DR. MÉSZÁROS GYULA
DR. MÉSZÁROS GYULA
DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Megtisztelve érzem magam, hogy az új alkotmány vitájában részt vehetek. Ez az alaptörvény fogja szabályozni a Magyar Köztársaság polgárainak életét a jövő évezredben, amikor fiaink és unokáink itt élnek a Kárpát-medencében, immár tizenkét évszázada. Úgy gondolom tehát, hogy az ország alaptörvényét elsősorban a jövőnek írjuk és hozzuk, ezért nekünk, jelenlegi képviselőknek a feladata és felelőssége rendkívül nagy. Tehát amint a költő mondta: "Ne fogjon senki könnyelműen/ A húrok pengetésihez!/ Nagy munkát vállal az magára,/ Ki most kezébe lantot vesz."
Éppen ezért nem tudok egyetérteni ezzel a hatalmas sietséggel, hiszen - mint mondottam -, az alkotmány a jövő évezred magyar állampolgárainak készül. Feladatunk óriási, olyan időtálló, minden helyzetben alkalmazható, jól kidolgozott alkotmányt vár tőlünk a társadalom, amely hosszú, legalább egy nemzedéknyi időre ne igényeljen lényeges módosítást.
Tisztelt Képviselőtársaim! E rövid bevezető után, az előttünk álló országgyűlési határozati javaslat V. részéhez kívánok néhány gondolatot fűzni, amely a rendkívüli helyzeteket tárgyalja. Már maga az a tény is elgondolkodtató, hogy a harminckét oldalas, hét részből álló alkotmánykoncepció összesen két oldalt szentel ennek a rendkívül fontos kérdésnek. Úgy gondolom, hogy abban minden képviselőtársam egyetért velem, hogy valamennyien azt szeretnénk, ha az új alkotmány ezen fejezetének alkalmazására soha nem lesz szükség. Mégis, és éppen ezért ezeket a kérdéseket is pontosan szabályozni kell, talán még precízebben mint a többi részt, hiszen éppen a rendkívül helyzetekben nem lehet bizonytalankodni, nincs idő alkotmányos értelmezésekre, alkotmány-módosításokra, hanem a modern kor követelményeinek megfelelően dönteni kell, és jól dönteni, és nagyon rövid idő alatt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam említett 5. rész tanulmányozása közben egyre inkább az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy ezen fejezet megalkotása közben valahogy mintha kitűnő alkotmányjogászaink nem találkoztak volna védelmi-stratégiai szakemberekkel.
Már az elnevezések sem igazán fedik azokat a fogalmakat, amelyeket a magyar nyelvben, így az alkotmányban is mindenkinek egyformán és világosan kell érteni. A rendkívüli helyzeteken belül megkülönböztet az előterjesztés védelmi helyzetet, szükséghelyzetet és katasztrófahelyzetet. Maradjunk az elsőnél, a védelmi helyzetnél, amelyben a megelőző védelmi helyzet megnevezés alatt az alkotmánykoncepció, idézem, "idegen hatalom részéről megnyilvánuló súlyos fenyegetettség" - erről beszél; erre a helyzetre szerintem a megelőző védelmi helyzet sehogyan sem illik, hiszen megelőző védelmi helyzet most békében kell hogy legyen.
(11.10)
Erre a helyzetre én a válsághelyzet kifejezést alkalmaznám. A következő fokozat a fegyveres védelmi helyzet, amely idézem: "a hadiállapot kinyilvánításától vagy valamely idegen hatalom támadásának bekövetkezésétől a háborús harci cselekmények befejezéséig tart".
Nos, úgy gondolom, hogy itt egyértelműen háborús helyzetről, vagy még egyszerűbben hadiállapotról van szó. Javaslom tehát, ezen mindenki számára világosan érthető fogalmak használatát az új alkotmányban. Azzal egyetértek, hogy válsághelyzetben, amit a koncepció megelőző védelmi helyzetnek nevez, a kormány tegye meg a szükséges előkészületi intézkedéseket az országvédelmi tervnek megfelelően. A szabályozási elvek szerint a rendkívüli állapot kihirdetése az Országgyűlés feladata. Ezzel nehezen lehet egyetérteni, hiszen a hadiállapot, vagy ahogyan a szabályozási elvek nevezik, fegyveres védelmi helyzet, a modern háborúban a legnagyobb valószínűség szerint nem a harcoló szárazföldi csapatok határátlépésével, hanem rakéta vagy egyéb légitámadással kezdődik, és ilyen esetben nemhogy az Országgyűlés összehívására, hanem még rövid megbeszélésre sincs idő. Tehát legyen a döntés joga a köztársasági elnök kezében, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is.
