DR. SZÁNTÓ MIHÁLY
DR. SZÁNTÓ MIHÁLY
DR. SZÁNTÓ MIHÁLY (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország több mint 4 ezer tonna tollmennyiséggel a világ második tollexportőre. A tollexport az összes baromfiexport közel 15 százalékát teszi ki, értéke évente több mint 60 millió amerikai dollár. A márkát jelentő magyar tollminőség a gondosan tartott és kezelt libák kézi tépésű tollának köszönhető. A tollexport mintegy 50 százaléka ilyen eredetű. Ezt a tollat a kistermelő libatartók állítják elő.
A KSH adatai szerint több mint 40 ezer baromfitartó kistermelő 25-30 százaléka libatartó, és mint ilyen, tolltermelő. Az 1996. évi személyi jövedelemadó törvény 6. számú melléklete határozta meg a kistermelői tevékenységi kört, amelyből kizárja az úgynevezett különleges rendeltetésű melléktermékek körét, közöttük a tollat is.
A tolltermelők 1996. január 1-jétől kikerültek a kistermelői körből, a korábbi adózási formából; a toll értékesítésekor azonnal adózóvá válik, mert a felvásárló azonnal levonja az adóelőleget. A libatartók köre nem tud azonnal vállalkozóvá válni, így vagy feladja a tolltermelést, vagy feketén fogja értékesíteni termékét a zsebből fizető felvásárlóknak.
A törvény ily módon nem éri el célját, sőt azzal ellentétes. Mivel az élelmiszer-alapanyagot előállító libatartás kistermelői tevékenység maradt, ezért a tolltermelőt is annak kell nyilvánítani, hiszen ugyanarról a tevékenységről és termelőről van szó. Ismereteim szerint a Toll Terméktanács a törvény megjelenését követően azonnal jelezte a problémát mind a PM, mind pedig az FM illetékesei felé. A kérdésben a mai napig megnyugtató intézkedés nem történt.
Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, ilyen intézkedést tervez a felelős minisztérium annak érdekében, hogy az ügy megfelelően rendeződjön.
Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.)
