DR. GARAY ISTVÁN
DR. GARAY ISTVÁN
DR. GARAY ISTVÁN, a szociális és egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága 1996. május 9-én megtárgyalta az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló, T/2423. számú törvényjavaslatot. Az előterjesztő a bevezetőjében indokolta a törvényjavaslat beterjesztését, az egészségügyi struktúra átalakításának szükségszerűségét. Többek közt elhangzott, hogy az évtizedek óta alulfinanszírozott, torz szerkezetű egészségügyi rendszer nem tud adekvátan megfelelni a társadalmi igényeknek, az átalakuló, helyenként jelentősen rosszabbodó megbetegedési mutatóknak.
A magas tb-járulék ellenére a betegek sokszor joggal elégedetlenek az ellátás színvonalával, az egészségügyi dolgozók fizetése hosszú évek elmaradásából fakadóan még mindig alacsony. A rossz hatásfokú rendszer változatlan formában való működtetéséhez a jelenlegi források nem elegendőek. Törvényi szabályozást indokolnak a finanszírozási rendszer és a tulajdonos önkormányzatok viszonyában fellépő bonyolult összefüggések. Ezek után - valóban a teljesség igénye nélkül - a behatárolt időkeretben, néhány továbbgondolásra érdemes megjegyzést, kritikai észrevételt emelek ki a bizottsági ülésen elhangzottakból. Van, ahol kérdés vagy éppen költői kérdés formájában.
Többen megkérdőjelezték a kiindulási adatok használhatóságát, akár az elérendő országos ágyszámra vagy az annak meghatározásához felhasznált bonyolult képlet összetevőire vonatkozóan. Felmerült az a kérdés is, mi lesz akkor, ha a mostani mutatók alapján visszafejlesztésre ítélt intézményre, a változó körülmények miatt mégis szükség lesz vagy éppen szükség lenne. A törvényjavaslathoz szakmailag mindenféleképpen kapcsolódó szakmai minimumfeltételek szabályozó népjóléti miniszteri rendelet, amely az egyes egészségügyi intézmények minimális szakmai feltételeit írja le, amennyiben szerkezetileg, szándékban és időben nem kapcsolódik a mostani törvényjavaslathoz, magában rejtheti szakmailag jól működő ágyak, intézmények mostani visszafejlesztését, majd később, ezen a szűrőn fennakadó kapacitások - mintegy második részében való - további leépítését. A regionalitást a progresszív betegellátás elvét mindenki elfogadta, de ezen kapacitások területi elhelyezkedésével, szakmai struktúrájával kapcsolatban voltak fenntartások. És ez így védettnek minősített tárgyak változó körülményekhez való alkalmazkodóképességét, ezen kategória rugalmasságát közben megkérdőjelezték.
A törvénytervezetből kétségtelenül kicsengő finansziális kényszer alapján merül fel az, hogy ilyen körülmények között hogyan egyeztethetők össze pillanatnyi érdekek távlati célokkal, lehetséges-e - és ha igen, akkor hogyan - leépítés és minőségfejlesztés párhuzamosan. Ha a forrásoldalt abszolút kiindulási pontnak fogadnánk el, szakmai szempontból a kérdéskör szinte megközelíthetetlen. A törvénytervezet igazában nem oldja fel azokat az ellentéteket sem, melyek az egészségügyi intézmények tulajdonosai, például az önkormányzatok, a finanszírozó egészségbiztosítási pénztár és a szakma-politikai felelősséget viselő Népjóléti Minisztérium között gyakorta érzékelhető. A szerkezetváltás és finanszírozás vonatkozásában elhangzott, hogy mechanikus ágyszámcsökkentés önmagában érzékelhető megtakarítást nem jelent, mivel az egészségbiztosító nem ágyakat, ágyszámot, hanem teljesítményt finanszíroz. A megyei egyeztető fórumok maguknak hordozzák egy demokratikusabb, helyi szintű egyeztetés lehetőségét, de a mostani viszonyok között. A szereplők mozgástere nagyon kevés, pont a törvénytervezetben szereplő sarokszámok miatt. Több képviselő úgy vélte, hogy az erre a fórumra delegált kvázi-döntési mechanizmus és döntési kényszer egyáltalán nem csökkenti a minisztérium szakmai és a parlament egészségpolitikai, politikai felelősségét.
Végül a bizottság 7 igen, 2 nem és 3 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot azzal, hogy további egyeztetésekre, módosításokra van szükség, mind alkotmányossági, mind szakmai szempontokból, amire az előterjesztő is nyitottságot mutatott. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
