SÁNDORFFY OTTÓ
SÁNDORFFY OTTÓ
SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, elnök úr. Tegnap úgy jöttem le a dobogóról, hogy az utolsó mondataimat nem tudtam elmondani. Azt hittem, hogy ez egy egységes Ház. Olyan felemelő érzés volt, hogy csak nyelni tudtam.
Az, hogy ki került bele, hogyan és miért a névsorba, nem sokat tehetek róla. Nem én gyilkoltam meg egyet sem. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Kérem szépen, háromszor-négyszer állítottuk össze a listát. A TIB és a Pofosz ráütötte a bélyegzőt, hogy ez a végleges. Én ezt a végleges névsort mondtam el.
Kérem szépen, meg kell mondanom, ön fiatal ember, nem tudhatja, de én tudom, hogy Francia Kiss Mihályt azért végezték ki, hogy példát statuáljanak. Ezt legalább úgy tudják az idősebbek, mint én. Nem azért, mert nem találták ötven éven keresztül, hanem azért, mert akkor példát akartak mindenképpen statuálni. Mikor végezték ki? Saját nevén élt Magyarországon egész életében. Nem ment el soha Magyarországról.
Kérem szépen, ha ugyanazt meg fogja csinálni a Szocialista Párt, hogy összeszedi a gyilkosokat, akkor elítélhetjük Francia Kiss Mihályt is. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Ennyit erről.
Másik. Az utolsó szó jogán... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Bocsánat. Elnézést, majd a következőn.
