IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN
IVANICS ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Ahol Rusznák Miklós kollégám abbahagyta, ott folytatom végeredményben, mivel úgy gondolom, a törvényt valóban a gyakorlatban végrehajthatóvá kell tenni, és valahogy a valóság talajára kell állítani ezt a nagyon fontos törvényt. Valószínű, hogy már korábban szükség lett volna ennek a törvénynek a meghozatalára, és akkor a finanszírozás kérdésköre is hamarabb került volna reflektorfénybe.
Egyértelmű az, hogy az önkormányzati tűzoltóság létrehozása, ez a szervezeti változás, amely elsősorban vagyoni és tulajdoni oldalról helyreteszi a tényleges funkció ellátását, az önkormányzatok terhére próbálja azokat az elmaradt állami feladatokat megvalósítani, amelyek - valljuk be őszintén - évtizedek óta elmaradnak a kívánt szinttől. Évtizedek óta fokozatosan nő lemaradásunk a világ élvonalától, és egy-két kivételtől eltekintve sem a személyi biztosítás, sem a tényleges elhárítás, a tényleges, hatékony tűzvédelem nincs biztosítva. Itt még nem is beszélek azokról a kérdésekről, amelyek a műszaki mentés, a katasztrófa-elhárítás területére tartoznak: a környezetvédelmi károk elhárítása, olyan, a környezetet veszélyeztető balesetek és váratlan események bekövetkezésekor fellépő tevékenységek, amelyek ma, a jelenlegi technikai ellátás és a jelenleg az országunkon átmenő tranzitforgalom mellett igen kényes kérdések. Nincsenek meg a műszaki felszereléseink ehhez.
Az előző ciklusban én gazdasági alpolgármesterként tevékenykedtem. Nagyon sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Országosan is van áttekintésem, hogy a hazánkon átmenő főútvonalak, tranzitútvonalak mellett már eddig is nagyon sok esetben következtek be olyan balesetek, amiknél nagyon-nagyon nagy tévedéseket, súlyos hibákat követtünk el. Nem kívánom, hogy valóban olyan katasztrófák következzenek be, amiknél a környezeti veszélyeztetettséget egyszerűen nem tudjuk kontrollálni, nem tudjuk elhárítani azokat a problémákat, amelyek ebből adódhatnak.
Még egyszer ismétlem tehát: ezekhez valódi és tényleges állami feladatvállalás szükséges. Valószínű, hogy hosszabb távon ez kiegyenlítődik. Most, egy bizonyos átmeneti időszakban, amíg a jelenlegi gyakorlati tűzoltás valóban ki tud szélesedni arra a műszaki színvonalra, amire Európában szükség van, addig kell egy határozott állami szándék, hogy a segítséget a jelenleg általánosan nehéz helyzetben lévő önkormányzatok megkapják.
Ehhez hozzá lehet tenni azt a kérdéskört is, hogy valójában mennyire konkrét ez a törvény. Ha megnézzük az országos parancsnokság és a megyei parancsnokságok kérdéskörét, akkor már mindjárt egy nagyon erős fogalomzavar is fellép a törvényben, mégpedig az, hogy itt "parancsnokság"-okról beszélünk. Hogyha megnézzük, hogy a törvény milyen funkciókat rendel hozzá például a megyei tűzoltóparancsnok tevékenységéhez és a megyei tűzoltó-parancsnoksághoz, akkor valójában semmiféle parancsnoki tevékenység - ami a szó igazi értelmében parancsnoki tevékenység - nincs.
Végeredményben tehát ő egy olyan szakmai felsőbb fórumnak van beállítva a törvényben, amely a gyakorlati tűzoltás, a tényleges tevékenység elvégzéséhez szinte nem járul hozzá operatív módon. Ezek után akkor miért nevezzük ezeket parancsnokságnak? Ez nemcsak az én kérdésem, hanem nagyon sok önkormányzati tűzoltóságtól jött ez a kérdés, hogy akkor valójában miért "parancsnokság" ez. Ez lehet egy felügyeleti szerv. De egyáltalán kell-e ebben a szervezeti formában? Mert most az a veszély fenyeget bennünket, hogy minden megyénél - még talán az országos parancsnokságnál is - olyan funkciót, olyan hamis funkciót fognak ellátni ezek a szervezetek, amelyek kvázi kivonják a szakembereket erről a területről. Hiszen itt tényleges tevékenységet nem fognak végezni, és a gyakorlati tűzoltás területén meg tudjuk, hogy nagyon kevés a szakember, és igazából hiánnyal küzdenek ezen a területen.
Ha ezt rávetítjük az államháztartás készülő reformjára, akkor különösen meg kell kérdezni, hogy ha ilyen szemszögből megnézzük, akkor valóban szükség van-e ezekre, valódi funkciókat látnak-e el. Meggyőződésem, hogy a törvényalkotás azon fázisában, amikor ez át lett gondolva, egyszerűen sematikusan nem tudtak mit csinálni ezekkel a szervezetekkel, és egy ilyen légüres térbe helyezve őket, megmaradtak.
Sokkal becsületesebb eljárás, hogyha ezt komolyan átgondoljuk, funkció szerint elosztjuk a feladatokat, és ezeket az embereket nem kell kivonni a forgalomból, hanem pontosan olyan feladatkörbe kell helyezni őket, ahol valóban szükség van rájuk. És ez egészen komoly költségmegtakarítást is jelentene.
Meggyőződésem, hogy ezeket a funkciókat operatív módon oda lehet telepíteni a megfelelő nagy szervezetekhez az ország régióiban, és akkor ez máris egy forráslehetőséget teremt.
(18.40)
Mert ezeknek a bér- és egyéb kérdései különben sincsenek leszabályozva és egyértelművé téve a törvényben.
Úgy gondolom, hogy az egész törvény koncepciójának egy nagyon lényegi eleme, hogy meg tudjuk-e oldani és el próbálunk-e menni a tényleges államháztartási reform elé, hogy ez illeszkedjen egy tényleg mindenki által elfogadható logikus rendszerbe.
Visszatérek az előző, Rusznák Miklós frakciótársam hozzászólására, hogy a finanszírozás kérdésében valamilyen módon el kell mozdulni, mert így nem lehet lebegtetni a tényleges hozzájárulást, a műszaki feltételek biztosítását. Viszont nagyon kérdéses, hogy pályázati úton valóban azok a tűzoltóságok jutnak-e felszereléshez, eszközökhöz, amelyek ténylegesen rászorulnak.
Ebben a kérdésben nem mondom, hogy könnyű igazságot tenni, és nem mondom, hogy könnyű fedezetet biztosítani az egész ország általános technikai fejlesztésére, de mindenképpen ki kell jelölni azokat a területi funkciókat, azokat a fejlesztési célokat, amelyet mindenképpen meg kell valósítani, hogy az országnak az ilyen irányú tevékenysége valamilyen mértékű lefedettséget biztosítson a magasabb igényű technikai eszközök területén is. Ehhez úgy gondolom, először a szakmát kellene megkérdezni, és egy nagyon megalapozott szakmai javaslat alapján ténylegesen és állami pénzeszközökből biztosítottan hozzájárulni ezen tevékenység elfogadható színvonalra hozásához.
Én ennyivel szerettem volna kiegészíteni az általános vitában eddig a KDNP részéről elhangzottakat, és ajánlom megfontolásra, hogy a kormány részéről a módosító javaslatok irányába legyen egy nyitottság, hogy ezeket a szervezeti kérdéseket valóban világosan és a funkciók szerint tudjuk megítélni és helyre tenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
