MIKLÓS LÁSZLÓ
MIKLÓS LÁSZLÓ
MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános vitában és most is elhangzott Hasznos képviselő úr hozzászólásában... Szóltunk arról, hogy többek között a Btk.-t azért kell módosítani, mert időközben néhány olyan törvény született, amelynek vannak olyan fejezetei amit a büntető törvénykönyvben is érdemes, célszerű és hasznos átvezetni. Ezek közé tartozik a környezetvédelmi törvény.
(19.00)
(A jegyzői székben dr. Trombitás Zoltánt dr. Kávássy Sándor váltja fel.)
Elöljáróban szeretném leszögezi, hogy - messze egyetértve a környezet védelmének, óvásának fontosságával, azért mégis úgy találom, s ezt az általános vitában is kifejtettem - hogy a Btk. 280. §-ának módosítására benyújtott kormányindítvány egyrészt túlzott, másrészt egymással nem eléggé harmonizáló büntetési tételeket állapított meg.
Nevezetesen arról van szó, hogy miközben a környezet védelméről, általános védelméről szóló törvény fogalmi rendszere egy megfelelő hierarchiát állít fel a környezet igénybevétele szempontjából, amely a következő fokozatokat különbözteti meg: környezet-igénybevétel, környezetterhelés, környezetszennyezés, környezetveszélyeztetés és környezetkárosítás, addig a Btk. módosítás ezen szakasza két, meglehetősen különböző módon veszélyes tevékenységet azonos büntetési tétellel kíván sújtani. Úgymint: a környezet-károsítás és a környezetszennyezés. Hogy pontosabban lehessen érteni, hogy miről van szó, a fogalmat is kénytelen vagyok idézni, amely úgy szól a környezetszennyezés esetén, hogy határértéket meghaladó kibocsátás. Ezt a Btk. a jelentősen meghaladó kibocsátás esetén szankcionálná, a környezetkárosítás az pedig nem más, mint a környezet károsodásához, következésképpen emberi beavatkozást igénylő helyreállításhoz vezető cselekmény. Azt hiszem, hogy egyfelől a kormány által benyújtott indítvány a 280. § (1) bekezdésében magába foglalja azt is, hogy ha valaki oly mértékben szennyezi a környezetet, hogy ez környezetkárosításhoz vezet, tehát a szennyezettségnek egy jelentős mértékét, másfelől a határérték feletti kibocsátás ugyanezen büntetési tétellel való sújtása és fenyegetése az egyrészt fogalmi zavarhoz vezet, másrészt képtelen helyzethez.
Képtelen helyzethez például a tekintetben, hogy ma Magyarországon számos településen, különösen a nagy lélekszámú településeken például a csatornamű vállalatok határérték felett, jelentősen határérték feletti szennyvizet bocsátanak ki, de elmondható ez néhány hulladékmegsemmisítőre is. Ugyanakkor ez a jelentős határérték feletti kibocsátás még nem feltétlenül jelent környezetkárosítást, hiszen a természetnek van egy öntisztuló képessége egyfelől, másfelől pedig ezen vállalkozások vagy vállalatok - ráadásul némelyik vagy jó néhány közüzemi vállalat - vezetőinek nincs is hatalmában az, hogy ezen a helyzeten változtasson.
Ugyancsak súlyosnak ítélem meg a környezetszennyezés, tehát a határérték feletti kibocsátás 5 évi börtönbüntetésre történő szankcionálását amiatt is, hogy még közvetett károsítás esetén is adott esetben 1-2-500 millió forintból helyrehozható az okozott kár, miközben a későbbi törvényszakaszokban majd lehet látni, hogy adócsalás esetén sem súlyosabbak ennél a szankciók, márpedig ennél lényegesen nagyobb összegű csalásokat is ismerünk. Így tehát az általános vita után benyújtott módosító indítványokban megnyitottam ezt a törvényi szakaszt, kapcsolódó módosító indítványként pontosítom, amelynek az a lényege, hogy a környezetszennyezés büntetőjogi szankcionálása az ne legyen büntetőjogi tényállás a cselekmény elkövetése. Éppen azért, mert a környezetkárosítás büntetőjogi szankcionálása az elegendő arra, hogy visszariasztó legyen a jelentős mértékű környezetszennyezés esetén is. Arra szeretném tehát a tisztelt Ház figyelmét felhívni, hogyha nagyon sokszor elhangzott ebben a Házban az, hogy az adócsalás az nem büntetőjogi kérdés elsősorban, akkor különösen igaz ez a környezetvédelem kérdéseire, főleg akkor, hogyha esetleg zavart is idézhetünk ezzel elő. Ha most valaki azt mondja, hogy korábban is szankcionálta a büntető törvénykönyv a környezetszennyezést, akkor ez igaz, de csak félig, mert valóban volt szankció, de hogy mennyivel más volt, arra talán legyen elegendőnek a hatályos büntető törvénykönyv 280. §-ának (2) bekezdése, amely úgy szól, hogy a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a környezetkárosítás életveszélyt idéz elő. Tehát önmagában egy lényegesen súlyosabb büntetési tétellel szankcionálnánk a környezetkárosítást, a környezetszennyezés ezzel történő egy tekintet alá vonása azt hiszem egy kicsit eltúlzása a környezet védelmének. Köszönöm a figyelmet.
