GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kivételes eljárásból fakadóan kapott koordinációs tevékenységet a gazdasági bizottság elvégezte.
A közraktározás az egyik legrégebben szabályozott gazdasági tevékenység. Élen jártak elődeink, amikor 1875-ben a közraktározási ügyletet kereskedelmi ügyletként szabályozták. A rendszerváltás folyamatában a gazdaság átalakítása csak fokozatosan történhet meg. E folyamatban a közraktározási tevékenység jelentősége ismét felértékelődött. A közraktározás olyan tiszta kereskedelmi ügylet, amelyben mind a termelő, a feldolgozó, a forgalmazó, a kereskedő, mind pedig a közraktározást végzők megtalálják gazdasági számításaikat szabályozott és biztonságos üzlet révén.
Ahogy miniszter úr is említette, az 1367/17. számú ajánlásban - amely képviselőtársaim előtt fekszik - 153 olyan módosító indítvány van, amelyet a gazdasági bizottság jegyez.
Néhány gondolatot hadd mondjak el erről a nagyszámú indítványcsomagról. Azért ilyen nagy, mert egy kissé átalakította a bizottság ezt a törvényt, ahogy miniszter úr is mondta: fontosnak tartottuk, hogy fogalmakat - a közraktározáshoz kötődő definíciókat - meghatározzunk, és ennek függvényében a törvényben átrendezést is végrehajtottunk. Úgy gondolom, ezek nem érdemi változások.
Az érdemi változások közül szeretnék kiemelni néhányat. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a közraktári tevékenységet csak olyan vállalkozások végezhessék, amelyek jelentős tőkeerősséggel bírnak. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a termelők forráshoz juthassanak, lehetőleg gyorsan és könnyebb feltételek között. Erre hivatott az, hogy a kölcsönnyújtási tevékenységet engedélyezni szándékozunk a módosító javaslattal, de szeretném hangsúlyozni, hogy több helyen biztosítékokkal, szigorú feltételekkel.
Az a meggyőződésünk, hogy e törvényjavaslattal meg tudtuk teremteni a közraktár és a termelők érdekazonosságát, hogy egy rendkívül változó piacon a lehető legoptimálisabb feltételek között történjék az értékesítés. Már miniszter úr is kitért arra, hogy a közraktárjegyet e javaslat alapján értékpapírként kívánjuk jegyezni, amelynek forgatása nem minősül értékesítésnek.
(10.10)
Az engedélyezési folyamat és a felügyelet kérdése sokáig volt vitatott, de szükséges volt, hogy bevonjuk a bankfelügyeletet, mivel kölcsönnyújtásról volt szó.
A számviteli szabályokra, a speciálisan érvényesülő szabályokra és az áfakérdésre már nem kívánok kitérni, a javaslatban szerepel.
Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a 89. és a 90. számú pontok egymást kizárók, adminisztrációs hiba miatt került be az ajánlásba, tehát a 90-esről nem kell szavazni.
Szeretnék külön foglalkozni azzal a kérdéssel - amelyre utalt a miniszter úr is -, hogy a hitelnyújtás korlátjának nagysága mekkora legyen. Ez az ajánlás 98. pontjában található. Úgy, ahogy miniszter úr elmondta, a kormány egy alacsonyabb limitet kívánt meghatározni, mint a bizottság. Ezért szerepel az ajánlásban a nem támogatás a kormány részéről. Azt szeretném kérni, hogy képviselőtársaim ezzel együtt ezt támogassák, mert amennyiben ezt a pontot netán nem támogatnánk, azt jelentené, hogy nem lenne felső korlátja a hitelnyújtásnak.
Tisztelt Ház! Új törvényt alkotunk annak érdekében, hogy az áru- és pénzforgalmi viszonyokat továbbfejlesszük, a termelés hiteligényeit jobban kielégítsük, valamint a közraktári tevékenység iránti bizalmat erősítsük. Bízunk abban, hogy a közraktározási társaságok jobban tudják szolgálni ügyfeleiket, akik közül a legjelentősebbek a mezőgazdasági termelők és kereskedők. Reményeink szerint segítjük az agrárgazdaság nyomasztó pénzügyi és likviditási problémáinak enyhítését. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
