SZABÓ GYÖRGY
SZABÓ GYÖRGY
SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm szépen, úgy tűnik, hogy közben megjavult a mikrofonom.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azzal természetesen mindenki tisztában van itt, ezekben a padsorokban - meg, gondolom, mások is, akik az országban járnak -, hogy ma a nyugdíjasoknak, és nemcsak a nyugdíjasoknak, hanem mondhatnám azt is, hogy a családosoknak és az egyedülállóknak a helyzete is meglehetősen nehéz.
Nem speciális problémáról van szó akkor sem, ha elfogadom, hogy az 1996. január 1-jén mindössze 17 700 forintos átlagnyugdíj nem tűnik túlságosan magasnak, és az is vitathatatlan, hogy a terhek növekedése a kisjövedelműeket fokozottabban sújtja. Meggyőződésem azonban, hogy itt ennek a problémának a kezelése részben szociális módon lehetséges, és nem véletlen, hogy a kormány az új gyógyszerár-támogatási rendszer bevezetését - amelyre ön is utalt -, csak abban az esetben fogja kezdeményezni, ha ennek megfelelően új kompenzációs rendszer is életbe fog lépni, amely több százezer ember számára teszi lehetővé az olcsóbb gyógyszerhez jutás lehetőségét.
Azt hiszem, a kormány nem az infláció elszabadulását segítette elő, hanem éppenséggel az infláció megfékezését.
De valamit szeretnék hangsúlyozni - és kérem tisztelt képviselőtársamat, hogy ezt próbálja megérteni és megértetni is. Ebben az országban a nyugdíjasoktól kezdve a családosokig - mindannyiunkat beleértve -, akkor javulhat valamennyiünknek a helyzete, ha valóban sikerül a gazdasági stabilizációt végrehajtani, ha sikerül a gazdasági növekedést olyan stabil pályára terelni, amely lehetővé teszi, hogy a befizetett járulékokból ténylegesen olyan nyugdíjemeléseket valósítsunk meg, amelyek legalább az inflációt képesek ellensúlyozni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
