DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalandó törvényjavaslat igen rövid, kis terjedelmű. Mint ahogy expozéjában miniszter úr is utalt arra, egy bizonyos kiegészítésre van szükség, amely a korábbi alaptörvény módosításakor maradt el. Ebből viszont levonható az a következtetés, hogy az alaptörvény annak idején való módosításakor nem történt meg teljes alapossággal e törvénynek a kiegészítése.
Magának a módosításnak az a lényege - mint ahogy az expozéban is elhangzott -, hogy a megyei, megyei jogú városi, fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzó képviselő-testület részére rendelkezést ír majd elő, miszerint köteles könyvvizsgálót megidézni, továbbá a pénzügyminiszter és a belügyminiszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú, a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni.
A képviselő-testület e rendelkezés hatálybalépésétől számított hatvan napon belül köteles szakmai szempontok szerint pályázatot kiírni, azt elbírálni, a polgármester pedig köteles a könyvvizsgáló számára megbízást kiadni. Az önkormányzati törvény értelmében a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül döntést hozni az önkormányzati költségvetés kérdésében nem lehet a fenti önkormányzatok vonatkozásában. Erre az önkormányzat érdekében is szükség van.
Az alábbiakra adhat választ a képviselő-testületnek a könyvvizsgáló jelentése: a gazdálkodás biztonságára, a felvehető hitelállomány nagyságának, éves visszafizetésének objektív megítélésére, a bevételek reális számbavételének ellenőrzésére, az önkormányzat fizetési kötelezettségeinek és kintlévőségeinek nyilvántartásba vételére és annak gazdálkodásához való beszámítására, szabad pénzeszközök jogszabályszerű hasznosításának kérdésére. A leírtak azonban nem jelentik azt, hogy a képviselő-testületnek ezt a jelentést el kell fogadnia, de mindenképpen meg kell ismernie. A könyvvizsgálói javaslattal ellentétesen is dönthet a képviselő-testület, de ez már a saját felelősségét alapozhatja meg.
Az Alkotmánybíróság ismert határozatában kifogásolta és hiányolta, hogy az önkormányzatok könyvvizsgálatának bevezetéséről szóló törvény nem rendelkezik arról, mi történik, ha a könyvvizsgáló a megbízási szerződésben meghatározott időre nem készíti el a jelentését, és így a képviselő-testületi döntés hiányában nincs költségvetési rendelete ezen önkormányzatoknak. A költségvetési rendelet nélkül nincs érvényes költségvetés sem, és ennek következtében felfüggesztésre kerül a normatív támogatások havi 1/13 részének folyósítása. Ezek a következmények voltak azok, amelyek okként vezettek jelen tervezet becsatolására.
Lényegében ezt a nemkívánatos állapotot kívánja megszüntetni a törvényjavaslat azzal, hogy egyrészt 60 napos határidővel pályázatot ír ki az önkormányzat képviselő-testülete, és a pályázat elnyerését követően megbízási szerződésben rögzíti a könyvvizsgáló részére az elkészítési határidőt. Másrészt ha a könyvvizsgáló a vállalt határidőre előreláthatóan nem tudja a feladatát elvégezni, akkor a javaslat lehetőséget ad újabb pályázat kiírására és új könyvvizsgáló megbízására az adott ügyben. Harmadrészt a javaslat tartalmazza azokat a jogi garanciákat, amelyek a könyvvizsgáló által - annak hibájából - el nem végzett munkát szankcionálják. Ennek megfelelően az önkormányzat mentesül a finanszírozással kapcsolatos joghátrányok alól.
Ezen rövid, nyúlfarknyi előterjesztésben végre egyszer megfogalmazódik a felelősség kérdése is, amely a korábbi törvényalkotás során eléggé ellaposodottan jelent meg.
A könyvvizsgálói jelentés elkészülésének két fő tényezője van. Az egyik: az önkormányzat minden adatszolgáltatásra, iratokba való betekintésre a megfelelő határidőt biztosította a könyvvizsgáló számára a jelentés elkészítéséhez. A másik: hogy a képviselő-testület azt a költségvetési törvény által meghatározott időpontig tárgyalni tudja, és annak teljes ismeretében dönthessen. Azok az önkormányzatok viszont nem mentesülnek a költségvetési törvényben meghatározott szankciók alól, amelyekre csak könyvvizsgálói felülvizsgálat vonatkozik, és éves költségvetésük elfogadását nem teljesítik, vagy azt késve fogadják el. Ezeknél az önkormányzatoknál csak az éves pénzforgalmi jelentés, könyvviteli mérleg, pénzmaradvány, eredménykimutatás könyvvizsgáló általi felülvizsgálata vonatkozik.
(16.40)
Mondhatom, hogy e törvényjavaslat, az alaptörvény ilyen irányú kiegészítése, a könyvvizsgálói intézmény működésének pontosításával az önkormányzatok költségvetésének egyik fontos biztosítékát jelenti. Az önkormányzatok csődhelyzetének megítélésénél, elbírálásánál is nagyban lehet támaszkodni majdan a könyvvizsgálói jelentés tartalmára.
Az önhibájukon kívül ilyen helyzetbe került önkormányzatok eladósodásának megelőzését segítheti ezen módosítás, különösen tisztázatlan, célok meghatározása nélküli beruházások beindítása esetében. A szakmai szempontok érvényesítésére is ad lehetőséget a könyvvizsgáló szakvéleménye, illetve az ezen intézményre vonatkozó kiegészítés.
A kötelező feladatok mellett az önkormányzati törvény nyilvánvalóan jelentős feladatokat ró az önkormányzatokra a településfejlesztés, a környezetvédelem és egyéb infrastrukturális beruházások vonatkozásában. Ehhez tudni kell, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott feladatot képességük, tehetségük, a települések elvárása szerint valósíthatják meg. Ezen feladatok szolgálatának, jobb és hatékonyabb megvalósításának lehetőségét biztosíthatja a jelen törvénymódosítás is, illetve annak gyakorlati felhasználásának jobbá tételére való irányulása.
A könyvvizsgáló megbízatása során olyan összegező jelentést köteles elkészíteni, amely a pazarló gazdálkodást kiszűri az ellentmondásaival együtt, tehát prevenciót, megelőzést is szolgálnia kell ezen jelentésnek. A mind szűkösebb központi források jobb és odafigyelőbb gazdálkodást kívánnak meg az önkormányzatoktól. A szakértői véleménynek az előkészítettsége, a paraméterek valódisága az eltérő adottságok mellett kell hogy szolgálják, elősegítsék az önkormányzatok működési feltételeinek biztosítását.
Nagyon sok önkormányzat azért került nehéz helyzetbe, mert nem tudták felmérni anyagi erejük ésszerű felhasználását. Ennek ellenére meg kell azért mondani, hogy az önkormányzatok egy része az ellehetetlenülés előtt áll, másrészről azonban alapvető problémáik vannak a működési feltételek biztosítása tekintetében. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni és csupán egy ilyen rövid tartamú szakmai kérdés közbeiktatásával, törvénybe iktatásával lezárni.
Az önkormányzatok ellenőrzése korábban nem történt meg folyamatosan. Nyilvánvalóan minden államnak szüksége van arra, hogy az általa költségvetésből biztosított összegek fölhasználását bármilyen működési feltételek biztosításra ellenőrizze, de az ellenőrzésnek az egyik jó területe, ha a könyvvizsgáló jelentésében már egy helyesebb irányt szab meg az önkormányzati testület döntése elé.
Köszönöm szépen. (Taps.)
