KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európában és Magyarországon végbement történelmi méretű átalakulás, a demokratikus jogállam és polgári társadalom, valamint az európai normákhoz igazodás igénye megköveteli, hogy a Magyar Országgyűlés olyan törvényeket és határozatokat hozzon, amelyek garantálni képesek hazánk szuverenitását, az ország polgárainak békéjét és biztonságát, a törvényes rendet fenyegető veszélyek elhárítását.
Az ennek megfelelő törvényi alapok, mint az alkotmány, a honvédelmi alapelvek, az új honvédelmi törvény és a társadalom demokratikusan működő intézményei meghatározó jelentőségűek a rendkívüli helyzetek törvényi szabályozása szempontjából. Korszerű jogi alapokra helyezve új garanciarendszer működtetése a cél mind a béke, mind a rendkívüli körülmények közepette.
A honvédelem egészét átfogó és törvényekkel szabályozott biztonsági rendszer tehát nemcsak a külső fegyveres jellegű, hanem az egyéb veszélyek megelőzésének és elhárításának feltételeit is tartalmazza, ami kiterjed az állampolgárok vagyon- és életbiztonságát fenyegető helyzetekre is, így többek között az ipari vagy természeti, illetve a humanitárius katasztrófák kezelésének törvényi szintű szabályozására is.
A mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági változások szükségessé tették a honvédelemre vonatkozó joganyag átalakítását, részeként a polgári védelem új, törvényi szintű szabályozását is. A polgári védelemre vonatkozó hatályos jogszabályok csak részben felelnek meg a működés, az irányítás és a végrehajtás követelményrendszerének. A honvédelemről szóló törvény azt tartalmazza, hogy a polgári védelemről külön törvényt kell alkotni. Ennek előkészítése több éven át folyt.
Felgyorsította a törvényalkotás folyamatát az Alkotmánybíróság 1995 tavaszán hozott határozata, mely alkotmányellenesnek minősítette egyebek között a tűz- és polgári védelem központi irányításáról szóló, az előző kormány által meghozott rendeletet. A határozat okfejtése szerint a honvédelemről szóló 1994. január 1-jén hatályba lépett törvény szerint a polgári védelemmel kapcsolatos törvényi szabályozásnak magában kell foglalnia a polgári védelmi kötelezettségekkel kapcsolatos részletes szabályokat is.
A honvédelmi törvény minden olyan hatáskört, amelyet a törvény nem utal más szerv hatáskörébe, a honvédelmi miniszter hatásköreként jelöl meg. Olyan törvény, amely a belügyminiszter polgári védelmet irányító jogkörét megállapítaná, nem létezik, így a hatályos kormány- és belügyminiszteri rendeletek alkotmányellenesek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság kötelezte a jogalkotót arra, hogy ezt a helyzetet szüntesse meg.
Figyelemmel arra, hogy a polgári védelem feladatrendszere döntően a közigazgatás szerveire, a magánszemélyekre, továbbá a gazdálkodó szervezetekre nézve állapít meg kötelezettségeket, illetve az alkotmányellenes szabályozási állapot feloldása, a honvédelmi törvénnyel való összhang megteremtése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a polgári védelem törvényi szintű szabályozása a továbbiakban nem szenvedhet késedelmet.
A honvédelemről szóló törvény a polgári védelmet a honvédelem részeként kezeli, így a honvédelmi törvény a polgári védelem feladataira, kötelezettségeire értelemszerűen több rendelkezést is tartalmaz. Emiatt a benyújtott törvényjavaslat nem kívánja megismételni azokat az előírásokat, amelyeket a honvédelmi törvény e területen teljeskörűen szabályoz, és csak azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek más törvényben és egyéb jogszabályban nincsenek szabályozva.
