KŐSZEG FERENC
KŐSZEG FERENC
KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Elnök Asszony, tisztelt Ház! Hozzászólásom tekintettel az idő rövidségére, egyetlen kérdéskörre, a katonai és a rendvédelmi szervekkel foglalkozó fejezetre korlátozódik. A fejezet a hatályos alkotmányszövegnél jóval világosabban határozza meg és különíti el egymástól a honvédség és a nevesített rendvédelmi szervek feladatait. A rendőrség alapvető feladatának megjelölésénél első helyre kerül a bűncselekmények megakadályozása és felderítése. Mind a hatályos alkotmányszöveg, mind a rendőrségi törvény a közbiztonság és a belső rend védelmét jelöli meg általános és elsődleges rendőri feladatként, holott a bűnüldözés nem a közbiztonság totális védelmének különös módszere, hanem a bűncselekmények megelőzése és üldözése, az a sajátosan rendőri feladat, amellyel a rendőrség hozzájárul a közbiztonság védelméhez. A mindennapok nyelvére lefordítva az alkotmánybeli hangsúlyváltás nem az a rendőrség feladata, hogy minden autóst igazoltasson, hátha van köztük szabályszegő, hanem azt hogy felderítse, melyik autót vezeti bűnöző. Hasonlóképpen szikáran és tervszerűen határozza meg a koncepció a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatait. Az itt leírt feladatkör jóval szűkebb mint a minap elfogadott nemzetbiztonsági törvény szerteágazó feladatkatalógusa, inkább a klasszikus titkosszolgálati feladatoknak a brit és a német törvényekben megjelenő összefoglalására emlékeztet. Kémelhárítás, hírszerzés, az alkotmányos rend védelme. E célratörő feladat meghatározások jövőbeni jelentősége az, hogy alkotmányos korlátot szabnak, szikár feladatok meghatározása, alkotmányos korlátot szabnak a tevékenységi körök halmozásának, annak, hogy a rendőrség polgári államigazgatási, a nemzetbiztonsági szolgálat pedig rendőrségi feladatokat próbáljon magához vonni. A haza katonai védelme, a koncepció szerint a magyar honvédség alapvető feladata. E feladat-meghatározás megegyezik a hatályos alkotmányban olvasható szöveggel, de van egy igen lényeges különbség. A feladat alanya jelenleg a fegyveres erők, azaz a honvédség és a határőrség együttesen. A határőrség feladata a koncepció szerint a határőrizet, határforgalom ellenőrzése és a határrendészet. Magyarán az alkotmánykoncepció jogi értelemben megszünteti a határőrség kettős, katonai-honvédelmi és rendőri-rendvédelmi természetét, és a határőrséget rendvédelmi szervként írja le, ezzel megszüntetve egyúttal a fegyveres erők múltból örökölt kategóriáját is.
(13.40)
Ez a tendencia helyes és korszerű. A határőrség, békefunkcióit tekintve nem katonaság, nem fegyveres erő, hanem határrendőrség. De ha így van, az a kérdés: meddig van helyük a határrendőrség kötelékében a katonai fegyverzettel fölszerelt, sorállománnyal feltöltött határvadász századoknak.
Ehhez a kérdéshez egy másik, és ennél szorongatóbb kérdés is kapcsolódik. A jelenlegi alkotmány a fegyveres erők felhasználását a belső rend helyreállítására csak szükségállapot esetén engedi meg. A taxisblokád békés rendezése megmutatta, milyen jelentősége lehet ennek az alkotmányos korlátozásnak egy kapkodó kormány elhamarkodott döntésével szemben.
Ha a határőrség már nem fegyveres erő, akkor marad-e alkotmánybeli akadálya annak, hogy a belső rend helyreállítása céljából rendőrségként használtassék fel? Hiszen a honvédség belső felhasználásának tilalma is felpuhult. A koncepció szövegéből sajnálatosan hiányzik az a fél mondat, amely szerint a honvédség belső felhasználására még szükségállapot idején is csak akkor kerülhet sor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.
Felvetődik a kérdés: bölcs dolog-e az alkotmányban rögzíteni minden magyar férfi állampolgár általános hadkötelezettségét? Annak természetesen benne kell lennie az alkotmányban, hogy a haza védelme, s itt a patetikusabb megfogalmazástól sem tartózkodnék, a haza védelme honpolgári kötelesség, akár a közteherviselés.
A férfiak általános hadkötelezettségének alkotmányba iktatása ellenben nemcsak azért ésszerűtlen, mert esetleg beleütközik a diszkrimináció tilalmába, hanem mert nem tudhatjuk, hogy a NATO-n belüli fejlődés következtében, meg a mi remélt NATO-integrációnk nyomán, nem válik-e az általános hadkötelezettség néhány év múlva korszerűtlen intézménnyé.
Ha az alkotmánymódosítás szabályai jelentősen szigorodni fognak, miért kényszerüljünk alkotmánymódosításra pusztán a külső körülmények változása alapján? Az általános hadkötelezettséget tehát elegendő volna kétharmados törvényben rögzíteni. Ellenben helye volna talán az alkotmányban egy olyan szabálynak, hogy törvény honvédelmi kötelezettségek teljesítésére kötelezheti a bevándorolt külföldit is.
Átteszi az alkotmány azt a jelenlegi, és a szolgálati törvényben is megjelenő szabályozást, amely a hivatásos állomány tagjainak célhoz nem kötött jogkorlátozását mondja ki. "A hivatásos állomány számára különös magatartási és felelősségi szabályok állapíthatók meg" - így szól a szöveg. Legalább annyit hozzá kellene fűzni, hogy a feladatuk ellátásához szükséges mértékben.
A feladathoz nem kötött korlátozások közül legelőbb a párttagság tilalmát kellene feloldani. Nem áll ugyanis, hogy a katonák és rendőrök párttagságának tilalma rendszerváltás folyamán jött létre. Az új alkotmány nyomán megszületett első szolgálati törvény még az európai rendezésnek megfelelően szabályozta ezt a kérdést, nem a párttagságot tiltotta meg, hanem azt, hogy a rendőr a pártban tisztséget vállaljon, párt nevében cselekedjen. Az Európai Unió egyetlen országában sincs, legalábbis a rendőrökre nézve, párttagsági tilalom.
A politikai tevékenység vonatkozásában a fegyveres szerveknél is kizárólag annak a korlátozásnak volna szabad érvényesülnie, amely általában jogos a közszolgálatban, a köztisztviselők körében. A köztisztviselő, a rendőr, s a katona is feladatát pártsemleges módon látja el. Párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Ez az ésszerű, közös szabály az, aminek helye van az alkotmányban, nem pedig az egyébként választó, és szolgálati viszonya felfüggesztése esetén választható rendőr párttagságának maradi és álszent tilalma.
Végezetül pedig, minthogy az időm lejár, azt a kérdést szeretném feltenni: vajon indokolt-e, hogy a katonaságról és a rendvédelmi szervekről szóló rész egy fejezetben legyen? Nem indokoltabb-e, hadd utaljak vissza a köztisztviselőkre és a rendőrökre, a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozó közös szabályozás helyességére, jogosságára, nem indokoltabb-e, hogy a rendvédelmi szervekre vonatkozó alkotmányos előírások a közigazgatásról, a közszolgálatról, a köztisztviselőkről szóló fejezetben szerepeljenek, és ne a katonaságról szóló fejezetben? Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
