BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoport részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszonyok és Urak!
A Fidesz-Magyar Polgári Párt a természet védelméről szóló törvény benyújtása kapcsán üdvözli e törvénytervezetet. A törvénytervezetnek előnyére vált, hogy a hozzá elkészült más törvénytervezetek vitájával együtt lehet tárgyalni. Elkészült hozzá az általános bevezető, amely egyrészt felvázolja a természetvédelmi koncepcionális változatait, másrészt kijelöli a hazai természet védelméről szóló törvény helyét és funkcióját a hazai és európai jogrendszerben. Áttekinthető a törvény hat fő részre történő tagolása, amely segítségével világossá válik a törvény tematikai és logikai szerkezete. E fejezet koncepciójával és tartalmával alapvetően egyetértek.
Egyedül a hagyományos természetvédelem fogalmának használatával szemben lennének ellenvetéseim. Ezeket a részeket azért emelem ki, hogy a gondolkodásmódomra, a gondolkodásmódunkra rávilágítsak.
Először is a természet általános védelme semmiképp sem egy védelmi minimum a mi véleményünk szerint, hanem a védelem általános alapja, amelyen belül lehet differenciálni és amelyre építve lehetséges és szükséges további megkülönböztetett - megkülönböztetett! - védelmi intézkedéseket tenni. A természet általános védelmének fogalmával ezért én a természeti értékek jogszabályban meghatározott körének megkülönböztetett védelmét állítanám szembe, egyúttal a törvény más részeiben is a "kiemelt védelem" helyett a "megkülönböztetett védelem" jelzőt tartom logikainak helyénvalónak. Az alábbi vázlatos fogalmi meghatározással összhangban tehát "védett természeti érték az az objektum, amely a természet általános védelmi követelményein túlmenően megkülönböztetett oltalomban részesül".
Az előterjesztés újabb változatában - amelyet két miniszter is ellenjegyzett -, negatív irányú meglepetéssel olvastam azokat a bekezdéseket, amelyek a gazdálkodás és a természetvédelem prioritásairól szólnak. Véleményem szerint ismételten visszaköszön az a számomra elfogadhatatlan, lényegében a természetvédelem fegyverletételéhez vezető szemlélet, amely a természetvédelemben alapvetően a korlátozást, az állampolgárok jogainak a korlátozását véli felismerni.
Ez két okból - sem jogfilozófiai megközelítésből, sem gyakorlati szempontból - nem elfogadható. Mivel egyetlen generáció sem korlátozhatja a jövőbeni generációkat bizonyos általános, esetleg nem is csak materiális javak élvezetében, ezért alapvetően minden adott, jelenben élő generációnak magasabb erkölcsi normák alapján önkorlátozást kell gyakorolnia. Ez nem jogkorlátozás, hanem erkölcsi norma.
Szeretném azt is elmondani, hogy nemcsak a hosszabb távú használat ésszerű megalapozása fontos, hanem nagyon fontos bizonyos természeti erőforrások megőrzése, fenntartása.
Törvényalkotásunknak itt és most arról kell döntenie, hogy valóban egy ökoszociális piacgazdasági pályára akarja-e állítani hazánkat, vagy csupán frázisokkal takargatni azt, hogy egy növekedésközpontú monetáris rendszer adósságspiráljának kényszerpályáján mozoghatunk-e továbbra is.
A természet általános védelmének az élővilágra vonatkozó része nem csupán a vadon élő növény- és állatfajok védelmét jelenti, hanem általánosságban a biológiai sokféleség minden szintjének oltalmát is. A biológiai sokféleség védelmének természetesen nemcsak itt kellene nyomatékkal szerepelnie, hanem a törvény előírásai szerint elkészítendő természetvédelmi alaptervben is.
A bevezetőben hangsúlyozott rendszerszemléletű természetvédelem elveinek következetes továbbvitele lett volna - és ez javítható -, ha a törvény az élőhelyek általános védelme kapcsán kitér az országos ökológiai hálózatra, annak elemeire, a magterületekre, rekonstrukciós területekre, zöldfolyosókra, illetve a környezetileg érzékeny területek rendszerére. A jelenlegi formában a törvényben sajnos nincs egy olyan átfogó keret, amely egységbe foglalná az általános élőhelyvédelem különféle részkérdéseit. Ezen megítélésem szerint okvetlenül változtatni kell, s erre megfelelő helyen meg is tesszük részjavaslatainkat. Az ökológiai hálózat, folyosók és környezetileg érzékeny területek rendszerének az alaptervben előirányzott megtervezéséhez mindenképpen szükség volna arra, hogy a törvény legalább a legfontosabb általános jogszabályi kereteket megadja ezek létrehozásához.
Más. Meggyőződésem az, hogy ha voltak - márpedig voltak - a hazai természetvédelemnek eredményei az elmúlt időszakban, az alapvetően annak köszönhető, hogy a Természetvédelmi Hivatal, illetve jogelődje viszonylag hatékonyan tudott működni olyan időszakokban is, amikor a hazai környezetvédelem irányítása egyéb tekintetben erősen kérdéses volt. A természetvédelem maga mögé tudott felsorakoztatni egy komoly szakmai hátteret, s annak jelentős része volt az említett biodiverzitás-védelmi stratégiának, a hazai természetvédelem integrációs elven alapuló új rendszerű természetkoncepciójának, a természetpolitikai koncepciónak, illetve Magyarország környezeti jövőképe ide vonatkozó részeinek kidolgozásában. Ezért tehát fontosnak tartom, hogy a természetvédelem állami szervezete központi irányító hivatalának, feladatainak és jogosítványainak törvényben való rögzítése mindenképp indokolt és okvetlenül szükséges.
A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás széttagoltsága különösen súlyosan esik latba egy olyan társadalmi helyzetben, ahol a természetvédelem az általa őrzött és kezelt területeken nincs tulajdonosi helyzetben. Ezért fontosnak tartjuk azt is, hogy a természetvédelmi törvény esetében a szövetkezetekről szóló 1992. évi II. törvény, valamint a közelmúltban megjelent, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XVIII. törvény végrehajtása során történt jelentős, sőt alapvető változásokat vegye figyelembe a természetvédelmi törvény. Ezen változások döntően a természetvédelem tulajdonviszonyait érintik, hiszen a fenti törvények értelmében és azok következtében több ezer hektár földterület - elsősorban gyep és erdő - került állami tulajdonba, és természetvédelmi vagy kincstári - ez még nem tisztázott - kezelésbe.
Fontosnak tartjuk azt, hogy a tulajdonviszonyok változása során az V. fejezetben - és más fejezetekben is - e változásokat a törvénytervezet követhető módon tartalmazza.
(18.40)
Szeretném néhány hiányosságra is felhívni a figyelmet. Az egyik a már képviselőtársaim által is említett hatásvizsgálat elmaradása, amelynek hiánya súlyos helyzetet teremthet, és a prioritások szembeállíthatók egymással a gazdaság és a természetvédelem területén. Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapban a természeti értékek védelméhez szükséges pénzügyi eszközök biztosítása történjen meg. Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy az Alap természetvédelmi célokat szolgáló részének pénzeszközeit természeti értékek, területek, védett természeti értékek és területek megőrzésére, rekonstrukciójára, fenntartására, bemutatására, oktatóközpontok létrehozására és fenntartására lehessen fordítani, esetleg a kártalanításokra is. Ez hiányzik a mostani változatból.
Képviselőtársaim beszéltek a természetvédelmi őrszolgálat tevékenységéről, amely a korábbi változatokban markánsabban, határozottabban jelent meg. Én nem hiszek egy etatista államfelfogásban, én abban hiszek - amire az államtitkár asszony is utalt bevezetőjében -, hogy e törvény hatályosulása és a társadalomra, a természetre gyakorolt hatása nem elsősorban csak a parlamenten, nem is csak a kormányzaton, hanem az önkormányzatokon, az őrszolgálatnak és a természetvédelemben szolgálók mindegyikének a tevékenységén és nem utolsósorban a jogkövető emberi magatartáson fog múlni.
Szeretnék arra is utalni, hogy a természeti területek körének meghatározásánál fontosnak tartom, hogy a természeti területek jegyzékét a miniszter folyamatosan, de legkésőbb a törvény hatálybalépésétől számított két éven belül a földművelésügyi miniszterrel együttes rendeletben tegye közzé. A fejezet változzék meg, és ne utólagos megállapításként, hanem e törvényt követően együttes miniszteri rendeletben legyen szabályozva a természeti területek körének meghatározása, amely véleményünk szerint jelentős korlátozásokat kell hogy tartalmazzon.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt üdvözli a természetvédelmi törvény benyújtását, azt összhangba kell hozni a többi benyújtott és e témakörhöz tartozó törvénnyel. Módosító javaslataival azon lesz, hogy a jogharmonizáció, az európai integráció, e törvény szakmai megfogalmazása, és főleg annak hatása még pontosabban jelenjen meg. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
