JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoport részéről: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A napirenden szereplő törvény olyan, hogy jó lenne, ha soha nem derülne ki a gyakorlatban, hogy az jó avagy kevésbé jó törvény. Sajnos, ebben nem reménykedhetünk. Persze az okos ember sem csak reménykedik. Nemcsak reménykedik, hogy a baj nem következik be, de igyekszik is azt megelőzni, és ha mégis bekövetkezik a baj, a katasztrófa, akkor megtesz mindent, hogy a legkisebb károk keletkezzenek. Tulajdonképpen erről szól a polgári védelmi törvény.
A Magyar Köztársaság minden állampolgárának joga van a személyes biztonsághoz. Ezt az alkotmány XII. fejezet 55. §-a tartalmazza. De az állampolgárnak nemcsak joga van a biztonsághoz, mint ahogy miniszter úr is expozéjában erről részletesen szólt, hanem közreműködési kötelezettsége is van a biztonság megteremtésében. Ezt is az alkotmány XII. fejezete tartalmazza, és azt konkrétan a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény fogalmazza meg, ahol a személyes honvédelmi kötelezettségek között írja elő a polgári védelmi kötelezettséget.
Talán sokan felteszik a kérdést: miért ezzel a törvénnyel foglalkozik a parlament, amikor annyi más, talán fontosabb kérdést is kellene szabályozni? Úgy gondolom, azért, mert ez is egy nagyon fontos törvény. Nemcsak azért, mert nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségek sürgetik a törvény megalkotását, nemcsak azért, mert az Alkotmánybíróság határozatában előírt határidő is lejárt a múlt év végén, de talán a legfontosabb az, hogy korunkban állandó fenyegetettségben kell élnünk. Szerencsére nem katonai fenyegetettségben, de a természeti és a civilizációs veszélyeket senki nem becsülheti le.
Ennek érzékeltetésére hadd említsem meg csak a legutóbbi néhány hónap történései közül a Tisza felső szakaszán és a Körös-vidéken lezajlott árvizeket, és egy másikat, a kassai ipari balesetet, a súlyos légszennyezettséget. Úgy gondolom, mindkét esemény és az ezzel kapcsolatban felmerült kérdések bizonyítják, hogy nagyon is beleillik a fontos törvények sorába a polgári védelemről szóló, T/1647. számú törvényjavaslat.
A szocialista képviselőcsoport a törvény tartalmát tekintve két kérdéskört tart sarkalatosnak. Az egyik a jogi garanciák biztosítása és az arányosság elve, a másik a költségviselés rendje, a finanszírozás kérdése.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden e két kérdésről szóljak.
Az elsőről: a törvényi szabályozás következtében az állampolgárok bizonyos része sajátos jogi helyzetbe kerül. Az érintett személyeket kötelezettség terheli, mint például a felkészülés s azon belül a kiképzés, a gyakorlat, a továbbképzés és - természetesen nem utolsósorban - a tényleges védelmi feladat végrehajtásában való aktív közreműködés.
Ezzel párhuzamosan a törvényben megjelennek az érintett személyeket megillető jogok is. Például: keresetkiesés megtérítése, az élelmezés vagy a társadalombiztosítási ellátás kérdése. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a kötelezettségek és jogok egyértelműen, pontosan jelenjenek meg a törvényben.
A polgári védelem megszervezése és irányítása egyértelműen államigazgatási feladat. A törvényben tételesen fel vannak sorolva az érintett személyek és az érintett szerveknek a feladatai. Úgy gondoljuk, ez lehet a garancia.
A másik kérdésről, a költségviselésről, a finanszírozás kérdéséről: mint minden tevékenység, ez is pénzbe kerül, és sajnos, igen sok pénzbe. Igen szoros összefüggés van a polgári védelem színvonala, a biztonság milyensége és a pénzügyi lehetőségek között.
(10.50)
A jelenlegi eszközállomány nagyon hiányos, a meglévő eszközök közül sok elavult, korszerűtlen. Az országos állapot igen differenciált. Teljesen más a helyzet Pakson, ahol egy kiemelt körzet van, jelentős veszélyeztetettséggel, és egészen más az Alföldön egy kisvárosban, Kunszentmártonban.
Az országos helyzetet áttekintve komoly aggodalomra ad okot úgy a riasztóberendezések állapota, mint az egyéni védőfelszerelések megléte és használhatósága. A képzés területén is komoly lemaradások vannak. Ehhez is sok pénz kellene. Több éves, több évtizedes lemaradást kell bepótolni. Tudjuk, a Magyar Köztársaság költségvetésének jelenlegi helyzetében nincs mód a jogos elvárásoknak, a lakosság jogos igényeinek kielégítésére ezen a területen sem, mint ahogyan nem tudjuk kielégíteni az egészségügy, az oktatásügy, a művelődés, a sport területén sem a jogos elvárásokat, a jogos igényeket.
Mégis mi lehet a cél a polgári védelem területén? A szocialista képviselőcsoport szerint a polgári védelmi feladatokra is az ország teljesítőképességével arányos pénzeszközöket kell fordítani. Nagyon fontos ezt az arányosságot megtalálnunk és pontosan meghatároznunk. Ennek gyakorlati megvalósítása nem ebben a törvényben szerepel. Itt csak a feltételek biztosításáról van szó, a mindenkori éves költségvetési törvény elfogadásakor kell erre nagyon nagy figyelmet szentelnünk, és akkor nem szabad elfelejtkeznünk a polgári védelem finanszírozásáról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízva abban, hogy a törvény elfogadása hozzájárul a lakosság biztonsághoz való jogának minél jobb színvonalú megvalósításához, bízva abban, hogy néhány év alatt be lehet pótolni a meglevő lemaradást, a szocialista képviselőcsoport nevében javaslom a törvény elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
