KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY
KAPRONCZI MIHÁLY (független): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Rövid időn belül immár harmadszor kell igénybe vennem a tisztelt Ház figyelmét a mezőgazdasági kistermelők egyre tragikusabbá váló helyzete miatt. Nem véletlenül használom ezt a jelzőt, hiszen halmozottan, több irányból jelentkező gazdasági nyomás nehezedik ezekre az emberekre. Ez előbb-utóbb lehetetlenné teszi tevékenységüket, melynek következtében nagymértékben csökkenni fog a gabona-, a hús- és a tejtermelés. Lehetséges, hogy az importérdekelt lobbynak ez előnyös, de az ország alapvető érdeke, hogy a tönkrement kistermelők nagy tömege ne váljon a költségvetésre szoruló szociálissegély-igénylővé.
Ilyen jellegű tevékenységekkel foglalkozó választóim között járva, Biharban, konkrétan Szentpéterszegen, elképedve tapasztaltam azt, hogy a hízott sertéseket az elmúlt héten már 110 forintért vásárolták fel kilogrammonként, és 62 napos fizetési határidőt ígértek a felvásárlók. Ezelőtt két héttel még 135 forint volt a vételár, 42 napos fizetési határidővel.
Erről a tárcának az lehet a véleménye, hogy ez a piacgazdaság. Ezzel szemben nekem az a véleményem, hogy ez éppen az ellenkezője, mert kartellbe tömörült vállalkozók kíméletlenül alacsony felvásárlási árakat diktálnak. Ezt igazolja az a tény, hogy egyszerre változtatnak árakat és fizetési határnapokat. A sertéstartók tehát egy egységes árral állnak szemben, mely gyakorlatilag az ő szempontjukból éppen úgy működik, mint a régi állami felvásárlási árak - ezért a kormányt szidják. A kormány meg is érdemel némi kritikát, mivel úgy tűnik, hogy nem látja el a piacfelügyeleti és -szabályozási funkcióját ezen a területen az érvényes törvények alapján.
Ez a magyarázata annak, hogy a termelő nem érti, hogyan lesz az ő 110 forinton felvásárolt sertéséből a hentesüzletben 4-500 forinton megjelenő sertéshús. Az érthető és a költségvetés szempontjából elfogadható, hogy a 20 forintos benzinből hogyan lesz 125 forintos benzin, mert a különbséget a költségvetés zsebre vágja, ami szükséges rossz - de kinek a zsebébe kerül a sertéshús 200-300 százalékos különbsége?!
Szeretném felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy a műtrágyának január óta történt 50 százalékos áremelése, a gázolajnak az utóbbi másfél évben történt majdnem 100 százalékos áremelkedése, a növényvédőszerek 30-50 százalékos áremelése annyira megdrágította a takarmány-előállítást - melyhez az én területemen, Hajdú-Bihar megyében egy súlyos aszály is hozzájárult -, hogy a kistermelés egyértelműen ráfizetésessé vált. A kistermelők el is mondják: még ha akarnák, sem tudják folytatni tevékenységüket, mert "ráfizetésből nem lehet megélni".
Az állam az aszálykárosult kistermelőknek nem nyújtott támogatást; most folyik a kistermelőket hátrányosan érintő fejkvótarendszer bevezetése. Úgy tűnik, a földművelésügyi kormányzat elfeledkezett a sertéshúsra vonatkozó, legalább a termelési költségeket biztosító garantált ár biztosításáról is. Így fordul az elő, hogy míg egy 120 kilogrammos sertés előállításához szükséges 6 ezer forintos választási malac ára és az átlagosan 500 kilogramm, 20 forint árú takarmány ára összesen 16 ezer forint, ezzel szemben a gazda ezért 13 200 forintot kap majd 62 nap múlva, amely miatt még 5 százalék kamatveszteség is éri.
Bízom abban, hogy ezek a jelenségek nem az állam csendes hozzájárulásával jöttek létre, hanem a mezőgazdasági kormányzat által létrehozott szervezetlenséget és káoszt kihasználó, ordas vállalkozók tevékenységének eredménye. Mielőtt az FM képviselője tiltakozna a fenti jelzők ellen, csak a mezőgazdasági támogatások körül kialakult botrányokra szeretnék emlékeztetni.
Összefoglalva: a mezőgazdasági kistermelők és a konkrét piac kialakulásának védelmében minden stratégiai jelentőségű termékre a lehető leggyorsabban meg kellene állapítani a védőárakat, mielőtt jóvátehetetlen károk alakulnak ki egyes ágazatokban.
Köszönöm figyelmüket.