A honvédelmi törvényhez hasonlóan e törvény is általában a kötelezettségeket hangsúlyozza, és ezek tekintetében az állami szervek, az önkormányzatok, az állampolgárok és a polgári szervezetek együttes tevékenységét írja elő.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a törvénytervezet nemcsak a genfi konvencióból eredő, csupán a fegyveres konfliktusok következményei elhárításának és a polgári lakosság védelmének kérdésköreit kívánja szabályozni, de ugyanúgy alkalmas az ipari vagy természeti és humanitárius katasztrófák kárelhárítási tevékenységének szabályozására is.
Tisztelt képviselőtársaim figyelmét két lényeges szempontra szeretném felhívni. A törvényjavaslatban világosan meg van fogalmazva, hogy a polgári védelmi feladatrend és a szervezet az úgynevezett rendvédelmi, tehát nem a fegyveres erők tevékenységi körébe tartozó állami és társadalmi tevékenységként fogható fel. Ebből eredően a közös tevékenységben a fegyveres erők csak közreműködnek. A rendkívüli körülmények következményei megszüntetésére irányuló fő feladatot a törvény a rendvédelmi szervek körébe utalja.
A másik fontos kérdés - feladat, hatáskör és irányítás szempontjából -, hogy a törvényjavaslat tipikusan a békeállapot idejére vonatkozó fő szabályokat tartalmazza. Rendkívüli helyzetekben, a rendkívüli jogrend esetén e törvénytől eltérő rendelkezést abban a körben és abban a felfogásban kell alkalmazni, ahogyan azt a honvédelmi törvény IX. fejezete előírja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után engedjenek meg néhány gondolatot a polgári védelem legfontosabb jogi alapjairól és a szabályozás célkitűzéseiről. Legfontosabb alapelvnek tekintettük azt, hogy az állampolgároknak egyfelől joguk van a biztonságra, másfelől viszont részt is kell vállalniuk annak megteremtéséből. Ennek megfelelően a törvényjavaslat érvényesíteni kívánja az alapvető emberi jogok védelmét, biztosítja a lakossági és jogi személyek védelméhez szükséges jogi garanciákat, a megvalósítás során a közreműködésben az önkéntesség és a kötelezettség összhangjára, megfelelő arányára épül.
A polgári védelem irányítása a törvényjavaslat szerint - a kormányzati feladatmegosztással összhangban - a belügyminiszter feladata. Ezzel feloldja azt az alkotmányos ellentmondást, mely szerint a honvédelem részét képező polgári védelem feladatát, szervezetét, irányítását csak törvényi szintű rendelkezés vonhatja el a szakirányításért felelős honvédelmi minisztertől.
A jogszabály szerint a belügyminiszter irányítási feladatait egyrészt szabályozási jogkörének gyakorlásával, másrészt a polgári védelmi követelmények meghatározásával és a polgári védelem hivatásos szervezeteinek irányításával gyakorolja. A belügyminiszter a hivatásos polgári védelmi szervezeti, irányítási feladatát az országos parancsnok útján látja el.
Remélem, nem veszik rossz néven, ha ebben a körben egy kicsit részletesebben foglalkozom a polgári védelmi szervezettel. Teszem ezt azért, hogy a polgári védelem helyzetéről, állapotáról hiteles képet kapjanak. Ez a jövőben támpontot is adhat a polgári védelemmel kapcsolatos döntések meghozatalára.
(10.30)
A magyar polgári védelem története hatvan éves múltra tekinthet vissza. Nagy hagyományokkal rendelkező, nemzetközi oltalom alatt álló humanitárius szervezet. Feladatrendszerének kialakulását egyrészt a haditechnika fejlődése következtében folyamatosan változó háborús veszélyeztetettség, másrészt a civilizációs és természeti katasztrófák hatása elleni védekezés szükségessége befolyásolja.
A magyar polgári védelem szervezetét és irányítását a második világháborút követő időszakban alapvetően az ország honvédelmi, közigazgatási rendszerében elfoglalt helye határozta meg. Ennek megfelelően a védelmi doktrína változásával és a közigazgatási rendszer módosulásával folyamatosan változott a polgári védelem szervezete és irányítása is.
