DR. TORGYÁN JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony, tisztelt Képviselőtársaim, Miniszter Úr! Azzal kell kezdenem a felszólalásomat a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nevében terjesztvén elő azt, hogy sajnálatos módon nem tudunk egyetérteni miniszter úrnak azzal a könnyed hangvételével, amellyel a súlyos törvénysértéseken túlteszi magát, hiszen a H/2044. számú országgyűlési határozati javaslat "A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős állami tulajdonú társaságok körének meghatározásáról" amint ismeretes, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 8. paragrafusának (2) bekezdése alapján került előterjesztésre.
Ezzel a hivatkozással kezdődik az előterjesztés indokolási része, azonban arról a kormány - nem a miniszter úr, a kormány - sajnálatos módon hallgatott az előterjesztésekor, hogy a hivatkozott törvény hatálybalépését követően 60 napon belül kellett volna ezt az előterjesztést a Ház elé tárnia. A szóban forgó törvény 8. paragrafusának (2) bekezdése vonatkozó része akként hangzik: "A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős társaságok körét a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter által" - tehát nemcsak a miniszter úrnak, hanem a pénzügyminiszternek is mulasztása van, és miután a miniszteri felelősség ma a miniszterelnöki felelősségben jelenik meg, ennek következtében a kormány felelősségeként merül fel a két miniszter mulasztása - "a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül benyújtott előterjesztés alapján az Országgyűlés határozza meg."
Na most - ugye - itt akár utalhatnék a miniszterelnök úr tegnapi expozéjára, amikor is a Kisgazdapárt által felvetettekre a miniszterelnök úr reagálva - amire már nekünk válaszolási lehetőségünk nem volt - a miniszterelnök úr arra hivatkozott, hogy a kormány nem követ el törvénysértést. Ezúton hívom fel a miniszterelnök úr figyelmét - hiszen ez az első lehetséges megszólalásom az ő tegnapi válasza óta -, hogy az 1995. évi XXXIX. törvény 1995. május 17-én került kihirdetésre és 30 nap múlva lépett hatályba, tehát a hatálybalépés június 16-án következett be, így az előterjesztés közel egy évet késett. Íme, itt tehát a legújabb törvénysértés.
Na most úgy gondolom, hogy ezt a késedelmet nem lehet csak formális késedelemnek tekinteni, amint azt miniszter úr igyekezett beállítani, hiszen a valóságos háttere ennek a késedelemnek sokkal súlyosabb, mint az egyszerű formalitás, mert ez lehetővé teszi egyesek számára vagy ez tette lehetővé egyesek számára a zavarosban való halászást. Ezt ilyen egyenesen és nyíltan meg kell mondani. Ide nem kell - igen tisztelt kormány, igen tisztelt miniszterelnök úr - nyomozóhivatal, elég, ha meghallgatja a kormány az én beszédemet, és rögtön lesz megfelelő anyaga arra, hogy nyomozóhivatal nélkül is eljárjon. (Elszórt, rövid nevetés.)
(11.10)
Miről van szó? A nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős társaságok körének meghatározása azért fontos, sőt, mondhatnám: meghatározó fontosságú - és ha megvizsgálja a tisztelt Ház azokat a beszédeket, amelyek a törvény hatálybalépését megelőzően e Házban elhangoztak és mondjuk az Antall-kormány privatizációs gyakorlatára vetíti vissza a történteket -, akkor látni fogják, hogy az Antall-kormány terhére a Ház éppen azt a magatartását, pontosabban mulasztását rótta, hogy nem volt egy olyan privatizációs kontroll, mint amelyre a Horn-kormány utalt, hogy most majd lesz privatizációs kontroll, hiszen elő kell terjeszteni záros határidőn belül a nemzetgazdaság szempontjából fontos állami tulajdonú társaságok körét.
