felértékelődött, ugyanis nukleáris háborús helyzetben a civil lakosság fenyegetettsége csaknem azonossá válik a katonai erőkével.
A nyolcvanas évek végéig a polgári védelem fő feladata a lakosság felkészítése volt ezen események elhárítására, illetve cselekvésrendszerére. A feladatellátáshoz a Honvédelmi Minisztérium viszonylag nagy létszámú katonai szervezetet hozott létre, amely háromszintű hierarchiát tartalmazott: körzeti, megyei és országos parancsnokságot. A szervezetet hivatásos katonákkal töltötték fel, akik a katonai, harcászati és egyéb ismeretek mellett speciális tanfolyamokon polgárvédelmi ismereteket is szereztek.
A nyolcvanas évek végétől a nukleáris háborúk veszélye jelentősen csökkent, ami a szervezet feladat- és súlycsökkenésével részben együtt járt, de még nagyobb részben kellett volna, hogy együtt járjon.
Képviselőtársaim, miniszter úr is hivatkozott bevezetőjében arra, hogy egy törvény alkotásának vagy módosításának több célja van. Ilyen többek közt az Európai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációja. Ha körülnézünk közvetlen szomszédságunkban, Ausztriában vagy egy kicsit távolabb, Németországban, természetesen ott más rendszerben működik a polgárvédelem, mint nálunk, de talán ez a törvénytervezet egy lépést tesz előre annak irányában, hogy valóban ez a jogharmonizáció és részben szervezeti harmonizáció bekövetkezzen.
A tűz-, a katasztrófa- és a polgári védelem szoros kapcsolatban áll egymással, és az előbbi sorrendben építkezik alulról felfelé, helyi feladattól az állami feladat irányába. Az elhárítás zömmel az elsőként beavatkozó tűzoltóerők feladata, a tűzoltás és kárelhárítás mint tűzoltófeladat helyi önkormányzati szinten valósul meg. Ha az esemény több erőt igényel, mint amennyi az elhárításhoz rendelkezésre áll, katasztrófa következhet be, ilyen esetben szükséges a speciális, további erők bevonása, ami már lehet állami feladat is.
A polgári védelem - mint a lakosság háború esetén történő védelmének szervezeti rendszere - kifejezetten állami feladat. Az Európai Unióhoz való csatlakozást e szervezeti rendszer formájában célszerű megelőzni, újra meg kell határozni a polgári védelem célját, feladatát s az ehhez szükséges szervezeti és egyéb feltételek biztosítását.
Jelen törvényjavaslat nem mindenben tesz eleget ennek a kritériumnak. Részben - amint az előbb is minősítettem -, úgy érezzük, átmenetet képez ez a törvényjavaslat, konzerválja az előző időszak bizonyos szervezeti egységeit, de már előremutat az európai uniós harmonizáció irányába is.
Több minisztériumot jelöl meg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában: a Honvédelmi Minisztériumon, illetve a Belügyminisztériumon kívül az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, a Környezetvédelmi, Területfejlesztési Minisztériumot és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot. Hiányzik azonban a konkrét munkamegosztás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hiányoljuk továbbá, hogy nem kaptunk háttéranyagot, amit pedig nagyon fontosnak tartanánk, ezért tisztelettel kérem miniszter urat, amennyiben lehetséges, ezt pótolják. A háttéranyagban a személyi állomány nagyságát szeretnénk tudni pontosan, tehát a létszámot, a működés jelenlegi költségeit, az elhárítás technikai - például egyéni védőfelszerelések, építményi óvóhelyrendszerek, vezetési pontok, végpontok - helyzetét, állapotát és a technikai feltételrendszert.
(11.30)
Hivatkoztam én a tíz évvel ezelőtt történt eseményre. Akkor, képviselőtársaim, olyan helyzet volt a polgári védelemben, hogy a rendelkezésükre álló műszerek nem tudták jelezni azokat az értékeket, amiket egyéb korszerű műszerek jeleztek. Akkor ez talán egy lökést adott a fejlesztéshez, de azóta - tíz éve - azt hiszem, csak visszafejlesztés történt és nem fejlesztés.
Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
