DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): (A helyéről beszél.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem fogok hosszú ideig beszélni, és nem szeretném igénybe venni a pulpitust.
Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslathoz módosító indítványokat nyújtottam be, egy technikai módosító indítványt és két nagyon érdemit. Ennek lényege az, hogy az ügyrend, műfajánál fogva -függetlenül attól, hogy azt most törvényben vagy nem törvényben fogadjuk el -, egy szervezetnek a belső eljárására, működésére vonatkozó szabályokat tartalmazza; az ügyrendnek általában kifelé ható ereje nincsen.
Ez egy olyan speciális ügyrend sajnos, amelynek alapját az Alkotmánybíróságról szóló törvény adja meg. Ennek 29. §-a azt mondja, hogy "Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, melyet az Országgyűlés az Alkotmánybíróság javaslatára törvényben határoz meg." Ez azt jelenti, hogy a saját ügyrendjének elkészítésében javaslati szintű előterjesztési joga van az Alkotmánybíróságnak. Ezt szeretném kiemelni, hogy nem előterjesztési joga van, mert a törvények előterjesztésére az alkotmány szerint a köztársasági elnök, a kormány, az Országgyűlés bizottságai és az országgyűlési képviselők jogosultak. Tehát nem törvénykezdeményezési és -előterjesztési joga van, hanem javaslatot készít az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság az ügyrendjére vonatkozóan.
Elfogadom, hogy tiszteletben kell tartani azt a javaslatot, amelyet az Alkotmánybíróság készít; ennek azonban két olyan pontja volt, amellyel nem tudtam egyetérteni.
Az egyik az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat 20. §-a, amely a kötelező képviseletet iktatja be az ügyrendbe. Ennek az lenne a lényege, hogy jogi képviselővel köteles eljárni a fél az Alkotmánybíróság előtti eljárásban; a jogi képviselet ellátására vonatkozó jogosultságra és a meghatalmazásra az ezzel kapcsolatos külön jogszabályi rendelkezések irányadók. Ügyvédjelölt és jogi előadó az Alkotmánybíróság előtt nem járhat el. Megítélésem szerint ez a képviseleti kényszer vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe kellene hogy bekerüljön, mellesleg még az ügyvédségről szóló törvényben is jó helye lenne; de hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje határozzon meg ilyen kötelezést, ezzel nem tudnék egyetérteni.
A másik indítvány az ideiglenes intézkedésre vonatkozott. Elmondanám, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendjének 32. §-a miről szól: az Alkotmánybíróság az indítvány tárgyában határozattal ideiglenes intézkedést hozhat, amellyel az indítvánnyal érintett jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazását felfüggesztheti, ha ez súlyos hátrányok elhárítása vagy valamely más fontos ok miatt sürgősnek mutatkozik; ez a három hónap még egyszer három hónappal meghosszabbítható. Ez az ideiglenes intézkedés olyan új jogintézmény, amely vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe, de megítélésem szerint leginkább az alkotmányba illő jogszabályhely lenne, nem pedig egy ügyrendbe.
(18.00)
Nemcsak eljárási és formai szempontból nem támogatom azt, hogy hol lehetne ezt a szakaszt elhelyezni; azt is végig kellene gondolni, hogy félő, hogy egy ilyen ideiglenes intézkedés - amellett, hogy biztosan vannak pozitív hatásai is - negatív hatással is bírhat, ugyanis kétszer három hónapra felfüggesztheti a jogszabályok alkalmazását - amivel én nem értenék egyet. Ezek olyan jogosítványok, amelyek az Országgyűlés alkotmányban biztosított jogával konkurálnának. Ezért mind a két kérdésben módosító indítványt nyújtottam be, és mind a kettőben a képviseletnek is és az ideiglenes intézkedésnek is az elhagyását indítványoztam.
Még egyszer szeretném fölvetni azt a problémát, ami az ügyrendről szóló vitánk kiindulópontját jelenti. Megítélésem szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény 29. §-át kellett volna módosítani, és az Alkotmánybíróság ügyrendjét meghagyni az Alkotmánybíróság belső szabályozási körében. Ugyanakkor az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot kellene kiegészíteni néhány olyan intézkedéssel, amelynek a helyét most az Alkotmánybíróság az ügyrendben látta biztosítottnak.
Még egyszer szeretném elmondani, hogy elkészült az új alkotmány koncepciója, amelynek egyik legrészletesebb fejezete az Alkotmánybírósággal foglalkozik. Szerintem nagyon jól és részletesen szabályozza az új alkotmánytervezet azokat a kérdéseket, amelyeket már alkotmány szintjén kellene megfogalmazni. Gondoljanak bele, hogy egyetlenegy szakasz van ma a hatályos alkotmányunkban, amely az Alkotmánybírósággal foglalkozik. Nyilvánvalóan az lenne a cél, hogy hosszú távon kétszintű legyen az Alkotmánybíróság szabályozása, a fontos, alapvető kérdések - ha kell, részletezve is - az alkotmányba kerüljenek bele, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvénybe, amely kétharmados. Az ügyrend szabályozásának lehetőségét pedig illő lenne meghagyni az alkotmánybíráknak - ami nem ellentétes az alkotmánnyal és az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel -, hogy a belső működésüket és belső szervezeti rendszerüket ők maguk szabályozzák.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