Csakhogy amint az most már ismeretes és miniszter úr is beismerte, ez az előterjesztés nemcsak hogy nem történt meg, hanem egy évi késedelmet szenvedett. Időközben, tehát miközben nem hagyatták jóvá az Országgyűléssel a fontos cégek listáját, rendkívül jelentős vállalatok privatizációját fejezték be.
Így utalhatnék arra, hogy az energiaszolgáltató vállalatok nagy részét privatizálták. Ma már tudjuk, és ez egy megdöbbentő adat, és erre a tisztelt Háznak fel kell figyelnie - és úgy gondolom, nemcsak a tisztelt Háznak -, amint arra rá fogok mutatni, tehát ma már tudjuk, hogy körülbelül 300 milliárd forint kötelezettséget vállalt az ÁPV Rt. egy alig nagyobb bevétel reményében. Számunkra, tehát a Független Kisgazdapárt számára nyilvánvaló, hogy egy ilyen - a kívülálló számára is egyszerű rátekintéssel is - felismerhetően elkapkodott, zavaros, rossz üzlethez, én nagyon remélem, nem a kormány koncepciója szolgált alapul.
Mindenesetre a pénzügyminiszter úr - teljes joggal - ugyancsak meglepődött, amikor hónapokkal később - legalábbis a pénzügyminiszter úr nyilatkozataiból az tűnt ki, hogy ő erről nem tudott, csak hónapokkal később - értesült róla, tehát arról az elképesztő kötelezettségvállalásról, amely - ismétlem - durván 300 milliárd forintot érintett, tehát a várható bevételnek szinte majdnem egészét, és ez a kötelezettségvállalás éppen az ebből fakadó törvénysértésből, tehát a jelenlegi kormány-előterjesztés késedelmes beterjesztéséből fakadóan úgy gondolom, hogy nemcsak törvénytelen, mert a törvénytelen mivolta az úgy gondolom, mindenki számára világos és kézenfekvő, hanem ésszerűtlen is, és elkerülhető is lett volna. Nem is szólván arról, hogy hol lesz a kötelezettségvállaló, amikor a kötelezettségek egy részét - mégpedig nem kis részét igen tisztelt Ház, hanem egy jelentős részét - be kell majd váltani, a bevételeket pedig már rég elköltötték.
Horn Gyula tegnapi megválaszolatlan kérdésére, tehát itt az újabb adat, itt sem kell nyomozóhivatal, elég minket meghallgatni, mert itt a törvénysértés, jelentős törvénysértés, kézenfekvő törvénysértés. A privatizációs törvény 8. paragrafusának (2) bekezdése hatálya alól ugyanígy kivonták a jelen törvény késedelmes előterjesztésével - tehát nem téves a fogalmazás - kivonták a hatálya alól a jelen előterjesztés késedelmével az állam egy másik meghatározó vagyonát, a Matáv Rt.-t és még egy ugyancsak nagyon-nagyon jelentős vagyont kivontak az ellenőrzésből - az Országgyűlés ellenőrzéséből -, konkrétan az OTP-re utalok. Ezek a részben tartós állami tulajdonban maradó cégek részvényeinek az eladását ugyancsak a törvény megkerülésével hajtották végre. Még nagy szerencse, hogy a tisztelt Ház most néhány napja választotta újjá a legfőbb ügyész urat, aki a tőle megszokott lendülettel vetheti magát a törvénysértőkre. Felháborító és a jog teljes eszköztárával üldözendő, hogy előbb hajtották végre egy jelentős állami vagyon, illetőleg cégek részbeni privatizációját, és utána kísérlik meg meghatározni a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős állami tulajdonú társaságok körét.
