DR. HASZNOS MIKLÓS

Teljes szövegű keresés

DR. HASZNOS MIKLÓS
DR. HASZNOS MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoport részéről: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kazal László énekelte egyszer egy nagyszerű dalában, hogy: "Tíz perc, az nagy idő, Elemér!" Én Elemér se vagyok, és a tíz percet sem tartom olyan nagy időnek, hogy beleférne ebbe az elemzésbe, mondjuk, egy nemzetközi jogi összehasonlítás vagy a magyar jogtörténetnek a természetvédelemmel kapcsolatos fejlődése. Ezért én kénytelen vagyok szigorúan a 2098-as számú törvényjavaslatra szorítkozni. Azonban mégis kell néhány általános megállapítás akkor is, amikor egy konkrét törvénnyel foglalkozunk és egy adott jogrendben kívánjuk elhelyezni ezt a konkrét törvényt.
Az első megállapításom egy hallatlanul pozitív megállapítás, éspedig az, hogy a magyar jogtörténetnek talán nem volt olyan időszaka, mint ez a mostani, hogy annyi védelmi törvénnyel foglalkozunk. Hiszen arra, hogy a közelmúltban megszületett a környezetvédelmi törvény, a területfejlesztési törvény, joggal lehetünk büszkék. Most van születőben még három másik olyan törvény, amely minden vonatkozásban kapcsolható a környezetvédelemhez és a természetvédelemhez. Tehát a mennyiségi mutatókat tekintve nagyon jól állunk. Soha a magyar törvényhozásnak ilyen időszaka nem volt, mint ez.
Ezek után nézzük meg, hogy mit tehetünk mi, országgyűlési képviselők annak érdekében, hogy végre legyen Magyarországon egy, a természetvédelmet igazán hatékonyan segítő törvény. Ebben persze az a mi jogunk és kötelességünk, hogy egy hatékony, jó természetvédelmi törvényt alkossunk meg, ezt pedig hatékony, jó országgyűlési képviselői munkával és rengeteg utánjárással tudjuk csak megtenni.
Miért kell itt egyáltalában törvényről is beszélni? A magam és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről szeretném azt kifejezésre juttatni önöknek, hogy mi itt igenis etatisták vagyunk, sőt a centralizáció hívei vagyunk, mert tartjuk annyira fontos kérdésnek a természetvédelmet, hogy nem mondjuk azt, hogy ezt nagyvonalúan engedjük át a társadalmi önszabályozásnak, engedjük át nagyvonalúan az egyén felelősségének és az egyén szabadságának, hanem itt igenis szükség van az átmeneti időszakra. És ez az átmeneti időszak lehet, hogy tíz év, lehet, hogy húsz év; majd amikor a környezeti nevelésnek meglesznek az eredményei, majd amikor a természet elfogadása és megbecsülése iránt mindenki belső késztetést fog érezni, akkor lehet, hogy nem kell törvényi szigorral és törvényi rangsorral szabályozni olyan kérdéseket, amelyeket ma már például Nyugaton meg tudnak oldani. Éppen ezért mi azt mondjuk, hogy innen nem vonulhat ki az állam, és nem mondhatja azt, hogy ezt bízzuk a társadalmi önszerveződésre és a kisközösségek helyi védelmére, hanem igenis itt szükség van törvényi szabályozásra.
A törvények színvonala borzasztó mértékben függ az előkészítéstől és a rendelkezésre álló adatoktól. Amit itt most felsorolok, egyrészt ellenzéki pozíciómból következik, mert hiszen én nem dicsérni - de temetni sem - jöttem; nem dicsérni, hanem éppen a hibákra rávilágítani szeretnék, és azt szeretném, hogy feleljen meg ez a törvény annak a követelménynek, hogy egy hatékony természetvédelmi törvény legyen. Ezért amit mondok, talán abban tudnám összefoglalni, hogy: érte haragszom, nem ellene.
Azzal kezdeném tehát, talán az volna az egészre a legjellemzőbb, hogy félreértés ne essék: az általam említett kifogásokkal szemben ez a törvény semmivel nem rosszabb, mint az eddig benyújtott összes ilyen formájú törvény; hogy csak a legutolsót említsem: a területfejlesztésről szóló törvény. Tehát egyáltalában nem rosszabb ennél a törvénynél, sőt azt kell hogy mondjam, az őszintesége még becsülendő is, mert most fogunk majd tárgyalni egy olyan törvényt, amely a vad védelméről szóló törvény, ahol - ugyan kérem, legyünk őszinték legalább egymáshoz! - nem a vadvédelemről, hanem a vadgazdálkodásról és a vadászatról van szó; és tárgyalunk majd olyan törvényt is, hogy: "az erdő védelméről", de abban is inkább az erdőgazdálkodás érdekeiről van szó. De azt kell hogy mondjam, hogy ez természetes, hiszen egy társadalomban minden jogi szabályozásnál az érdekek sokfélesége az, ami ütközik. Csak egyetlenegy ilyen törvénynél, mint a természetvédelmi törvény, a tulajdon, a gazdálkodás érdekei, a költségvetés érdekei - hogy azért lehetőleg minél kevesebbe kerüljön -, a vadászat érdekei, ezek mind olyan érdekek, amelyek mögött jelentős erők és - mondjuk ki, akár tetszik, akár nem - lobbyk vonulnak fel, és komoly harcot vívnak már az előkészítés során is. Ezért amit én ezzel a törvénnyel szemben kifogásolok, mindaz azért van, mert szeretném a természetvédelem pozícióját erősíteni.
