DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslatnak azon rendelkezéseivel kívánok foglalkozni, amelyek a választásokat, a választójogot, a választási rendszert hivatnak szabályozni. A jelenleg hatályos alkotmánynak lényegében két szakasza rendelkezik a választásokról. A 70. § az "Alapvető jogok és kötelességek" című fejezetben az aktív és passzív választójogot, a választójogból való kizárást és a közhivatal viselésének jogát tartalmazza. A 71.§ - mely egyben egy teljes fejezet -, a választások alapelveiről szól, nevezetesen az általános és egyenlő választójogról, valamint a titkos és - a Megyei Közgyűlés elnökének választását kivéve - közvetlen szavazásról.
Kimondja továbbá a paragrafus, hogy a választójogi törvények elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A fenti két paragrafuson kívül az alkotmány különböző fejezeteiben egy-egy bekezdés érinti az országgyűlési képviselők, illetve a települési képviselők választását. Így az általános rendelkezések között mondja ki az alkotmány, hogy a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Az Országgyűlésről szóló fejezet tartalmazza azt a szabályt, hogy az országgyűlési képviselőket - az önkormányzati fejezet -, hogy a képviselőtestület tagjait négy évre választják.
Végül "A köztársasági elnök" címet viselő fejezet az elnök feladatai között sorolja fel azt, hogy kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokat. A választási rendszer minden egyéb szabályát a különböző választójogi törvények tartalmazzák.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány-előkészítés során egyetértés alakult ki a parlamenti pártok között abban, hogy a választás jelenlegi rendszerét alapvetően fenn kell tartani. Ennek megfelelően a koncepció a hatályos alkotmány rendelkezéseihez hasonló elképzeléseket, szabályokat tartalmaz, méghozzá - szintén a jelenlegi alkotmányhoz hasonlóan - a koncepció több fejezetében. Az általános rendelkezések között kimondja, hogy az államhatalom forrása a nép, a nép a hatalmat elsősorban választott képviselői útján gyakorolja. Ugyanez a fejezet rögzíti, hogy a népképviseleti testületbe történő választás során a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. Az alapvető alkotmányos elvek között - mint a politikai demokrácia egyik legfontosabb feltételét - sorolja fel a koncepció, a többpártrendszert és az ezen alapuló, rendszeres időközökben megtartott népképviseleti választást. Az emberi és állampolgári jogok között soroltatik fel a közügyekben való részvétel joga, mely felöleli a választójogot, a népszavazás kezdeményezéséhez és az abban való részvételhez való jogot, valamint a hivatalviseléshez való jogot.
A választójog és a választási rendszer leglényegesebb szabályait "Az állam" című részen belül önálló fejezet tartalmazza.
(13.10)
Ez a választójogot, annak meglétét, illetve az abból történő kizárást a hatályos alkotmánnyal megegyezően szabályozza.
Kimondja továbbá a koncepció, hogy a választhatóság feltételeit, valamint a részletes szabályokat minősített többséggel elfogadandó törvényben kell elérni. A javaslat további részeiben érintik még a választási rendszert az egykamarás Országgyűlésre, az Országgyűlés négyéves megbízatására, a köztársasági elnöknek a választások kitűzésére való jogosultságára, a helyi választások külön törvényű szabályozásra vonatkozó rendelkezések.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenleg hatályos alkotmány és a koncepció fenti összehasonlítása világosan bizonyítja, hogy nem helytálló az a vád, miszerint az általunk tárgyalt javaslat alapvető hiányossága a választási rendszer kidolgozatlansága. A koncepció ugyanis mindazokat a lényeges elemeket tartalmazza, amelyeket a hatályos alkotmány is tartalmaz. Annak természetesen nem látjuk akadályát, hogy amennyiben a parlamenti pártok meg tudnak állapodni a választási rendszer más, alapvető elemeiben, azokat is beemeljük az új alkotmányba. Az eddigi hétpárti tárgyalások talán reményt adnak erre. Mi egyetértve azzal, hogy a képviselő-választás jelenlegi vegyes rendszerét alapvetően fenn kell tartani, úgy gondoljuk, néhány kérdésben érdemes áttekinteni a módosítás lehetőségét. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége koalíciós megállapodásában megjelölte a választási reform irányát. Ennek során a következőket mondták ki: egységes választási eljárásikódexet kell alkotni, a kampányidőszakot le kell rövidíteni, ezzel összefüggésben a jelölt-állítási rendszert felül kell vizsgálni. A kétfordulós választási rendszert egyfordulósra kell változtatni.
A választási rendszer konzisztenciájának fenntartása mellett törekedni kell az Országgyűlés létszámának csökkentésére. A vegyes rendszer megőrzése mellett, az arányosság elvének figyelembevételével kell a választójogi rendszert változtatni.
Fentiekből kiindulva, de figyelembe véve az elmúlt hónapok hatpárti, majd hétpárti tárgyalásait is, szeretnék néhány kiemelt kérdéssel foglalkozni.
Az első, az egységes választásikódex kérdése. Ennek gondolata először az 1990-es önkormányzati választási törvény elfogadása után vetődött fel. Ahogy azt a választási-kódex eljárási szabályait előkészítő szakmai konferencián Dr. Tóth Zoltán megfogalmazta: "Az 1990-es országgyűlési, majd az azt követő önkormányzati választások után kiderült, hogy a választási eljárásjog sokkal dinamikusabban fejlődik, mint az anyagi jogi rendszer, és az anyagi jogi szabályoktól, tulajdonképpen pontosan és jól elhatárolhatók az eljárásügyi kérdések". Ráadásul az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon kívül egységes eljárás szerint lehetne lefolytatni a társadalombiztosítási, valamint a kisebbségi önkormányzati választásokat is.
Tudomásom szerint a parlamenti pártok túlnyomó többsége egyetért az eljárási kódex megalkotásával, így az erre való felhatalmazást tartalmazhatná maga az új alkotmány.
A következő fontos kérdésnek az Országgyűlés létszámát tartom. A létszám csökkentésével a pártok többsége, így a Magyar Szocialista Párt is egyetért. Nehezen tudnánk azonban olyan radikális csökkentést elképzelni, mint amelyet a Fidesz javasol. Ők a parlament létszámát 200 fő körül határoznák meg.
Érdemes e kérdésben némi nemzetközi összehasonlítást megtenni. Természetesen lehet példát találni arányaiban kis, illetve nagy létszámú parlamentekre, a jellemző azonban nem ez. A hozzánk hasonló lakosságszámú Belgium parlamentjének két házában összesen 394 képviselő foglal helyet. A szintén hasonló lélekszámú Görögországnak 300, a 8,7 milliós Svédországnak 349 képviselője van. De még a nálunk kevesebb lakosú Portugáliában is 250, a nem egész 8 millió lelket számláló Ausztriában 246 a képviselők száma, nem is beszélve a 3,5 milliós Írország 310, vagy a hasonló lélekszámú Albánia 650 képviselőjéről. A Fidesz által javasolt 200 fős parlamentje az 5 millió 80 ezer lakosú Finnországnak van.
Országgyűlésünk létszámának meghatározásakor természetesen nem a nemzetközi összehasonlításokból kell kiindulnunk. Ennél fontosabb, hogy milyen következményekkel járna egy radikális csökkentés. Nem lehetne fenntartani a jelenlegi vegyes rendszert. Az egyéni választókerületek számának nagyarányú csökkentése megszüntetné a mindennapi kapcsolatot a képviselő és választói között. Ez különösen az aprófalvas területeken jelentene áthidalhatatlan problémákat. Az egyéni választókerületek meghagyása mellett, a listás helyek számának jelentős csökkentése viszont, az arányosságot nemhogy nem növelné, hanem nagymértékben csökkentené.
Véleményünk szerint olyan rendszert kell elfogadni, mely társítja az egyéni választókerületekből fakadó előnyöket az arányos képviselettel. Ez maximum 20-25 egyéni körzet, valamint legfeljebb 50-60 listás mandátum megszűnését jelentené a jelenleginél nagyobb kompenzációval.
Sokak által vitatott kérdés az áttérés az országgyűlési képviselőknél is az egyfordulós választásra. Ez természetesen összefügg a kampányidőszak lerövidítésével, a több párt által is támogatott olcsó és rövid kampánnyal. Nem lehet elhanyagolni az ezáltal megtakarítható költségvetési kiadást sem.
A választási rendszer alakítása során persze nem lehet elsődleges szempont a pénz. Vannak, akik azt vetik az egyfordulós rendszer támogatóinak szemére, hogy ebben nem érvényesül megfelelően a választói akarat, nincs lehetőség a választási szövetségek két forduló közti alakítására, a választói szándék rugalmas változtatására. Nos, nézzük meg a legutóbbi országgyűlési választások két fordulójának eredményét. A 176 egyéni választókerületből kettőben már az első fordulóban eredmény született. 156-ban az első forduló győztese nyerte a második fordulót is. Mindössze 16-ban futottak be a második helyről, és csak kettőben a harmadikról. Ez azt jelenti, hogy a választókerületek alig több mint 10%-ban változott csak meg a választói akarat.
Emellett úgy véljük, az 1994-es önkormányzati választáson jól működött az egyfordulós rendszer, olcsóbb volt, rövidebb a kampány és a választópolgárok számára is kevesebb fáradtsággal és zaklatással járt. Nem járt viszont kevesebb zaklatással egyik választás sem a jelölési rendszer miatt.
Kevésbé szerencsés polgártársaink mindegyik kampány során végig élvezhették minimum öt-hat párt ajánlási szelvénygyűjtő brigádjainak nemegyszer kissé erőszakos látogatásait. A 94-es önkormányzati választásokra még romlott is a helyzet azáltal, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhatott. Így elvesztette egyetlen mentségét is, miszerint ő már leadta ajánlási szelvényét, ha lehet hagyják már békén. Talán helyes lenne olyan jelölési rendszert kialakítani, mely egyszerűsítené a jelölést, nem járna a polgárok zaklatásával, de aktív tevékenységet követelne meg tőlük.
Tisztelt Országgyűlés! A Szocialista Párt a többi parlamenti párttal együttműködve, velük megegyezésre törekedve szeretné kialakítani a választások némileg módosított rendszerét. A vitatott kérdések többségében eddig sem ragaszkodtunk mereven álláspontunkhoz, ezután sem fogjuk azt tenni. Reméljük azonban, hogy néhány ponton sikerül meggyőzni partnereinket. Vonatkozik ez az alkotmányban szabályozandó kérdésekre, és a választójogi törvényekre egyaránt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
