DR TORGYÁN JÓZSEF
DR TORGYÁN JÓZSEF
DR TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Én a választások szabályairól, az Országgyűlésről, népszavazásról, a köztársasági elnökről, az összeférhetetlenségről, a közpénzügyekről, valamint az Alkotmánybíróságról próbálnék néhány gondolatot felvetni.
Miután Trianon 76. évfordulója van ma, engedjék meg, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy ebből az alkalomból a választások lehetséges szabályait illetően éppen Trianon 76. évfordulóján szükségessé váló olyan változtatások lehetőségére hívjam fel a tisztelt Ház figyelmét, amely sajnálatos módon - nyilvánvalóan helytelen politikai megfontolásokból - eddig a Házban nem kaptak kellő hangsúlyt.
A választási jog előfeltételeit illetően a Független Kisgazdapárt leghatározottabb törekvései közé tartozik az, hogy az ország területén élés ne legyen előfeltétele a választójog gyakorolhatóságának, hanem a külföldön élő magyar állampolgárok is rendelkezzenek választójoggal.
Ez a célkitűzés különösen azért fontos és azért kell új szempontból megvizsgálni az eddig ezt a kérdést ellenző pártoknak, mivel ha javaslatunknak megfelelően a kivételesen kedvezményes honosítás gyakorlattá válna - és itt emlékeztetem igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy az első felszólalásom alkalmával utaltam arra, hogy az állampolgárság honosítás útján történő megszerzésénél a magyar származásúaknak kedvezményes elbírálását a koncepció gondolatmeneténél sokkal határozottabban kellene támogatni és megvalósítani, hiszen gondoljanak arra tisztelt képviselőtársaim, hogy nemzetközi szerződések következtében sok millió magyar állampolgár önhibáján kívül elvesztette az állampolgárságát, és ezeknek, illetőleg jogutódaiknak a helyzete a mai napig nem nyert rendezést.
Én nem hinném, hogy létezne a világon még egy állam, amely ilyen felelőtlenül bánna a saját állampolgárainak az ügyével, és ezért javasolta a Független Kisgazdapárt, hogy ennek a sok millió magyarnak a dolgát végre - legalább ebben a tekintetben - rendezni kell, és ezért volt az az előterjesztésünk, hogy a magyar származásúak számára a honosítást, a lehető legkisebb formalitások megkövetelésével és a legrövidebb idő alatt biztosítani kell ebben a tekintetben - tehát függetlenül attól, hogy melyik párt helyesli a választási rendszerben történő változtatást, melyik párt nem helyesli -, ebben a kérdésben mindenképpen a közös nevezőt meg kellene találni. Tudniillik, ha a határaink körül élő magyar származásúak között a mainak megfelelően, sok millió magyar állampolgár megkapná az állampolgárság visszaszerezhetőségének jogát, ez a nemzethez való tartozás érzését olyannyira növelné, ami egy elszakíthatatlan láncot teremtene az anyaországban élők és az önhibájukon kívül a határainkon kívülre került magyarság között, ami a magyarság jövője szempontjából meghatározó fontosságúnak tekinthető, különösen hogyha a jelenlegi helyzetet nézzük, amely a magyarság általános hanyatlását jelzi, úgy az anyaországon belül, mint a trianoni békediktátummal érintett területen, de ide lehet sorolni az emigrációs magyarságot is.
Tehát a Független Kisgazdapárt álláspontja ebben a kérdéskörben az, hogy mindenképpen biztosítani kell a határainkon kívül élő magyarság számára is a választójogot. Ami most már a választás szabályainak egyéb lényeges részeit illeti, itt arra kívánok rámutatni, hogy ez a kérdés nyilvánvalóan nem választható el az Országgyűlés helyzetének a rendezésétől, hiszen egészen más megítélés alá esik a választási rendszer egy kétkamarás országgyűlésben, más megítélés alá esik az egykamarás országgyűlésben.
Ami a kétkamarás országgyűlés kérdését illeti, ismert a Kisgazdapárt álláspontja, mi úgy gondoljuk, hogy a nyugat-európai modelleknek megfelelően nálunk is a kétkamarás rendszert kellene bevezetni, nincs más fék az állampárti diktatúra útjában pillanatnyilag, mint lehetne a második kamara, lehetne a köztársasági elnök nép általi választása és a népszavazás intézménye. A kétkamarás parlamentet illetően a koncepció az egykamarás parlament mellett teszi le a voksát, noha szakmai és politikai körökben már többször visszatérően állást foglaltak a kétkamarás mellett is.
A Független Kisgazdapárt is a kétkamarás parlamentnek a modelljét tartja helyesnek - és itt utalni szeretnék arra, hogy a legtöbb nyugat-európai országban is ezzel a modellel tudják biztosítani a valóságos demokráciát. Mi úgy gondoljuk, hogy a vidéki régiók, a megyei önkormányzatok területeinek küldöttei, a történelmi egyházak és a nagyobb lélekszámú hazai kisebbségek jogi helyzetének rendezéséhez feltétlenül szükség lenne a kétkamarás rendszerre és a kétkamarás rendszernek a megteremtésére a Kisgazdapárt egy konkrét modellt is felállított. A konkrét modellnek a lényege, hogy mi az alsóházban 180 alsóházi képviselőt javaslunk, a második kamarában, a második házban 70 országgyűlési képviselőt.
Ez megfelelne az ország nagyságának és az érdekeinek, ez nyilvánvalóan csak a következő ciklusra volna megteremthető, miután azonban Horn Gyula miniszterelnök úr a közelmúltban az újságokon keresztül azt az álláspontját fejtette ki, hogy félidőn túl a választójogi törvényhez hozzányúlni már nem lehet - mi ezzel teljes mértékben egyetértünk, ezzel a véleménnyel, többször is kifejtettük, hogy mi magunk is így gondoljuk -, ezért még a lehetséges kereten belül a külföldön élő magyarok helyzetét kell rendeznünk, egyéb tekintetben pedig a következő országgyűlési ciklusra kellene alapvető változtatásokat végrehajtanunk a választási rendszeren. Ismeretes azonban a Kisgazdapárt álláspontja, hogy azt az aránytalanságot, amely a különböző választókerületeknek olyan egyéni elképzeléseket takaró besorolásából fakad, mint például hogy az egyik választókerületben 36 000 választópolgár nyert besorolást, a másikban 80 000, hát ezek tarthatatlanok, ezeket nyilvánvalóan arányosítani kell. Ugyanakkor a kisgazda álláspont szerint éppen a kormányozhatóság biztosítása érdekében a nyertes párt premizálásától eltekinteni jelenleg még nem lenne célszerű, nehogy egy olyan helyzet alakuljon ki, mint például Olaszországban, ahol húsz kis párt összekapaszkodása is kell ahhoz, hogy valaki bejusson a parlamentbe, illetőleg teljes bizonytalanság legyen a kormányzatot illetően, tehát a Kisgazdapárt álláspontja ebben a tekintetben egyértelműen a célszerűségen alapul.
(10.30)
Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a népszavazást illetően úgy az ügydöntő, mint a véleményező népszavazást illetően is a Kisgazdapárt álláspontja az, hogy semmilyen valóságos indok nem szól a demokrácia szűkítése mellett. Nagyon nagy hibának tekinti a Független Kisgazdapárt a népszavazás akár ügydöntő, akár véleményező körének a szűkítését - legfeljebb célszerűségi okokból, hogy feleslegesen kis csoportok nagy kiadásokat az államnak ne okozhassanak, jó lenne, célszerű lenne a jelenlegi százezres keretet 300 ezres aláírásra felemelni. 300 ezer aláírás az eddigi hibaszázalékot is figyelembe véve azt jelenti, hogy ez legalább félmillió aláírást jelent.
Ez kellő garanciát adna arra, hogy meggondolatlanul népszavazási kezdeményezéssel ne éljenek, de a népszavazási kezdeményezés jogát mindenképpen fenn kell tartani, és amint az Alkotmánybírósággal kapcsolatos elképzeléseimnél rá fogok erre mutatni, semmiképpen sem lehet megengedni, hogy az Alkotmánybíróság kezébe kerüljön a népszuverenitásnak a népet megillető joga, tehát egyértelmű, hogy mind az ügydöntő, mind a véleményező népszavazás intézményét korlátlanul fenn kell tartani, mert ez felel meg a demokrácia elvárásainak.
Ami a köztársasági elnöki intézményt illeti, már szóltam korábban arról, hogy mennyire fontosnak tartja a Független Kisgazdapárt a köztársasági elnök nép általi választását. Én nem akarom megismételni az érveimet. Én úgy gondolom, hogy egy olyan helyzetben, amikor 72 százalékos többsége van a kormánykoalíciónak és a kormánykoalíció oldalán jelenik meg az államhatalmi ágak minden lehetséges formációja, nem kell különösképpen indokolnom, hogy milyen féket jelentene a hatalmi túlsúlyban, hogy ha a köztársasági elnököt a nép választhatná.
El kell végre is dönteni, hogy látszatdemokráciát akarunk vagy valóságosat. Ha látszatdemokráciát, akkor tessék megtartani a köztársasági elnök parlamenti választását, ami nyilvánvalóan a valóságban a köztársasági elnöknek a miniszterelnök által történő kijelölését jelenti. Ha választás útján kerül a köztársasági elnök intézményének a rendezése, akkor van lehetőség arra, hogy a miniszterelnöki hatalom ellensúlyozására egy köztársasági elnöki hatalom is legyen.
Ugyanakkor a köztársasági elnök jogkörének a megfogalmazása az, amelyről ma én itt szólni akarok, hiszen a másik részét, a nép általi választás kérdését már én korábban, mint a Kisgazdapárt követelményrendszerének egyik legfontosabb elemét, kiemeltem. A köztársasági elnök esetében a köztársasági elnök miniszterelnök-jelölési monopóliuma egy olyan alkotmányos rendelkezés, amely tulajdonképpen a lehetséges visszaéléseket a köztársasági elnök oldaláról nem zárja le, és külön felhívnám arra a figyelmet, hogy a köztársasági elnök miniszterelnök-jelölési monopóliuma tulajdonképpen a precedensjogon alapul, nevezetesen, hogy a köztársasági elnök a választáson legjobb eredményt elért pártot kéri fel a kormányalakításra, de úgy gondolom, ennek alkotmányos szabályozása elkerülhetetlen.
A Független Kisgazdapárt javasolja, hogy az államfő sikertelen miniszterelnök-jelölése esetén a második fordulóban minimálisan száz országgyűlési képviselő is jelölhessen miniszterelnököt. Ez a köztársasági elnök rendezetlen miniszterelnök-jelölési monopóliumát feloldaná.
Ami a közpénzek kérdését illeti, itt egyetlenegy témát szeretnék kiemelni: a Magyar Nemzeti Bank rendeletalkotási jogkörével szeretnék foglalkozni. Ugyanis alkotmányjogilag elfogadhatatlan, hogy az ország pénzügyeinek alakítása a kormánytól függetlenül alakuljon. A központi jegybanknak nem lehet olyan független szerepe, ahogy ezt a koncepció tartalmazza. Egy önálló banki hatalom alkotmányjogi kiépítését jelentené a jelenlegi alkotmánykoncepció megvalósítása, és ez ellen a Független Kisgazdapárt a leghatározottabban felemeli a szavát. Az ország pénzügypolitikájának a mindenkori kormánypolitika részeként kell alakulnia és megjelennie, és ez a törvények jogforrási szintje alatt kormányrendeletben, illetőleg pénzügyminiszteri rendeletben szabályozandó.
Az önálló magyar nemzeti banki elnöki rendelet, amely ráadásul a koncepció szerint a kormányrendelettel egy szinten helyezkedne el, a koncepció szerint a legmélyebben sérti a politikai demokrácia elvét. Ezért a Független Kisgazdapárt tisztelettel javasolja a Háznak ennek az elvetését.
Ami az Alkotmánybíróság kérdéskomplexumát illeti, már a múltkori felszólalásomban több vonatkozásban érintettem azt. Most négy kérdéskört szeretnék még itt külön felemlíteni. A Független Kisgazdapárt vitatja a koncepciónak azt a tervét, amely azt a jogot jelenti az Alkotmánybíróság számára, hogy az Alkotmánybíróság a népszavazási kezdeményezést is elbírálhassa. Ez a lehetőség a demokráciával és a nép akaratnyilvánító képességével, illetve belátásával szemben olyan újabb kételyt táplál, amely az egypártrendszerhez szokott felsőbbségi állam gondolati reflexeiből táplálkozik. Sok ezren csak akkor csatlakoznak egy népszavazási kezdeményezéshez, ha annak valamilyen társadalmi alapja van. Ezért véleménynyilvánító népszavazást vagy akár a petíció benyújtásához szükséges aláírások gyűjtését korlátozás nélkül kellene megengedni az új alkotmányban is.
Ami a másik kérdéskört illeti, az az Alkotmánybíróság eljárásával van összefüggésben. A koncepcióváltoztatás törekvései ezen a téren helyesnek minősíthetők, de javaslom felvenni ezentúl azt is, hogy az Alkotmánybíróság kötve van az indítvány kereteihez. Ma ugyanis ennek kimondásának hiányában ez a testület olyan törvényhelyeket is vizsgálat alá vehet és vesz, amelyet egyáltalán nem kért az indítványozó, és ezzel tartalmilag a hivatalból indított alkotmánybírósági eljárás felé tolódott el sokszor a tevékenysége. A harmadik kérdéskör az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása. A kisgazda álláspont az, hogy elfogadhatatlan, hogy ezt a rendkívül fontos, mondhatni az ország alkotmányos működése szempontjából egyik legfontosabb jogkört ne az Országgyűlés döntse el, tehát mi azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés válassza meg az alkotmánybírák közül kétharmados többséggel az Alkotmánybíróság elnökét - ha ez sikertelen lenne, a harmadik fordulóban az egyszerű többség is elegendő lenne.
Végül befejezésként hadd utaljak arra, hogy negyedik tárgykörben abból indul ki a Független Kisgazdapárt, hogy a koncepció megkerüli azt a kérdést, hogy mi legyen azzal az ötkötetnyi alkotmánybírósági döntéssel, amely gyakorlatilag szinte minden kérdésre kiterjedően rendezi alkotmányos életünket.
(10.40)
A rendelkezéseket illetően - befejezem elnök úr, természetesen -, e rendelkezéseket illetően a Kisgazdapárt álláspontja az, hogy záros határidőn belül magának az Alkotmánybíróságnak felül kell vizsgálnia saját, öt kötetre kiterjedő döntését, meg kell határoznia az új alkotmánykoncepciónak megfelelően, melyeket tart fenn ezekből hatályában, melyeket nem. Enélkül az alkotmányos életünk alkotmányos módon nem rendezhető. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldali padsorokból.)
