BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony, Tisztelt Ház ! Én a IV. rész, "Az állam", a 7. fejezetével, "Az önkormányzatok" című résszel kívánok foglalkozni. Én is azon a véleményen vagyok, hogy jelenleg nincs alkotmányozási kényszer, legfeljebb alkotmányozási lehetőség. "Az önkormányzatok" című fejezetben a változtatás igényéhez - mint a többi fejezethez is - rendkívül megfontoltsággal és óvatossággal, a meglévő tapasztalatok összegyűjtésével, és a finomítás, a javítás igényével szabad hozzányúlni. Az önkormányzatok számára a legfontosabb, hogy az alkotmány a stabilitást, az alkotmányos védelmet, az autonómia továbbfejlesztésének lehetőségét, kiszámíthatóságot, felelősségüket a helyi közügyek törvényi keretek közötti intézésében nyújtsa továbbra is. Meggyőződésem, hogy igényük az is, hogy az önkormányzatok a jogok tekintetében azonosak legyenek, ne alakuljanak ki hierarchikus önkormányzati rendszerek, megtarthassák kezdeményezőkészségüket, javuljon a hatékonyság és a törvényesség színvonala. Az alkotmány jelenleg az önkormányzáshoz való jogot a helyi polgárok kollektív jogaként határozza meg, amely jogot a választópolgárok közössége, választott képviselői útján, illetve közvetlenül népszavazással gyakorolják. Ezt mai törvényalkotói dömpingben nem lehet elégszer hangsúlyozni. Tehát az önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, az önkormányzat szervei, a választópolgároktól származtatott közösségi, kollektív jogot gyakorolják.
(12.00)
Véleményem szerint a szabályozási elvek szerkezeti felépítésében az önkormányzatok, s ez alatt nem csak a helyi, települési, megyei és így tovább önkormányzatokat, hanem az úgynevezett köztestületi önkormányzatokat - kamarákat például - is értem, ezek "Az állam" címet viselő rész keretében helyezkednek el. Professzor úrral nem vitatkozva és nem filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozva - pláne nem vele -, a magam részéről ezzel a szerkezeti megoldással nem tudok azonosulni, bár sajnos ma többen nem tartják önálló hatalmi ágnak az önkormányzatokat. Ugyanakkor véleményem szerint mindenképpen többek, mások "Az állam" címszó alatt szereplő egyéb alakzatoknál. Az önkormányzatok nem degradálhatók le az állami végrehajtó hatalom relatív autonómiával - elvégre e minősítésnek még egy minisztérium is megfelel - rendelkező szerveinek szintjére. Jogállásuk és politikai értékük valahol e státusz és az önálló hatalmi ág státusz között kell elhelyezkedjen, amelyet valahogy úgy lehetne definiálni, hogy a helyi önkormányzatok relatíve önálló hatalmi ágat foglalnak el. Nem lehet, és e fejezetben való tárgyalás - gondolom - nem is ezt szimbolizálja, hogy ismét címzettjei, végrehajtói legyenek az állami feladatnak.
Ennek megfelelően meggyőződésem, hogy a készülő új alkotmányban önálló részt kellene szentelni az önkormányzatiság kérdéskörének, amely a hatályos alkotmány normaszövegéhez képest két vonatkozásban is többet jelentene, éppen az előttem szólók által említett állami túlhatalom ellensúlyozása érdekében.
Egyrészt a helyi önkormányzatokra vonatkozó, a mai alkotmányos megoldásnál tágabb és részletesebb kereteket felölelő legfontosabb témakörökben, például a helyi közügy kategóriájának pontosabb és szabatosabb definiálásánál, az önkormányzati és államigazgatási feladat- és hatáskörök pontos elhatárolása, feladat- és hatáskörök telepítésének alapelveinél. Ezeket az önkormányzatok és azok szövetségei rendkívül fontosnak tartják.
Továbbá pontosítást eredményezhetne az is, hogy az önkormányzati rész involválná a testületi önkormányzatiság definícióját és leglényegesebb szabályait.
