DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a kérésem, hogy az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottságnak ezt az ügyrendi jellegű állásfoglalását erősítse meg szavazatával. Miért?
Az ügynek egy központi kérdése az interpelláció fogalma, az interpelláció jelentősége. Az interpellációt az egyszerű kérdéstől az különbözteti meg elsősorban tartalmilag, hogy az Országgyűlésnek szavaznia kell az interpelláció elfogadásáról, ha az interpellációra adott válasszal az interpelláló képviselő nem értett egyet. Ez kiemeli a kérdések köréből, hiszen a kérdéseknél ilyen szavazásra nem kerülhet sor. Ha szavazásra kerül sor, az interpellációnak közjogi jelentősége van. Ha közjogi jelentősége van, akkor pedig a miniszternek is, aki válaszol, és az Országgyűlésnek is döntési helyzetben kell lennie. Hogy döntési helyzetben lehessen, éppen ezért a Házszabály tartalmazza azt a rendelkezést, amelyre Dávid Ibolya is hivatkozott, hogy a tényeket, amelyek az interpellációban előfordulnak, előzetesen közölni kell a miniszterrel, hogy a tényekre felkészülhessen, ne kelljen rögtönöznie, ne váljék komolytalanná az interpellációs válasz.
Az adott esetben mi történt? Az írásban bejelentett interpellációhoz képest az interpelláló képviselő összesen három új tényt állított, amiről nem volt elvárható, hogy bárki azonnal reagáljon rá. Az elvárhatóságot én úgy értem, hogy vannak nyilvánvalóan köztudott dolgok, vannak jogszabályok, amelyeket ismernie kell a miniszternek - az adott tényállítások nem ilyenek voltak. Többek között például egy szakvéleményre való hivatkozás is elhangzott, amelyből fel kellett volna készülni. (Zaj.)
Ha az Országgyűlést levezető elnök komolyan veszi a feladatát, akkor az interpellációs eljárás közben is vigyáznia kell arra, hogy a Házszabály rendelkezéseit tartsa meg az Országgyűlés, illetőleg az egyes képviselők. Az adott esetben ez történt: az eljáró elnökhelyettes - alelnök asszony - azt mondta, hogy kérem, ragaszkodjon az írott interpellációjához. Ez volt az első figyelmeztetés. Teljesen korrekt figyelmeztetés, összhangban volt a Házszabállyal. Utána kialakult egy vita, a vita végén eltelt az idő, és ekkor hívta fel a képviselőt, hogy most már mondja el akkor a kérdését, ha az idő eltelt.
A lényeg az, hogy az interpelláló képviselő túllépett a Házszabály szerinti interpellációs szabályokon. Olyan tényekre hivatkozott, amelyek írásban nem lettek előterjesztve, tehát amelyekre a miniszter eleve nem készülhetett, ezért teljes egészében jogszerűen járt el az eljáró alelnök abban az esetben, amikor erre figyelmeztette a képviselőt. Hogy ebből egy terméketlen ügyrendi vita lett és közben az idő elment, ez egy másik kérdés, ettől még nem hosszabbodik meg az interpellációs időtartam.
Az alkotmányügyi bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy semmiféle házszabályszegést nem követett el az ülést levezető alelnök akkor, amikor az adott intézkedést foganatosította.
Ennek megfelelően az a kérésem, hogy a vitában kialakult álláspontot, amelyet nagy többséggel fogadott el az alkotmányügyi bizottság, szavazásával erősítse meg az Országgyűlés is. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
