DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, Elnöknő. Hozzászólásomban az előttem hozzászóló Bihari Mihály mondandójához szeretnék néhány észrevételt hozzátenni. Először is azért, mert úgy gondolom, hogy egy rendkívül színvonalas felszólalást hallottunk, amelyben valóban azok a vitakérdések jelentek meg, amelyek az emberi jogi kérdéskörrel kapcsolatban a különböző nézőpontok, filozófiai felfogások és politikai pártok között jelen vannak. Én nagyon örülök annak, hogy ilyen felszólalás után tehetem meg az észrevételeimet, és rögtön hadd kezdjem azzal, hogy én azért tartom nagyon jónak, előremutatónak, tehát a mostani alkotmánynál fontosabbnak, jobbnak és koncepciózusabbnak azt a javaslatot, ami előttünk van - és ez ügyben akkor vitám van Bihari Mihállyal -, mert mint már egy előző hozzászólásunkban jeleztem, rendkívül jelentősnek tartom azt az előrelépést, hogy egy ilyen helyen és ilyen részletességgel definiálja az alkotmány azokat a jogokat, amiről ő is beszélt, különösen az első generációs jogokra gondolok, amelyek a természetjogi iskolának a felfogásából jöttek valóban létre szerte a világban, és aztán kerültek megfogalmazásra az előbb említett nemzetközi dokumentumokban.
Szeretném zárójelben megjegyezni egyébként, hogy eme természetjogi iskolából kiinduló emberi jogi felfogásnak a magyar közelmúlt történelmében is jelentős szerepe van, hiszen emlékezzünk rá, hogy annak idején a demokratikus ellenzék többek között erre alapozta a maga filozófiáját, tehát arra, hogy nem az államtól kapott jogaink vannak, hanem természetes jogaink vannak, és így viselkedett, és annak idején 1988-89-ben a létrejött ellenzéki pártok - az újonnan létrejöttek, mint például az SZDSZ, de akár a Fidesz is - ezen emberi jogokra alapozta a filozófiáját.
Még egy észrevétel az elhangzottakhoz. Én továbbra is úgy gondolom, hogy rendkívül távolságtartással kell viszonyulnunk az úgynevezett szociális jogoknak a problémaköréhez. Itt is vitám van bizonyos szempontból Bihari Mihállyal, de úgy érzem, az álláspontok közelítenek egymáshoz. Valóban meg kell néznünk, hogy mi az, ami alkotmányba való és ott definiálható, azon egyszerű oknál fogva, mert múltkori felszólalásomban is idéztem azt, hogy minden nemzetközi egyezmény azt mondja, hogy törekedni kell ezen jogoknak a biztosítására még az előző jogoknál, pedig mindenki egyértelműen a biztosítását kívánja, aki aláírta ezeket az egyezményeket. Tehát az első jogok, a politikai és szabadságjogok abszolút jogok, ezeknél pedig az államnak csak törekedni kell bizonyos célokra, ami többek között a teljesítőképességétől függ az államnak is. Tehát nagyon alaposan meg kell néznünk, hogy mi az, amit valóban definiálni tudunk egy alkotmányban, mert ha többet teszünk bele, mint például a kelet-európai alkotmányok, mint például az orosz alkotmány - amire itt már hivatkozás történt -, akkor lerontjuk az alkotmányt, mert olyan jogokat teszünk bele, amelyekre hiába hivatkoznak a polgárok, nem tudjuk teljesíteni őket. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a jobb oldalról.)