Nagy kérdés az is, hogy van-e lehetőség előzetes egyeztetésre az Országgyűlés elnökével, a miniszterelnökkel és az Alkotmánybíróság elnökével. Ehelyett úgy gondolom, hogy rendkívüli állapot megállapítását és kihirdetésének a kérdését törvényben kell pontosan szabályozni. Az alkotmánykoncepció nem szabályozza pontosan a honvédelmi tanács szerepét, összetételét, létszámát, döntéseinek mechanizmusát. Rendes, normális körülmények között egyetértünk azzal, hogy a hatalmi ágakat szét kell választani, azonban az alkotmány ezen szakaszában éppen a rendkívüli állapotról beszélünk. Véleményem szerint egyáltalán nem baj az, ha ilyenkor a döntés és végrehajtás joga egy kézben összpontosul, hiszen nincs idő előterjesztésekre, átiratokra, hanem a döntéseket haladéktalanul meg kell hozni és azonnal végrehajtani. Hasonló határozat született tegnap a honvédelmi bizottság ülésén is. Ezen kívül a döntéshozó szervezeteknek minél kisebb létszámúnak kell lenni. Nem kell minden kormánytagnak ebben részt venni, de minden parlamenti párt képviselőjének ott kell lennie. Érdemes a jelenleg érvényben lévő alkotmányból kiindulni, és a Honvédelmi Tanács feladatait kisebb változtatással onnan átvenni. Úgy gondolom, a Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök kell hogy legyen, hiszen ő a hadsereg főparancsnoka. Tagjai az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter, a parlamenti pártok képviselői, a Magyar Honvédség parancsnoka és a vezérkar főnöke. Az alkotmányban éppen ezért, mivel rendkívüli helyzetben nincs lehetőség törvényességi vitákra vagy alkotmánymódosításra, a Honvédelmi Tanács működését, jogosítványait szinte személyekre lebontva pontosan kell szabályozni, kezdve az összehívásától a határozatok végrehajtásáig.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kell félni a hatalmi ágak összecsúszásától, a pártcsatározásoktól, mert veszélyhelyzetben minden felelős politikusnak a haza védelmével és megmentésével, nem a hatalom megszerzésével kell foglalkozni. Semmi okunk sincs mást feltételezni egyetlen felelős magyar politikusról sem. Meggyőződésem, hogy ezt a fejezetet az alkotmány-előkészítő bizottságnak újra kell tárgyalni a honvédelmi, a belügy és a külügyminisztérium, valamint a honvédelmi és nemzetvédelmi bizottság bevonásával. A jelenleg hatályos alkotmány rendkívüli állapot idején jelentős szerepet szán a honvédelmi bizottságnak, hiszen ha nem hívható össze a parlament, annak szerepét veszi át. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozási elvek egyetlen szót sem szólnak arról, hogy mi lenne a szerepe a honvédelmi bizottságnak rendkívüli állapot idején.
Tisztelt Országgyűlés! Nem szorít annyira az idő, semmi tragédia nem történik akkor sem, ha az alkotmánykoncepció zárószavazására esetleg csak szeptemberben kerül sor. Nem a gyorsaság a fontos, hanem a minden részletre kiterjedő alkotmányozás vezéreljen bennünket, mert - mint mondottam - ezt az alkotmányt a jövő évezred magyar állampolgárainak készítjük. A szükséghelyzetben, véleményem szerint is, a rendkívüli állapot idejére vonatkozó szervezeteknek kell működniük és értelemszerűen a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A katasztrófahelyzetet ezektől a kérdésektől teljesen külön kell választani és a kormánynak kell intézkedni természetesen a helyzetnek megfelelően, a jogszabályoktól eltérő intézkedéseket vezethetnek be, amelyről utólag kötelesek az Országgyűlésnek beszámolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem ebben a rövid hozzászólásban sikerült önöket meggyőznöm, hogy az alkotmányszabályozási elvek V. része teljes átdolgozásra és teljes újragondolásra szorul, és történelmi felelősségünk tudatában ezt kötelességünk megtenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.)