Említettem a helyi jelzőt, a helyi önkormányzati jelzőt. Az önkormányzatokra vonatkozó koncepció - megszámoltam - tíz helyi jelzős szerkezetet említ: a helyi önkormányzat-alakítási jogot, a helyi polgár, a helyi választás, helyi önkormányzat, helyi képviselő-testület, helyi önkormányzat önállósága, helyi közügy, helyi közhatalom, helyi közösség és így tovább. Az a véleményem, hogy ezek a helyi jelzős szerkezetek, ezek a jelzős szerkezetek nem mindig azonos térségi, nem mindig azonos lokális köröket, szinteket, pontokat jelölnek meg.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyetért azzal az elvvel, hogy a polgárokhoz legközelebb álló szinten kell a helyi közügyeket gyakorolni. A helyi önkormányzat fogalmát az alkotmány jelenleg úgy határozza meg, hogy a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Ez határozza meg az új alkotmányhoz való viszonyunkat is. Meggyőződésem, hogy ennek a pontosítása, e fogalmak finomítása nem mehet olyan irányban, mint ahogy "Az önkormányzatok" a) fejezeti pontja tartalmazza - valószínű, félreértésre okot adóan -, hogy a fővárosi és a területi önkormányzatalakítás-jognak az újragondolása nem azt hordozhatja, hogy ezek a területek, ezek az önkormányzatok nem alakíthatnak önkormányzatokat, hanem pontosítani és újrafogalmazni kell. Ezzel egyetértünk.
Azzal az irányvonallal, ami egyenlőségjelet tesz a főváros és a megyei önkormányzat között, mármint hogy az egyik egy egységes település, és a kerületeknek a fővárostól származtatott önkormányzat-alakítási joga lenne, szintén nem értenék egyet. Ugyanígy nem tartom helyesnek azt a felfogást, amely manapság az új alkotmány előtt egyes ágazati törvényekben megjelenik, és rendre tetten érhető a vadászattól a közoktatásig. A területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvényben a legdurvább hibák és példák találhatók, amelyek a megyét, a megyei önkormányzatot mint egy laza településszerkezetet összefogó önkormányzatot kívánják meghatározni.
A legnagyobb értéknek a nem hierarchikus önkormányzati rendszert tartjuk, ahol a kezdeményezőkészség, az autonómia, a kiszámíthatóság igen fontos értéke az 1990-től elkezdődött önkormányzatiságnak az összes hibájával és eklektikájával együtt.
Szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy az egyik szakaszban, amelyben a helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeként jelöl meg feladatokat és a helyi önkormányzat önállóságát taglalja, az önkormányzatok esetében törvényességi felügyeletet ad a kormánynak, a másik fejezetben - valószínű, hogy itt elírás lehet - az alkotmány garanciális részeiről beszél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését adja a kormány feladatának. Megítélésem szerint a törvényességi ellenőrzés a mai gyakorlatnak és az önkormányzatok felnőtt korba való lépésének megfelelőbb.
El kell hogy fogadjam ugyanakkor, hogy rendkívül hiányos, és az alkotmányban is szabályozandó kérdésnek tartom az önkormányzatok pénzügyeinek ellenőrzési kötelezettségét, amely nem tekinthető az önkormányzat szabad gazdálkodási belügyeibe való behatolással.
Igen fontos része a kétharmados törvényekről lefolytatott vita az önkormányzati fejezetnek is. Úgy gondolom, hogy minden résznél ezzel a kérdéssel számolni kell. E kérdéskörrel kapcsolatban az az álláspontunk, hogy a hazai kétharmados törvénykezés egy, a rendszerváltozás folyamatában kialakult sajátos politikai helyzet terméke, amely politikai szituáció ma már nem létezik, vagy jelenleg nem létezik. Ekképpen indokoltnak tartanánk - hasonlóan az európai polgári demokráciák gyakorlatához - a kétharmados törvénykezés minimális szintre való leszorítását. A helyi önkormányzatok törvényi szabályozásának vonatkozásában mindez azt jelentené, hogy az alkotmányban önálló részben, viszonylag bővebben - legalábbis a mai helyzetnél jóval bővebben - kellene az önkormányzatokról szólni.
Ennek következtében az önkormányzati törvényre azok a szabályozási tárgykörök maradnának, amelyek nem feltétlenül igényelnek minősített parlamenti többséget. Az önkormányzatok esetében a Fidesz-Magyar Polgári Párt és az önkormányzatok és szövetségeik többsége az organikus felépítésű, alulról építkező, az autonómiát tisztelő, a hatékonyságra törekvő, a szubszidiaritás elvét figyelembe vevő és az állampolgári közelséghez ragaszkodó alkotmányi szabályozást tartjuk fontosnak. Nem tartanánk helyesnek a visszatérést a középszinten a pénzosztó szerephez, az irányító, a felügyeletet gyakorló jogkörökhöz, amikor településfőnöki jogokat kívánna egyik-másik önkormányzati szint. Feltétlenül fontos a hierarchikus elemeknek a gondos kiküszöbölése. Ugyanez vonatkozik a rendeleti hierarchiának is az elutasítására. Az önkormányzati középszinttel, az önkormányzatok feladat- és hatáskörével, és abból kibontva a regionalizmus irányába való ellépéssel a következő hozzászólásomban fogok foglalkozni, helyet adva a Fidesz-Magyar Polgári Pártnak, ezen fejezethez való más képviselőinek is a hozzászólására.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
