DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Érettségi vizsgák 1788 óta folynak Európában és arra szolgáltak, hogy a maturandusokat egyetemi tanulmányokra érettnek minősítsék. A Habsburg-birodalomban 1849-ben honosította meg az Organisationsentwurf. A Magyar Országgyűlés 1883-ban iktatta középiskolai törvénybe az érettségi vizsgát, tehát 113 éve. Az írásbeli vizsga tételeit mindig a minisztérium állította össze a tantervi anyagból, sok évtizedes hagyományként kötődött az egyik tétel az érettségi évének kiemelkedő irodalmi vagy történelmi eseményeihez, így például 1895-ben, 1896-ban, sőt 1897-ben a milleniumhoz, a honfoglalás ezeréves jubileumához.
Azt várta volna a magyar társadalom, hogy így lesz ez a millecentenárium évében is, ha már az expót elspórolták az illetékesek. Könnyű lett volna kis jóakarattal Kölcsey, Vörösmarty, Arany, Ady stb. költészetének ilyen tárgyú darabjait feldolgoztatni, hiszen az igényesebb pedagógusok és diákok számítottak is rá. Felvetődik tehát a kérdés: nem lett volna-e helyes, ha a millecentenárium tükröződik legalább az egyik magyar írásbeli tételben, mivel ez jelentős egyszeri és megismételhetetlen évforduló. Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az FKGP padsoraiból.)
(13.40)