1950-től a Belügyminisztérium irányításával működött, majd a nukleáris háború veszélye éleződésével 1962-től a Honvédelmi Minisztérium katonai hierarchikus rendszerébe illesztve látja el feladatait 1990 júniusáig.
A Minisztertanács 1989-ben rendeletileg ismét a Belügyminisztérium alárendeltségébe helyezte a Polgári Védelem Országos Parancsnokságát, majd 1993-ban a már említett kormányrendelettel a Tűzoltóság Országos Parancsnokságába integrálódott. Ettől kezdve a mai napig a jogi szabályozást illetően helyzete nem rendeződött megfelelően.
A polgári védelem alapfeladatai közül a lakosság felkészítése területén az anyagi lehetőségek hiányában visszafogott tevékenység folyt. A polgári védelmi szervezetek felkészítése a pénzügyi feltételek hiányában alig valósult meg. Törekvéseink szerint a polgári védelem múlt év végi önállóságának megteremtésével, szervezeteinek korszerűsítésével, kisebb mértékű költségvetési támogatásnövekedéssel, a jogszabályi alapok létrejöttével, többek között a hivatásos állomány helyzetének törvényi rendeződésével megkezdődhet a polgári védelem egész rendszerének korszerűbb, az európai integrációnak megfelelő fejlődése.
A polgári védelem helyzetének rövid bemutatása után szólnom kell arról, hogy a törvénytervezet az önkormányzati törvénnyel összhangban újszerűen fogalmazza meg az igazgatás területi és helyi szerveinek feladatát és hatáskörét. Ennek megfelelően a polgári védelem területi irányítását a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a fővárosban a főpolgármester, helyi irányítását a polgármester látja el, mindkét szinten védelmi bizottságok közreműködésével.
A polgármester polgári védelmi jogköre a település közigazgatási határán belül kiterjed minden magánszemélyre és a polgári szervekre is. A helyi védekezés irányításának egyszemélyi felelőseként többek között a polgári védelmi kötelezettség alapján a helyi lakosokból a település polgári védelmi szervezeteket hoz létre. Ezek a lakosság riasztására, tájékoztatására, technikai eszközök, berendezések működtetésére, valamint a kitelepítéssel, befogadással és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok ellátására szerveződtek.
A védelmi bizottságok közreműködnek ezeknek a feladatoknak az összehangolásában, a tervezés, a felkészítés és a védekezés végrehajtásában.
Az eddigiekben a törvényjavaslatnak olyan jellemzőiről beszéltem, amelyek a polgári védelem szempontjából ugyan fontosak, de az állampolgárokat közvetlenül nem érintik.
Miután a törvényi szabályozás a társadalom jelentős körére kihat, ezért érdeklődés övezi a törvényjavaslat azon szabályait, amelyek az alkotmány alapján a honvédelmi törvényből eredő polgári védelmi kötelezettségről szólnak.
A törvényjavaslat szabályai a korábbi jogálláshoz viszonyítottan kedvezőbb helyzetbe hozzák a polgári védelmi kötelezettséget teljesítőket és hozzátartozóikat is.
A jogállamiságnak megfelelően a személyi, illetőleg a vagyoni szolgáltatási kötelezettséget úgy tudjuk alakítani, hogy a felkészültség szintje optimális társadalmi ráfordítással elérhető legyen, és ne okozza az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek felesleges, aránytalan megterhelését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy az önök előtt lévő törvény tervezete és az általam elmondottak meggyőzően bizonyítják, hogy a mostani törvénnyel szabályozott polgári védelem megfelelő jogi alapot biztosít ahhoz, hogy fegyveres konfliktus idején vagy a békeidőszakban bekövetkező katasztrófa esetén óvja, védje az ország lakosságának életét és anyagi javait, nyújtson segítséget számára, és biztosítsa az állam működésének folyamatosságát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassák meg, amennyiben szükségesnek látják, tegyenek javaslatokat annak megfelelő pontokban történő módosítására, majd végül fogadják el ezt az egyébként nagyon fontos törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
