DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy tegyek még egy utolsó kísérletet lelkiismeretem megnyugtatása végett a részletes vitának ebben a szakaszában.
Itt két indítvány szerepel. Az egyik az én indítványom, a másik az alkotmányügyi bizottság indítványa, és mind a kettő ugyanarra a helyre vonatkozik: a Btk. 212. §-a helyébe lépő egyesülési joggal való visszaélés tényállásaira vonatkoznak. Az én javaslatom lényege az, hogy a törvényjavaslat ebben a körben ne tegyen semmiféle érdemi változást, maradjon a büntető törvénykönyv jelenleg hatályos 212. §-a. Az alkotmányügyi bizottság javaslata kiküszöböli nagyrészt azokat a hibákat - és talán még alkotmányellenességet is -, amely a törvényjavaslat eredeti szövegében volt. Tehát ha úgy tetszik, akkor azt is mondhatnám, hogy fél győzelem, mert végül is az alkotmányügyi bizottságnak sikerült egy többé-kevésbé elfogadható szöveget javasolnia. Mégis arra kell hogy kérjem önöket még egyszer - és most már utoljára -, hogy az én javaslatomat támogassák az alkotmányügyi bizottság javaslata helyett.
Ennek a rövid indokai pedig a következők:
Az, ami az alkotmányügyi bizottság - egyébként most már valamilyen módon fogyasztható - javaslatában le van írva, nem ide való, nem ide illik. A Btk.-nak ez a XV. fejezete az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket tartalmazza, és azon belül is a "Rendészeti bűncselekmények" címen belül foglal helyet. Itt alapvetően úgynevezett engedetlenségi tényállások vannak, tehát amikor van egy meghatározott döntés, egy meghatározott határozat, bírói döntés adott esetben, és ennek valaki nem tesz eleget. Ez ennek a címnek az alaptípusa. Ehhez képest ez a javaslat itt megfogalmaz tulajdonképpen egy bűnszövetséget, egy büntetendő bűnszövetséget, és ezt a büntetendő bűnszövetséget, nem tudom, hogy milyen indok alapján, de társadalmi szervezetnek nevezi.
Az a szervezet, amelyik bűncselekményt követ el, amelyik lop, rabol, gyilkol, az nem társadalmi szervezet, tisztelt képviselőtársaim! Azt lehet mondani bűnbandának, lehet mondani a szervezett bűnözés egy formájának - de nem illendő társadalmi szervezetnek nevezni.
Én elmondtam már a vita korábbi szakaszában is, hogy nem ismeretlen a világ büntető törvénykönyveiben egy olyanfajta megoldás, hogy már magát a szervezetet is büntessék - mármint a szervezet tagjait, mert jogi személy büntethetősége a magyar jogban nem ismeretes -, de akkor ezt nem itt és nem így kellene megfogalmazni. Így, ebben a megfogalmazásban egy rossz helyre rossz szabályozás alapján kerülő bűncselekmény lenne megfogalmazva.
Ezért én tényleg utolsó kérésként nagyon röviden - lehet, hogy a rövid kérésnek nagyobb a hatása és a nyomatéka - azt kérem a kormánytól, hogy fontolja meg még egyszer a javaslatomat.
Kérem, hogy fogadja el, ne az alkotmányügyi bizottság indítványát támogassa; és a feketegazdaság, a szervezett bűnözés ellen és mindenféle harc jegyében gondoljuk végig, hogy a Btk.-nak mely fejezetében, hol és hogyan lehetne esetleg a bűnszövetséget mint olyat önmagában is büntetni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)
