DR. SZABAD GYÖRGY
DR. SZABAD GYÖRGY
DR. SZABAD GYÖRGY (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék röviden szólni - és nem ismételni az elhangzottakat. Egy körülményre szeretném fölhívni a figyelmet. Valamennyien kézhez kaptuk a mai ülés ajánlását a napirendre, amit az Országgyűlés elfogadott - tehát ennek rendjében kellett eljárnunk. Ennek 22. oldalán a következő szerepel: "az Országgyűlés döntése az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. évi november 22-i állásfoglalásáról"; lábjegyzet: "a szavazás - ügyrendi állásfoglalásról lévén szó - kézfelemeléssel történik".
Mi következik ebből? Ügyrendi problémáról volt szó. Háttérprobléma - amit mi, akik itt ülünk a padsorban, nem tudunk eldönteni -, hogy ez a napirendi pont hogyan alakult ki.
Az alkotmányügyi bizottságnak az előterjesztése tudniillik az én feltételezésem szerint az elnök közvetítésével jutott el addig, hogy napirendi előterjesztés lett belőle. Ha pedig az elnök az előterjesztő, akkor a bizottság már nem lehet előterjesztőként előadó.
Kétségtelen, a helyzet bonyolult, és nincsenek tapasztalataink. De legyen szabad Hack Péter érvelésével szemben egy körülményre azért fölhívni a figyelmet. Ha Hack Péter más értelmezést - részben az elnöki előadás nyomán - fogadott el, akkor neki nincs módja a dolog ügyrendi állásfoglalásként való kezelésére. Tehát neki itt - legyen szabad fölhívnom a figyelmet: úgy is, mint az ügyrendi kérdésekben eljáró bizottság elnökének - szót kellett volna emelni a szavazás módja és az egész dolognak ügyrendiként való lebonyolítása ellenében. Ha nem emelt szót, akkor viszont az előterjesztésből kiindulóan kellett volna eljárnia, azaz arra kellett volna hivatkoznia, hogy miért terjesztette az ügyet az Országgyűlés plénuma elé. Tudniillik ha az alkotmányügyi bizottságban a döntés az ő véleménye szerint eldőlt, és ő erről értesítette az Országgyűlés elnökét, akkor az alkotmányügyi bizottság szerepe ezzel megszűnt, és az előterjesztő szerep átlép az Országgyűlés elnökére.
Ha viszont úgy dönt, hogy a dolog mégis ügyrendi, akkor neki és Szigethy Istvánnak - aki tagja annak az alkotmányügyi bizottságnak, amelynek ő az elnöke - párhuzamos felszólalásra nincs módjuk, és nincs módjuk olyan értelemben sem, hogy mind a ketten ugyanannak a pártnak a tagjai, amely pártból az ügyrend csak egynek a felszólalását engedélyezi.
A dolog még inkább gyakorlatilag áthidalható lett volna, hiszen Hack Péter egy képviselőnyi távolságra ül az utána fölszólaló - az alkotmányügyi bizottsághoz és a Szabad Demokraták Szövetségéhez tartozó - képviselőtársa fölött. Ha ilyen helyzet alakul ki, akkor ezek után panaszt emelni a lehetőleg tapintatosan eljáró elnök eljárása fölött, aki a bonyolult helyzetben "salamoni" bölcsességgel... (Derültség.)... akart dönteni, a szó bibliai értelmében - kérem, úgy gondolom, ez meggondolandó lett volna.
Köszönöm. (Taps az MDF padsoraiban.)
