IVANICS ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő beterjesztett javaslat mindannyian tudjuk, hogy bizonyos késést szenvedett. A kereszténydemokraták szempontjából talán sokkal lényegesebb dolog az, hogy a privatizációt és a privatizációs lehetőségeket vizsgálva szembetűnő az a mindmáig fennálló hiányosság, hogy a privatizációból visszamaradó, illetve a tartós állami tulajdonban maradó vállalatok körét nem tudjuk ma, hogy milyen szervezet fogja igazából tulajdonosi szempontból ellenőrizni, illetve a működését segíteni, felügyelni.
Az előttünk lévő vállalatok, amelyeket privatizációs szempontból kormányzati felügyelet alá kívánunk helyezni, ezzel természetesen egyet lehet érteni. Az más kérdés, hogy ezeknek az eladása a jelenlegi helyzetben szükséges-e, célszerű-e, és egyáltalán megoldható-e jelentős veszteségek nélkül.
Álláspontunk szerint, például a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. privatizációja a jelenlegi energiaválságos és az ország energiahelyzetét valóban mindannyian a bőrünkön érezve egy privatizációs akcióba, egy eladási akcióba menni úgy gondolom, hogy veszélyes és meg kellene ezt fontolni, hogy egy későbbi időpontban visszatérve ennek vizsgálatára, célszerűségére, úgy gondolom, hogy az ország teherbíró képességét reálisabban figyelembe véve, talán más álláspontra jutnánk.
Szeretnék két céggel foglalkozni: itt az Ikarus Rt.-t és a Rába Rt.-t emelném ki ebből a sorból. Egy olyan területet érint, amely azt hiszem a XX. és a XXI. századnak is egy meghatározó területe, ugye a közlekedés, a közlekedés feltételeinek a biztosítása, és ebben való hatékony magyar részvétel. A jelenlegi helyzetben mind a két cég igen kritikus állapotban van. Úgy gondolom, nem tudtuk elérni az elmúlt hét év alatt azt, hogy egy olyan húzóágazatban, mint a járműgyártás, ez a két neves és komoly hagyományokkal rendelkező cég elnyerje az őt megillető helyet a magyar és az európai gazdaságban, az európai munkamegosztásban.
Különös figyelmet kell szentelni erre a területre, hiszen, ha kivonulunk, és különösen a nagy járművek gyártásában olyan hátrányba kerülünk, hogy kiszolgáltatottá válunk teljesen a nagy szállítóeszközök szempontjából, akkor ez szintén torzulásokat hozhat a magyar kereskedelmi mérlegben és egyáltalán a gazdálkodásunkban.
Ugyanígy van ez a vegyiparral is. A Tiszai Vegyi Kombinát talán az utolsó olyan vár, ahol igazából az ország stratégiája épülhet egy ilyen vegyipari együttműködési lehetőségre, amelyet a Tiszai Vegyi Kombinát hordoz magában, és ha figyelembe vesszük azt, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok köre igen szűk, és igen alacsony az állami részvétel ezekben a cégekben, és az úgynevezett aranyrészvény sem működik olyan formában, mint ahogy azt sokan gondolták ennek a köztudatba dobásával, akkor látjuk, hogy a magyar gazdaságban egy olyan alacsony gazdasági réteg, olyan gazdálkodási szféra marad állami ellenőrzés alatt, amely a környező országokban, a volt szocialista országokban talán sehol sincs.
Most ezt vehetnénk talán előnynek is és vehetjük hátránynak is. Kereszténydemokraták szempontjából, a szerves fejlődést is figyelembe véve ez nem éppen a legkedvezőbb arány, legkedvezőbb folyamat, ami így előttünk zajlik, hiszen mi egyértelműen szerettük volna, hogy úgy az energiaszektor és néhány más vezető ágazat még továbbra is, nem végérvényesen természetesen, de az átalakulásnak ebben a szakaszában, hatékony állami ellenőrzés alatt marad. Azt látjuk, hogy a környező országok jobbára így gondolkodtak. Ha nézzük a cseh és a lengyel gazdaság helyzetét, a privatizáció felgyorsítása mellett is ezek a nagy cégek nagyon komoly és hatékony állami irányítás alatt szerepelnek. Ez ma Magyarországon nincs megoldva.
Az, hogy ez az előterjesztés itt előttünk van, ez természetesen a kormányzatnak egy tiszteletreméltó szándékát mutatja, igaz hogy megkésve. Úgy látszik, hogy az ilyen gazdálkodási területen lévő dolgaink azok mindig nagyon nehezen mennek. Ugye ismert, hogy a '90. évi LXX. törvénynek a végrehajtása is az előző kormány és a jelenlegi kormánynak is egy nagyon jelentős mulasztását szenvedi el. Úgy látszik, nehezen tudunk bánni, nehezen tudunk egységes koncepciót kialakítani saját vagyonunkról. Saját lehetőségeinket nagyon pesszimistán mérjük fel. Nagyon eluralkodott rajtunk az a nézet, hogy az állami irányítás, illetve az állam által indirekt módon irányított gazdasági egységek, azok talán nem is a piac igazi szereplői, tehát nem is igazából a piacgazdaság résztvevői, holott tőlünk nyugatabbra ez már évtizedek, mondhatnánk azt, hogy több mint egy évszázad óta is igen erősen bevett szokás, visszaprivatizálás és ennek a mozgatása, tehát ennek a vagyonrésznek a mozgatása, ez állandóan megfigyelhető, akár a francia, akár a brit gazdaságot tekintjük ilyen szempontból. Nagyon sok példát tudunk erre felhozni.
Én ezek előrebocsátásával ajánlom figyelmébe az előterjesztőnek, hogy ezen vállalatok privatizációjánál a nemzeti érdekeknek a figyelembevétele az messzemenően történjen meg és meggyőződésem, hogy akkor lehet ezeket a cégeket hatékonyan értékesíteni, hogyha feláll Magyarországon egy olyan szervezet, amely a tartósan megmaradó állami vagyonnak igazából felelős gazdája, ennek megfelelő infrastruktúrával való ellátását és a megfelelő jogosítványok biztosítását is meg kell adni.
Ennek előrebocsátásával még szeretnék Bauer képviselő úr hozzászólásából egy mondatot kiragadni, hogy ha jól értettem azt fejtette ki, hogy az a szándékunk és az a jó, hogy a politikát minél messzebb tartsuk a privatizációtól. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon üdvös dolog, de ez talán sem az előző, sem a mostani ciklusban nem történt meg, hacsak nem úgy, ha úgy értelmezi ezt tisztelt képviselőtársam, hogy az ellenzéki politikai erőket tartsuk ettől távol, mert ezt nagyon nehéz elképzelni, hogy a kormánypárt politikai erői a privatizációtól igazából távol tudnák tartani magukat.
(12.10)
Vissza szeretnék még arra is utalni, hogy az ellenzék nem egyezett meg a privatizációt felügyelő bizottságba delegált személyekre vonatkozóan, és hogy a kiszavazást a kisgazdák végezték el. Azt hiszem, hogyha megnézzük a szavazási eredményeket, ezt csak a realitás kedvéért említem meg, akkor a kormánypárti képviselők oldaláról is jelentős kiszavazás történt ebben az ügyben. Ellenkező esetben ez a bizottság ma már működne, és ki tudná fejteni a mindannyiunk által elvárt hatékonyságát és munkáját.
Ezeket előrebocsátva és esetleges módosító javaslatainkkal javítva a törvényt további tárgyalásra javaslom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem