DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN
DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az a véleményem, hogy a negyvenkettedik órába érkezvén az alkotmánykoncepció általános vitája, a helyzet nem változott az első órához képest. Körülnézek itt a parlament üléstermében, azt hiszem tíz alatt van az Országgyűlés jelen lévő tagjainak a száma, a kormányt három államtitkár képviseli, és a jelenlegi, talán az egyik legfontosabb szakaszához érve a vitának, ugyanazt az érdektelenséget, azt a közönyt kell elsősorban szóvá tennem, amely a folyamat egészét, különösen ennek a vitának, ennek a többhetes maratoni vitának az alakulását követte.
Egyetértek az előttem nem sokkal felszólaló Bihari Mihály képviselőtársammal, aki szintén, talán egy kicsit optimistábban, de szóvá tette.
Tisztelt Országgyűlés! A legnagyobb közönyt az alkotmányozással kapcsolatban a kormány tanúsította. Nemcsak azért, mert most sincsen jelen a kormány egyetlenegy miniszteri tagja, hanem például azért szeretném ezt hangsúlyozottan kiemelni, hogy a Magyar Demokrata Fórum elképesztőnek tartja azt, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke az alkotmány általános vitájával kapcsolatban nem tartotta érdemesnek, hogy itt az Országgyűlésben néhány gondolatot kifejtsen. Nem tartotta érdemesnek, ugyanakkor arra módot kerített, módot talált, hogy egy, valamilyen fórum jellegű találkozón kétségeket ébresszen az alkotmányozással kapcsolatban, növelje azoknak a számát, nemcsak az ellenzéki pártokat értve ez alatt, akik nem látják ezt az alkotmányozást egy sikeres folyamatnak.
Igen Tisztelt Országgyűlés! Szóvá kell tennünk azt, hogy nem tartotta a miniszterelnökön kívül más tagja sem a kormánynak érdemesnek az időt, ezt a negyven órát arra, hogy képviselői, vagy kormánytagi minőségükben hozzászóljanak a vitában elhangzottakhoz, vagy kifejtsék álláspontjukat. Egyetlenegy tagja a kormánynak valóban az alkotmánnyal kapcsolatban tett egy fontos jognyilatkozatot, de sajnos ez a jognyilatkozat negatív volt. Keleti miniszter úrra gondolok, aki éppen egy alkotmánysértést valósított meg azokban a napokban, amikor a Magyar Köztársaság alkotmányát tárgyalta az Országgyűlés. Igazságtalan lennék azonban, hogyha nem hagynám a névsorból ki Kiss Péter miniszter urat, aki itt valamelyik nap felszólalt, jelenleg is képviselteti magát államtitkára útján, köszönjük szépen. Kiss Péter még nem régen tagja a kormánynak, ezért talán ez a magatartása egy kicsit deviáns a kormány többi tagjához képest. De például a külügyminiszter úr az alkotmánnyal kapcsolatos, a külügyi politikát és általában Magyarország külső megítélését igen jelentősen érintő kérdésekben nem látta szükségesnek, hogy megszólaljon. Nem látta szükségesnek, hogy megszólaljon a pénzügyminiszter, holott a történelemben ugye, legalábbis a magyar jogtörténetben első ízben kerül az alkotmányos szabályozási körbe a közpénzügyek, a költségvetés legfontosabb szabályai, vagy ugyanígy nem tartotta fontosnak, a szinte egy-egy törvénynek megfelelő szabályozást jelentő kérdéskörben, az Országgyűlésben egyébként felszólalni jogosult más közjogi méltóság sem, a köztársasági elnöktől a Nemzeti Bank elnökén keresztül, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési jog biztosai, és sorolhatnám még a sort. Folytathatnám az Állami Számvevőszék elnökével is. Egyikük sem tartotta fontosnak, hogy akár személyes jelenlétével, akár megbízottjának személyes jelenlétével ennek a vitának a részese legyen.
Tisztelt Országgyűlés! Akkor miért várjuk mi el, hogy a karzatokon hemzsegjenek a joghallgatók, hogy az egyetemi professzorok itt legyenek, és valóban azzal a tudattal, azzal a személyes meggyőződéssel figyeljék ezt a folyamatot, amelyet egyébként hiányolunk valamennyien, akik - 20-25 személyt mondhatok a parlament tagjai közül - ennek a vitának a részeseiként, ezt az ügyet, így vagy úgy, saját pártjuk álláspontját képviselve, de fontosnak tartanák.
Természetesen nem tartotta fontosnak, egyetértek Bihari Mihállyal és Hack Péter képviselőtársammal, nem tartotta fontosnak Magyarországon sem a közszolgálati, sem a nem közszolgálati sajtó, beleértve az írott és elektronikus sajtót, rádiót és televíziót, hogy akár csak egyetlenegy műsort szenteljen - a hírműsorokon kívül - a témának. Én egyetlenegy telefonos műsorra emlékszem, amelyben Bihari Mihály képviselőtársammal volt szerencsém részt venni, ez egy egyórás, 55 perces rádióműsor volt, ahol a parlamenti, egyébként szokásos témákat illetően erről a kérdésről, a nem mindennapi kérdésről is műsoridőt kapott a rádió műsorában. Ezenkívül semmi.
(14.20)
Ez nagyon szomorú dolog, és valóban aláhúzza és megerősíti azokat a véleményeket, akik úgy látják, hogy Magyarországon nemcsak hogy nincsen alkotmányozási szükséghelyzet, hanem igény sincs, legalábbis semmit nem tett az, akinek ez kötelessége lenne, hogy felébressze az állampolgárokban, azokban, akikről az alkotmány szól, azt a természetes jogtudatot, azt az igényt, ami egy alkotmánnyal szemben elvárható lenne. Mindezek előrebocsátása mellett úgy gondoljuk a Magyar Demokrata Fórum képviseletében, hogy valóban elgondolkoztató ez a helyzet, és valóban mindenkinek őszintén szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ma Magyarországon a társadalom igénye sokkal prózaibb, sokkal köznapibb, és sokkal inkább az alkotmányozási folyamattal szemben jelentkező problémák megoldására összpontosul, és ebből a szempontból igazat kell adnom azoknak a felszólalóknak, akik akár most, akár a korábbi vitákat illetően ezeket a nézeteiket hangoztatták.
Még egyszer mondom, hogy ez az aggodalmunk, amelyet a vita indításakor mi már akkor jeleztünk, úgy gondolom, hogy nemcsak hogy nem oszlott el, hanem hangsúlyosan bizonyosabbá vált.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum ebben a vitában három órát valamivel meghaladó időtartamot kapott. Ennek során, természetesen, nem volt módja valamennyi kérdésben a parlamenti párthoz méltó időtartamú felszólalást elmondania, ezért magunk is egyetértünk azzal a gondolattal, hogy az általános vita erőltetett ütemű és rövidre szabott korlátai, bizony az alkotmányozás ügyének nem használnak. Egyetértenénk azzal, hogyha az általános vita további folytatására kerülne sor. Természetesen azzal a gondolattal is egyet kell értenünk, amelyet az általános vita folytatását azért tartanák szükségesnek, mert a nem túl nagyszámú, de mégiscsak ezer körüli észrevételt, bennük szakmai és közösségi észrevételeket, de egyszerű és egy-egy állampolgári észrevételt is valóban legalább elolvashassunk, és a jövő héten kezdődő bizottsági munkában legalább információ szintjén megismerjünk. Erre most már valószínűleg nem kerülhet sor. Úgy fog az alkotmány-előkészítő bizottság a jövő héten - a tervek szerint - három vagy négy napig ülésezni, hogy valójában nem lesz módja az észrevételek, a nem parlamentben elhangzott észrevételek feldolgozására.
Nagyon sajnáljuk ezt, és mindjárt ezzel kapcsolatban szeretnénk ismertetni a Magyar Demokrata Fórumnak azt a módosító indítványát, amely annak a 47 módosító indítványnak az első és legfontosabb eleme, amely az alkotmányozás további folyamatát illetően valóban komoly és reális időpontokat szeretne az alkotmány esetleges megszületésére megszabni. Nem lehet, tisztelt Országgyűlés, tisztelt hölgyeim és uraim, komolysággal azt állítani itt 1996 júniusában, hogy az 1996 szeptemberében induló őszi parlamenti ülésszak tíz hét alatt, november 30-áig szólóan tíz hét alatt, előállítson egy terjedelmében a jelenleginél legalább háromszor akkora terjedelmű, első betűtől az utolsó betűig megtárgyalt alkotmány-normaszöveget. Nemcsak azért nem lehet, tisztelt Országgyűlés, mert egy évvel ezelőtt, ahogy ezt mondotta Bihari Mihály, alakult meg az a bizottság, amely nyolc hónapi vagy kilenc hónapi munkával magát a koncepciót olyan állapotba tudta hozni, ahogyan ez itt most tárgyalásra került, hanem azért nem lehet, tisztelt Országgyűlés, mert ez egyszerűen fizikai képtelenség.
Én azt hiszem, hogy a tíz hét a parlament őszi ülésszakában egyáltalán nem elegendő, ha csak ezzel foglalkozna a parlament. Különösen nem elegendő akkor, hogyha - mint ezt tudjuk a parlament hatéves gyakorlatából, és nem is vélelmezhető más jövő, közeljövő - különböző nagyon fontos törvények elfogadása vagy tárgyalásának megkezdése és elfogadásra kész állapotba hozása annak az időszaknak a terve és kötelezettsége, többek között a költségvetésnek. Ezért az első módosításunkat arra vonatkozóan nyújtottuk be, hogy az 1996. november 30-áig szóló országgyűlési határozati terv, természetesen reális célként, ne eddig az időpontig, hanem legkésőbb 1997. március 31-ig terjedjen. Én azt hiszem, tisztelt Országgyűlés, hogy nehéz lenne érveket találni azzal szemben, hogy tíz hét kevés egy alkotmány kidolgozására, és két-három hónap se sok, de annak van valami realitása, hogy egy száznál több szakaszból álló, hétpártivá bővülő, hétszer négy 28 mínusz 2, huszonhat résztvevővel és elnökkel valamennyi egyforma jogosultsággal rendelkező bizottság valamennyi elemét az alkotmánynak, megfontolva a döntéshozatali mechanizmussal ellátva, megvitassa és a tisztelt Országgyűlés elé terjessze. Ezért ezt a módosító javaslatunkat annak tudatában tesszük meg, a Magyar Demokrata Fórum annak tudatában teszi meg, hogy ez valószínűleg feltételét fogja képezni a pártok közötti politikai megállapodásnak, és valószínűnek tartjuk, hogy több párt is fel fogja ismerni azt, hogy tíz hét alatt nem lehet alkotmányt előkészíteni olyan állapotba, hogy az szövegszerűen megtárgyalható legyen. Aki ezzel szemben érveket tud majd felsorakoztatni, azt meg fogjuk hallgatni és valószínűleg meg tudjuk cáfolni.
Rátérve az alkotmány koncepciójával kapcsolatos álláspontunkra: a fő kérdéseket illetően, amelyek itt ma is elhangzottak, így elsősorban az Országgyűlés szerkezetét, a köztársasági elnök jogosítványait és megválasztásának módját, valamint az igazságszolgáltatással kapcsolatos legtöbbet vitatott kérdéseket illetően a Magyar Demokrata Fórum osztja Bihari Mihály képviselőtársamnak azon véleményét, hogy mindegyik megoldás mellett felhozhatók érvek, és mindegyik megoldással szemben is felhozhatók érvek. Mindegyik megoldás lehet egyformán demokratikus, és egyik vagy másik példa több vagy kevesebb külföldi vagy akár magyar jogtörténeti példával is alátámasztható.
Nem találtunk jelenleg számunkra annyi érvet a köztársasági elnök megválasztásának módját illetően, amely az álláspontunk eddigi, ismert álláspontunk megváltoztatását tenné indokolttá, de természetesen amennyiben, a népszavazás egy ilyen döntésre jutna, vagy a tisztelt Országgyűlés többsége ilyen döntésre jutna, azt az álláspontot is el tudjuk fogadni, hogy a köztársasági elnök megválasztásra másképp kerüljön sor. Még egyszer mondom, több érvet láttunk ma és valószínűleg a továbbiakban is, a közvetett választás mellett, mint ellene.
A másik kulcskérdés, úgy tűnik, talán túlságosan is sok időt töltöttünk el a 42 órából ennek a megtárgyalásával, ez az egy- vagy kétkamarás parlament kérdése. Nagyon pontosan foglalta össze az imént Bihari Mihály az érveket, azokat hogy mikor és milyen körülmények között lehet ebben dönteni, Gáspár képviselőtársam egy másik érvrendszer alapján az itt nem szereplő változatot támogatná, hasonlóan Torgyán József képviselőtársamhoz. Mi úgy gondoljuk, tisztelt Országgyűlés, hogy nem elvetendő a kétkamarás parlament gondolata, különösen a magyar hagyományokhoz képest nem az, de jelenleg nincsenek meg a feltételei annak, hogy erről komolyan, ráadásul egy konkrétan kidolgozandó és ezek szerint néhány hét alatt kidolgozandó alkotmány keretében ezt komolyan meg lehessen vitatni, úgyhogy ezt bármennyire is stabilnak gondolunk egy új alkotmányt, ezt majd egy következő alkotmányra kell hagyni. Ez 1996-ban Magyarországon nem reálisan megvalósítható cél.
Az igazságszolgáltatással kapcsolatban, úgy tűnik a vita kapcsán, hogy a két koalíciós párt közötti nézeteltérések - legalábbis részben - feloldódni látszódnak, ez nem befolyásolja a Magyar Demokrata Fórum eddigi álláspontját. Nem látunk érveket - mint ahogyan ezt tegnap Isépy Tamás hosszú és nagyívű felszólalásában részletesen kifejtette - amellett, hogy a bírói hatalom a bírói függetlenség számtalan garanciáin kívül még azt is jelentse, hogy a bíróság mint önálló hatalmi ág sehová sem tartozva, tulajdonképpen hát az igazgatási és a működési feltételekkel kapcsolatban sem kapcsolódjék sehogyan a másik hatalmi ághoz.
Különösen fontosnak tartjuk azonban a kérdés napirenden tartását azért is, mert hiszen itt néhány nappal ezelőtt egy rendkívül kellemetlen esetnek voltunk tanúi, voltunk tanúi annak ugyanis - nyilván mindenki tudja, hogy mire gondolok, amelyet megtapasztaltunk -, hogy annak a nem szerencsés helyzetnek a tükrében, amely a Magyar Országgyűlésre bízza a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztását, nem szerencsés megoldás ez, azt kell mondanom. Nos, ennek a nem szerencsés helyzetnek a kapcsán kialakult, amely az egész ügynek az érdektelenségét még jobban nyomatékosítja, hogy 130-nál több képviselő hiányzott annál a nyilvánvaló szavazásnál, ahol nyilvánvalóan a létszámnak jelentősége van, hiszen minősített többséggel kellett volna megválasztani az illető személyt.
(14.30)
Sajnálatosnak tartjuk az igazságszolgáltatás önálló hatalmi jellegét messzemenően csorbító és a magyar bíróságok tekintélyét messzemenően csorbító jelenségnek, ezért természetesen a kormánypártokat terheli a felelősség. Hiszen a parlamenti 72%-os többségük birtokában ilyennek nem lehet előfordulni, és szeretném, hogyha példákat hoznának az előző négy év történetéből arra, hogy ilyen előfordult-e, vagy ha, az előbbi példához visszatérve, ha valaki belegondol, hogy vajon Antall József miniszterelnök úr nem tartotta volna-e szükségesnek, hogy néhány szót szóljon az alkotmány vitájában az alkotmányos elképzeléseit ismertetve. Sajnos, most nem ilyen időket élünk.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum tehát ezeket a fő kérdéseket illető álláspontját nem változtatta meg, mint ahogyan nem változtatta meg azt sem, amelyik elhangzott már mások részéről, hogy az ügyészséget illetően szilárdan úgy gondolja és úgy hiszi, hogy a következő alkotmány nem szólhat arról, hogy az ügyészség önálló hatalmi ág. Tudniillik, és erre egy pár percet most kénytelen vagyok szánni, mivel a múltkor erre már nem jutott idő, tudniillik nem igaz az, hogy ma az ügyészség a legfőbb ügyészen keresztül a parlament alá van rendelve. Ez egyáltalán nem igaz, hiszen azon kívül, hogy megválasztja a legfőbb ügyészt a parlament, úgy ahogy ez nem sikerült Solt Pál esetében, ami ugye teljesen adekvát, egyforma dolog, és senki nem állítja azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke a parlament alá tartozna. Ugyanígy a választás önmagában a legfőbb ügyész szempontjából semmit nem jelent, az önmagában az interpellációs jog semmit nem jelent, mert semmilyen szankciója nincsen, a kérdésfeltevés ugyanez.
Természetesen semmilyen eszköze nincs ma Magyarországon a személyi garancián kívül senkinek ahhoz, hogy tizenkét gyilkossági ügyben - adott esetben - ne emeljen vádat Magyarországon a legfőbb ügyész, vagy az alá tartozó ügyész. Ez a helyzet, tisztelt hölgyeim és uraim, ez tovább nem tartható fönn elméletileg, hangsúlyozom, gyakorlatilag természetesen ennek a veszélye nem áll fenn, hiszen sem Györgyi Kálmán, sem más, nyilvánvalóan esze ágában sincsen, hogy megkockáztasson egy vádemelés elmulasztását, de ma Magyarországon az ügyész egyedül és kizárólagosan jogosult vádhatóságként azt a bíróság elé állítani, akit akar, és azt nem odaállítani, akit nem akar. Én azt hiszem, hogy egy modern alkotmány a hitvitákon túlmenően ezzel a megoldással már nem operált, úgyhogy nagyon kérjük azokat a pártokat, amelyek ellentétes álláspontot foglalnak el, hogy legalább ebben változtassák meg az álláspontjukat, mert ezzel valóban példátlan, és azt hiszem, hogy még Portugáliát is beleértve, Európában példátlan állapot maradna, konzerválódna; az előzményeket és a születését, azt hiszem, sokan érintették, ezt nem kívánom itt ragozni.
A Magyar Demokrata Fórum nagyon fontosnak tartja az alkotmány bevezető rendelkezéseit illetően, hogy hangsúlyosabban fejeződjön ki az ország korábbi integritását és ezeréves államiságát hangsúlyozó folyamat, tehát már a preambulumban módosítást javasolunk, és a magyar államiság ezeréves folytonosságára való utalást szeretnénk fölvetetni. Ugyancsak szeretnénk, másokhoz hasonlóan örülünk, hogy a Szocialista Párt vezérszónoka is egyetértett ezzel korábban, hogy a nemzeti jelképek bővüljenek ki, és az állami zászló és címer, valamint a Himnusz mellett terjedjenek ki a Szent Koronára is, rendkívül fontosnak tartjuk ezt, és erre vonatkozó módosító indítványunkat tegnap beadtuk. Ugyancsak eldöntendőnek és az alkotmányban eldöntendőnek tartjuk azt a kérdést, hogy melyik Magyarország nemzeti ünnepe, illetőleg melyik az állami ünnep. Én azt hiszem, hogy a további vitákat elvetendően igenis az alkotmánynak kell azt meghatározni, hogy a Szent Istvánhoz fűződő, a magyar államalapításhoz fűződő augusztus 20-a Magyarország állami ünnepe, és erről semmiféle politikai szándék, parlamenti többség, aktuális akarat már ne nyithasson vitát, legfeljebb egy alkotmánymódosítás kockázatával, de erre majd még rátérek, hogy mi az álláspontunk egy ilyen módosításnak a feltételeit illetően.
Természetesen fontosnak tartjuk pontosítani a felségjogok körében azt, hogy mi az, amit nem lehet átruházni sohasem, és mi az, amit csak népszavazás megerősítésével lehet átruházni; elnagyolt, valóban, a koncepció e tekintetben. Egyetértünk azokkal az észrevételekkel, azokkal a szakértői és laikus nagyszámú észrevétellel, akik azt kívánják viszontlátni az alkotmányban, hogy legyenek olyan jogok, amelyekről nem lehet lemondani, és legyenek olyan jogok, csatlakozás különböző nemzetközi szerződésen alapuló társulásokhoz, amelyet népszavazásnak kell megerősíteni. Nem értünk egyet egyébként a népszavazással kapcsolatban az alkotmány elfogadását illető kötelezettséget tekintve Bihari Mihály nézeteivel. Természetesen nem az itteni engedély, hanem a törvény, a hatályos törvényi előírás írja azt elő, hogy az alkotmányról, erről az új koncepcióról is, népszavazásnak kell vagy kellene dönteni.
Tisztelt Országgyűlés! Igen nagy terjedelmet - helyesen nagy terjedelmet - kaptak a koncepcióban az állampolgári, illetőleg emberi jogok, ezen belül az alanyi jogok, illetőleg az állam által, ha nem is garantált, de célként követendően kitűzött célok. Mi most úgy látjuk, hogy álláspontunkat részben módosítva, engedve, és elfogadva azokat a nézeteket, amelyek ma 1996-ban Magyarországon nyilvánvalóvá tették ezeknek igazságát, hogy természetesen az alapvető szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog a pihenéshez, a szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog, természetesen olyan alapjog, amelyet abból a körből, ahol most van, előbbre kell sorolni és oda kell tenni, ahol a követelhető alanyi jogok köre található. Ugyanígy a vallásszabadsággal kapcsolatos alanyi jogot biztosítandóan nemcsak a szakrális, nemcsak az egyházi szertartásokon keresztül történő vallásgyakorlás jogát tartjuk fontosnak, hanem - miként azt nagyon sokan, többek között az egyházak, és az egyházhoz azért néhány millió ember tartozik Magyarországon, a történelmi egyházakhoz elsősorban - azt szeretnénk, hogyha a tanulás, az oktatás, az egészségügyi és a szociális ellátás intézményrendszerében is a vallás gyakorlása az élet egész során megvalósulhatna mindazoknak, akik a vallás gyakorlására gondolnak, és valóban ennek a teljes körű megélését kívánják az alkotmányban is biztosíttatva látni.
Ugyancsak elsődleges fontosságúnak látjuk, hogy megváltozzék a házasság, a család védelme, és a szülőnek a gyermeknevelés módjának megválasztásáról a joga, és ez ne az államcélok között... nem is nagyon értjük őszintén szólva, ebben némi önkritikát is kell gyakorolnunk, hogy miért került az oda, amikor elsődlegesen az alanyi jogok a legfontosabb emberi jogok, és azt hiszem, a társadalom egészének helyeslésével találkozó elhelyezése indokolt. Természetesen, fontosnak tartjuk, talán feledékenységből, talán más meggondolásból kimaradt jogok között szabályozni a szellemi és fizikai fogyatékosok különleges védelmét, ami jelenleg nem található a jogok között.
Természetesen fontosnak tartjuk a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait egyénileg és kollektíve gyakorolhatóvá tenni, tehát ezt a kiegészítést fontosnak látjuk a továbbiakban, és ezt a módosítást igen jelentősnek ítéljük meg.
Tisztelt Országgyűlés! A napokban, éppen tegnap folytatta itt az Országgyűlés - mérsékelt érdeklődés mellett - a sportról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ügy kapcsán már korábban is bejelentettük, és módosító indítvánnyal szeretnénk támogatni, és az önök támogatását elnyerni ehhez, hogy a sport, hasonlóan a tudományhoz, a művészethez és a kultúrához, mint nemzeti értéket teremtő intézmény, kapja meg azt a védelmet és támogatást, amelyet az alkotmánykoncepció vele szemben most mellőzött.
Ugyancsak szeretnénk az állampolgári jogok körébe, ha nem is az alanyi jogok körében, de legalább a második csoportban, biztosítva látni a sporthoz való jog elismerését és támogatását. Érthetetlennek tartjuk, hogy ez eddig nem kapott hangsúlyt. A Magyar Demokrata Fórum vállalja ennek képviseletét, és szeretnénk a támogatásukat megkapni. Nem értünk egyet a koncepcióban megfogalmazott azon újítással, ami az Alkotmánybírósághoz fordulást a jelenlegi, majdnem alanyi joghoz képest, lényegesen szűkítené és a jogsérelemhez kötné, tehát gyakorlatilag a rendes bíróságokhoz fűződő ügyféli minőséget kívánná meg. Ezzel semmiképpen nem érthetünk egyet, és ezzel választ adunk arra is, hogy mi a véleményünk a törvényhozással kapcsolatban, a törvényhozás fölött álló, és a törvényhozás kontrollját elvégző Alkotmánybíróság jelenlegi intézményéről.
Nagyon fontosnak tartjuk az Alkotmánybíróság intézményét. Lényegében egyetlen olyan intézménynek tartjuk, és így is van, a hatályos jogi, közjogi alkotmányos szabályozásban, amely kontrollt gyakorolhat az Országgyűlés nem ritkán hibás döntése fölött. Ennek megfelelően bárki továbbra is fordulhasson oda, hiszen a javasolt változtatás például azt sem teszi lehetővé, hogy a képviselő vagy képviselők bizonyos számú csoportja odafordulhasson, ezzel nem tudunk egyetérteni, még ha praktikusan az Alkotmánybíróságnak vannak is olyan elgondolásai, amely azt az ügyfélzuhatagot, amely hat év alatt őket megtisztelte, mert azt hiszem ezt kell mondani, és nem valami teherként értékelni, az ügyek feldolgozását kicsit késlelteti, de hát így van ez a rendes bíróságokon is. Azt hiszem, hogy tudjuk, hogy ez nem alkotmányból kiiktatandó, hanem a feltételek biztosítását előteremtő magatartást követel meg, nem pedig a redukcióval kell a dolgokat megoldani.
(14.40)
Természetesen a jogforrásokat illetően hangsúlyosan, a jogalkotási részt illetően hangsúlyosan szeretnénk egy kis módosítással biztosítva látni azt, hogy Magyarország a hazai jog és a nemzetközi jog egymáshoz való viszonyát illetően nem ismeri el a nemzetközi jog primátusát, tehát a cím megváltoztatását kérjük. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos jogalkotási eljárásról van mindössze szó, nem pedig nemzetközi jog és belső jog viszonyáról, mert minden jog akkor válik Magyarországon joggá, ha valamilyen jogalkotási folyamat követi a szerződések megkötését. Azt hiszem, ezzel a vitákat el lehet majd egyszer és mindenkorra intézni, hiszen nem kétséges, hogy Magyarországon és sehol a világon nincs ilyen elvárás, nem érvényesülhet automatikusan egy másik döntéshozó testület, egy Magyarországtól független vagy Magyarországon kívül működő döntéshozatali testület akarata. Ez technikai kérdés, ezt lehet egyszerűsíteni, lehet a dolgot a parlament és mások között megosztani, de így - ahogyan ezt itt a vitában sokan hangoztatták - ez elfogadhatatlan.
Nem értünk egyet a koncepcióban felsorolt jogforrásokat illetően, a Nemzeti Bank elnökének rendelkezési jogával. Úgy gondoljuk, hogy semmi sem indokolja ezt, hiszen a jogalkotási jogosultsággal való felruházás az államhatalmi ágak rendszerében egy kölcsönös egyensúlyon és biztosítékon alapuló olyan folyamat, ahol a Nemzeti Bank különállása már eleve ezt kizárja, és praktikusan sem szükséges.
Tisztelt Országgyűlés! A legfontosabb kérdések egyikének ítéljük meg, és ezért három vagy négy helyen is indítványozzuk a módosítását annak a tarthatatlan állapotnak, amely magyar állampolgárok között különbséget tesz aszerint, hogy a választások napján hol tartózkodnak vagy hol élnek. Ez tarthatatlan, tisztelt Országgyűlés, ezt hangsúlyosan a további tárgyalások és közreműködés egyik elemévé kívánja a Magyar Demokrata Fórum tenni, mert nemzetközileg is szégyenteljes az a helyzet, hogy miközben a világ számos országa meg tudja oldani ezt, nálunk tízszer-hússzor nagyobb állampolgársággal rendelkező ország meg tudja ezt oldani, hogy a külföldön tartózkodók, nem élők, tartózkodók, turisták és egyéb szempontból időtöltés miatt külföldön lévők tudjanak szavazni, ha választások vannak, döntésüktől függően. Magyarország ebből a szempontból - ahol ugye igen jelentős populáció él határokon kívül vagy tartózkodik, egyre többen tartózkodnak külföldön kényszerűségből, egzisztenciális vagy egyéb okokból - hogy ne tudjanak demokratikus alapjogaik gyakorlását egy olyan farizeus megoldás miatt gyakorolni, amely jelenleg az alkotmányban van, hogy itt kell élniük, itt kell lakniuk és még itt is kell tartózkodniuk. (sic!) Ez olyan mértékű szűkítése az állampolgári jogoknak, amellyel tovább élni azt hiszem Magyarország számára nem lehetséges, ezért még egyszer mondom: három helyen is módosítást javaslunk, mind ott, ahol ez felmerül egyáltalán.
Tisztelt Országgyűlés! Szintén nagy jelentőségű módosításnak tartjuk annak a hiánynak a betöltését, amelyet a koncepció saját maga is megfogalmaz, hogy tudniillik egy külön fejezetben kellene a választási rendszer fontosabb rendelkezéseit szabályozni. Ennek kapcsán természetesen - mivel ez nem történt meg - mi javaslatot teszünk, hogy miről kell rendelkezni a választási rendszert illetően. Természetesen rendelkeznie kell az egyéni és listás képviselők arányáról, az országos lista létéről, az országos lista és a területi listák arányáról, a parlamenti bejutási küszöbről, az egyéni választókerületek nagyságáról, a választások kétfordulós jellegéről, a képviselő-jelölés és a listaállítás legfontosabb feltételeiről. Hogy nem véletlenül mondjuk ezt és tartjuk fontosnak, azt hiszem, hogy kellő alapot szolgáltatott az a néhány hozzászólás, különböző körökből, különböző pártok, de a kormányzó pártok részéről egységesen, amelyek itt egyfordulós választásokról beszéltek, amelyek itt 80-100, nem tudom hány fős parlamenti létszámcsökkentésről, beszéljük meg, de nincsen megbeszélve, viszont szabályozni kell. A kormánynak nincs álláspontja, a koncepció kötelezően előírja a szabályozást, akkor a hatályos szabályokat oda be kell írni.
Természetesen üdvözöltük a közpénzekre vonatkozó fejezetet, azonban hiányosnak tartjuk. Fontosnak tartanánk, hogyha a közvagyont is meghatározná az alkotmány, már a koncepció is tartalmazhatta volna ezt. Ennek során az el nem idegeníthető állami vagyon körét, az állami vagyon és a közvagyon fogalmát és általában az ezzel gazdálkodni jogosultak és kötelesek felelősségét is az alkotmányban kell szabályozni. Az igazságszolgáltatást illetően elmondtam álláspontunkat, én azt hiszem, tisztelt Országgyűlés, túl sokat, túl sokat talán fölöslegesen beszéltünk arról, hogy a bírói függetlenséget mennyiben biztosítaná az jobban, hogyha a bírói hatalom - még a szó sem pontosan jó - kifejeződése egyfajta igazságügyi, igazságszolgáltatási főtanács vagy bírói tanács kezében összpontosulna. Elmondták helyettem vagy velem együtt az ellenérveket, nem tudjuk ezt támogatni. Természetesen egyetértünk azzal, hogy az igazságszolgáltatásban azok a elvek, amelyek ott megfogalmazásra kerültek, nem odavalók, előbbre, legkésőbb a kormány mögé, tehát a IV. fejezetre teszünk módosító indítványt, és egységesen kezeljük az ügyészséget, valamint a bíróságot az igazságszolgáltatás részeseiként.
Egy mondatot szeretnék még arról mondani, hogy elengedhetetlennek tartjuk, hogy a népszavazásra bocsátás módjáról és időpontjáról külön rendelkezzen majd a kidolgozandó szöveg, hiszen mint itt hallottuk, az egyik legtöbbet feszegetett és leginkább feszegetésre érdemes téma az a jelenleg hatályos szabályozás, amely nem ad eligazítást, hogy mit, mikor és hogyan kell népszavazásra feltenni egy alkotmányt illetően. Jelenleg ennyi időnk maradt, a többit majd a részletes vita folytán fogjuk kifejteni. Megköszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)