Egyébként legyen szabad megjegyeznem, hogy én úgy tudom, hogy most már - amikor mi tárgyaljuk ezt az előterjesztést - durván eltűnt a nemzeti vagyonnak mindösszesen 80 százaléka. Hát én úgy gondolom, hogy most már vizsgálhatjuk, hogy a jövőt illetően melyek a jelentős állami vagyonhoz tartozó - ebbe a körbe - tartozó vállalatok. De legyen szabad rögtön megjegyeznem - engem nem nyugtat meg az, amit a miniszter úr mondott, nevezetesen, hogy módosító indítványokkal és az ő szándékuk szerint is bővíthető ez a kör, ugyanis a törvény - nem véletlenül olvastam fel - arra vonatkozik, hogy ezt az előterjesztést már meg kellett volna tenni, nem toldozgatni-foldozgatni. Nem egy használt pantalló ez, amit toldozgatni lehet - igen tisztelt miniszter úr -, elő kellett volna terjeszteni a fontos állami vagyon körét.
Ez a kör egyébként is a mai állapot szerint is meglehetősen önkényesen nyert megállapítást és előterjesztést. Ez még akkor is szembetűnő, ha az előterjesztés rendkívül szűkösen bánt az információkkal. Márpedig információk nélkül úgy gondolom, hogy nehéz pontos képet kapni az egyes részletekről, rendkívül nehéz megítélni a lista indokoltságát és különösen a listából kimaradt vállalatok körének indokoltságát.
Számunkra egyenesen rejtély, hogy például a mezőgazdasági részvénytársaságok közül miért csak Bábolna és a Martonvásári Kísérleti Gazdaság szerepel a listán, vagy miért nem látunk csak egy vegyi kombinátot vagy gyógyszeripari céget ezen a listán. Netántán túlzottan olcsó a növényvédőszer? Vagy a gyógyszer olyan olcsó, hogy nem lett volna érdemes erre a listára jelentős gyógyszeripari céget felvenni? Hogy az ilyen profilú cégek általában kimaradtak a nemzetgazdaság szempontjából jelentős vállalatok sorából, ezt a Független Kisgazdapárt egyenesen felháborítónak tartja és én úgy gondolom, hogy nem is lehet ennyivel beérni, tehát ennél sokkal többre van szükség, minthogy mi méltatlankodunk a Ház előtt. Végre a Háznak a talpára kellene állni, és miután a 72%-ot sajnálatos módon nem a Kisgazdapárt adja, ennek következtében a kormányzati oldalnak kell a talpára állnia, mert különben a Háznak is szembe kell néznie önmaga felelősségével.
De mondhatnánk példaként azt a jelentős hivatkozási alapot is, hogy mindösszesen egy bank, írd és mondd: egy bank, mégpedig a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság szerepel a listában.
(11.20)
Ezek szerint a többi bank privatizálását kormányzati koncepció nélkül akarják lebonyolítani, hiszen a kormányzati koncepció az a törvényi rendelkezés folytán szükséges eleme az ilyen privatizációnak, ha nincsenek a listán ezek, akkor nyilvánvaló a megkerülés szándéka. Annak ellenére, hogy Magyarország kis ország, annyira mégsem kicsi, hogy mindösszesen ennyi lenne a nemzetgazdaság számára nagyon fontos állami tulajdonú társaság.
Ezért igen tisztelt miniszter úr, a Független Kisgazdapárt mélységesen meg van döbbenve ezen az előterjesztésen. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt súlyos kormányzati mulasztásról, a miniszterelnök úr személyes felelősségét is felvető mulasztásról van szó, és bármennyire nem értesült a pénzügyminiszter úr a szóban forgó mulasztások egy részéről, miután a törvény önnel azonos sorban említi a pénzügyminiszter urat is, úgy gondolom, hogy a kérdés vizsgálatánál egyáltalán nem mellőzhető a pénzügyminiszter úr felelősségének a felvetése sem.
Erre való tekintettel a Független Kisgazdapárt ezt a nagyvonalúan éppen a lényeget eltussoló előterjesztést a jelenlegi formájában nem tudja elfogadni és ha nem kerül kiküszöbölésre mindaz a hiányosság, amelyre én most igyekeztem legalább nagy vonalakban rámutatni, ebben az esetben a Független Kisgazdapárt erre az előterjesztésre nemmel fog szavazni. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem