DR. TÍMÁR GYÖRGY
DR. TÍMÁR GYÖRGY
DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy pártbéli képviselőtársaim hosszan elemezték az előttünk levő joganyag részleteit és kifejtették azokat a legdöntőbb álláspontokat, amelyek az egyes elemekkel foglalkoznak, az idő rövidségére való tekintettel, mármint a rendelkezésemre álló idő rövidségére való tekintettel, én pusztán a lehető legalapvetőbb gondolattal, a legalapvetőbb tézissel kívánok foglalkozni.
Kérem, hazánknak van alkotmánya, amelyik funkcionál, mindannyian tudjuk, hogy az alkotmány eredete az 1949-es év körülményeiben keresendő. Abban a helyzetben, amikor szuverenitásunk nem volt töretlen és nem volt korlátlan. Az időközi változások próbálták a kor körülményeihez alakítani azokat az alapfeltételeket, amelyek között társadalmunk és tagjai élnek, és a társadalom funkcionál.
Kérdés az, hogy a jelen helyzetben, most 1996 májusa végén, júniusa elején elérkezett-e már annak a pillanata, hogy hazánk egy új alaptörvényt szövegezzen. Én úgy gondolom, hogy ez nem megalapozott a jelen helyzetben.
Kérem, egy alkotmány akkor fejezi ki teljesen és reálisan a benne foglalt alaptéziseket, az államélet alapelemeit, hogyha megfelelő módon tükrözi vissza azt a társadalmi struktúrát, azt az életet, ahogy a polgárok élnek, dolgoznak és a jövőjükbe vetett hit és bizalom hosszú távra ezt megalapozza.
Én úgy gondolom, hogy sajnos jelen helyzetben hazánk polgárainak többsége nincs abban a helyzetben, hogy a jelenlegi körülményeket akarja rögzíteni, és hogy úgy mondjam, politikai értelemben az életen túlmenő időszakra is hatályosítani.
Én úgy gondolom, hogy ahelyett, hogy mi most rögzítenénk, illetőleg az igen tisztelt Magyar Országgyűlés az alkotmány elfogadásával rögzítené a jelenlegi helyzetet, ezt a struktúrát, mondhatom úgy is, hogy ezeket az óriási egyenlőtlenségeket, amelyek sajnálatos módon kialakultan a társadalomban az elmúlt 6-8 év alatt, ehelyett célszerűbb lenne megnyitni az alkotmányozás kapuit, azokat a jogi, alkotmányjogi lehetőségeket, amelyek folyamatosan a változó élet körülményeihez igazítanák az alaptörvény írott szövegét is.
(14.40)
Egyébként, igen tisztelt képviselőtársaim, én úgy gondolom, hogy egy olyan társadalomban, amelyről fennhangon hirdeti minden párt, mindenki, hogy a változások korát éljük, a jó irányú változások korát, ott nem helyes meggátolni ezt a változási tendenciát azzal, hogy rögzítjük írott formában azt a helyzetet, ami most van.
Én rettenetesen örülök annak, hogy hazánk fölül elvonult mindenfajta külső kényszer, de hát még ezzel nem oldódtak meg az összes problémák. És bár egy alkotmány írott szövege utat is mutathat, talán mondhatom úgy is, hogy iránytűként kijelölheti azt a tendenciát, amelyben társadalmunk él vagy élni szeretne, de ebben a helyzetben még annyira az átalakulási periódus kezdeti szakában vagyunk, még annyi tennivaló van, hogy nem látjuk előre sem a holnapot, sem a holnaputánt, hiszen számtalan esetben még a tegnap történései fölött is vitatkoznunk kell.
Úgyhogy én a magam részéről azt szeretném indítványozni az igen tisztelt képviselőtársaimnak - teljesen függetlenül attól, hogy a parlament melyik oldalán ülnek -, hogy ne akarják most - hogy úgy mondjam - parlamenti papi bölcsességgel megtalálni a jövő titkait és a jövőt rögzíteni. (Elnök pohara kocogtatásával jelzi az idő leteltét.)Igen, elnök úr. Sokkal célszerűbb lenne tudomásul venni, hogy tanuló polgári demokrácia résztvevői vagyunk, tanuló képviselők és a polgári demokráciát tanuló polgárok részére teremtsünk egy nyugodt hazát itthon. (Taps.)