Amit hiányolok: én nagyon szerettem volna, ha végre egyszer áttörjük a falat, és nem egy kaptafára születnek a törvények - méghozzá olyan kaptafára, ami a képviselőktől rengeteg munkát és utánjárást igényel. Mert hol vannak itt a hatáselemzések? Hol van itt az anyagi hatások biztosítása, ennek elképzelése? Ha tehát lelkiismeretesen akarunk egy hatékony természetvédelmi törvényt megalkotni, akkor nekünk kell ennek egy kicsit utánamenni, hogy meggyőzően tudjunk majd a konkrét módosító javaslatban is esetleg érvelni mellette.
Még azt is mondanám, hogy egy ilyen törvény az utánjárás miatt rengeteg időt vesz el a képviselőtől. Nem akarok jósolni és nem akarok rossz jós lenni, de az a meggyőződésem, hogy ehhez a három törvényhez, sőt, ha hozzáveszem a születendő negyediket, az állatvédelmi törvényt, megközelítően legalább ezer módosító javaslat lesz ehhez a négy törvényhez. És hogyan lehetne ezt elkerülni? Úgy lehetne, ha hosszabb lenne az előkészítés, az adatgyűjtés, a hatáselemzések ideje, az anyagi hatások és az anyagi feltételek biztosítására vonatkozó előzetes tárgyalások. Ezért külön öröm számomra, hogy a Pénzügyminisztérium államtitkár ura itt van, mert a költségvetéstől igenis számon kell majd kérni, hogy mi ne csak deklarációkat mondjunk ki egy természetvédelmi törvénnyel, hanem biztosítsuk az annak megvalósításához szükséges anyagi feltételeket is, méghozzá állami garanciával és a költségvetésen keresztül.
Még három nagyon rövid dolgot mondanék - mert mondom, tíz perc nagy idő, Elemér, de nem fér bele minden -, hogy mi az, amit én ebből a törvényből mint korszerű törvényből koncepcionálisan hiányolok.
Az egyik az, hogy nincs például benne az optimalitásnak még csak szerepe sem. Pedig ahol érdek-összeütközések vannak, ott az optimumszámításnak valahol helye kellene hogy legyen, legalábbis rendezőelvként vagy pontosan meghatározva bizonyos prioritásokat, mert bizony előfordulhat, hogy előbb szavazza meg a tisztelt Ház a vadászati törvényt - mert én nem beszélek vadvédelemről, hanem vadgazdálkodásról és vadászatról -, és lehet, hogy annak lesznek olyan pontjai, amelyek nem lesznek teljes ekvivalenciában a természetvédelmi törvénnyel.
(18.30)
Ezért kellene bizonyos optimumokat meghatározni, hogy világos legyen, mi az, amit az összes ilyen törvénnyel el kívánunk érni, mik azok társadalmi hatásai; és akkor annak legyen prioritása, amit a másik jogalkotónak vagy jogszabály-előterjesztőnek is akceptálni kell.
Hiányzik ebből az anyagból - általánosságban mondom - az informatika szerepe. Pedig egy információs korszak küszöbén állunk! Igaz, hogy van benne néhány mondat az informatikáról; de annak, hogy milyen adatokat kell beszerezni, kinek a kötelessége az adatokat szolgáltatni, az adatokat ki dolgozza fel, és a feldolgozás eredményével mit kell tenni, ha törvényről van szó, imperatíve meg kellett volna jelennie.
A harmadik dolog: mivel a természetvédelem a legszélesebb társadalmi rétegeket érinti, itt rendkívül fontos a beszámoltatási kötelezettség. Ha az újságban megjelenhetnek nagy cégek mérlegei, és azokat minden állampolgár olvashatja, akkor miért ne lehetne az ország Háza előtt beszámoltatni egy minisztériumot arról, hogy milyen a természetvédelem állapota - javult vagy romlott -, mit sikerült ebben az évben elérni; adjanak egy mérlegbeszámolót - hogy így mondjam - a természetvédelem helyzetéről is.
Tíz perc nagy idő, Elemér! Egy mondat még: az a százegynéhány konkrét észrevétel, amit majd módosító javaslat formájában szerényen - ismerve az ellenzék lehetőségeit - elő fogok terjeszteni, remélem, segít azon, hogy ez a törvény jobb legyen, mint jelenlegi állapotában.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem