DR. KISS RÓBERT
DR. KISS RÓBERT
DR. KISS RÓBERT, az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomat tulajdonképpen három részre osztva mondanám el, és ez a három rész is még két részre osztható: az első rész a törvénnyel kapcsolatos előzményekről, a második rész magáról a törvényről szól.
Az előzményekkel kapcsolatosan csak annyit szeretnék mondani, hogy hogyan alakult egyáltalán "a természet védelme" kifejezés, hogyan alakult ki a természetvédelemmel kapcsolatos jogalkotás Magyarországon és a világban. Ami a törvényeket illeti, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy bizonyos mértékig jubileumot is ünnepelhetünk, nevezetesen az első természetvédelemmel kapcsolatos törvény jubileumát amelyet 1871-72-ben alkottak az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt nem sokkal később, alig néhány évvel lemaradva Magyarország is követte: 1879-ben megszületett az első természetvédelemmel kapcsolatos törvény, amelyben még maga a "természetvédelem" kifejezés nem szerepelt. Ez a szó néhány évtizeddel később, 1935-ben vált használatossá a IV. törvénycikk megalkotásával, amely az erdők és a természet védelméről szólott. Ezt követte 1961-ben az első önálló természetvédelmi törvény megalkotása, és így tulajdonképpen Magyarországon is megkezdődött a kifejezetten természetvédelmi jogalkotás. A jelenlegi törvényjavaslatot megelőző törvény az 1982. évi 4. törvényerejű rendelet volt. Ez jelenleg is hatályban van, ez a hatályos törvény.
A másik dolog, ami az előzményekhez tartozik, a nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel kapcsolatos kérdés. Mindössze azokról a nemzetközi egyezményekről kívánok néhány szót mondani, amelyek, azt hiszem, nagyon fontosak a természet védelme szempontjából, és amelyek bizonyos mértékű fejlődést is jelentettek, jelentenek ebben a kérdésben.
Itt is jubileumról beszélhetünk bizonyos fokig, hiszen véleményem szerint az első, legfontosabb ilyen nemzetközi egyezmény az 1971-ben megszületett ramsari egyezmény volt, amely a vizes élőhelyek védelméről, - tehát már eleve a természetvédelemről - rendelkezett. Ezt követte gyors egymásutánban néhány más nemzetközi szerződés, így a világ kulturális és természeti örökségének, azaz a világörökségnek a védelméről szóló párizsi nemzetközi szerződés. Majd 1973-ban megszületett az úgynevezett washingtoni egyezmény, amely azt hiszem, mérföldkő a mai napig is és az elkövetkezőkben is nagy hatással lesz a természet védelmére. Ez a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozza. Erről még csak annyit, hogy itt már kis lemaradás volt, hiszen Magyarország ehhez az egyezményhez csak 1985-ben csatlakozott. 1979-ben született a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló nemzetközi egyezmény, valamint ugyanebben az évben született még az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény.
Azt hiszem, a legfontosabb mérföldkő az 1992. évi úgynevezett riói egyezmény volt, amely tulajdonképpen a jelenlegi törvénynek is alapja, a jelenlegi törvény kialakulásában a legfontosabb volt. Ez a biológiai sokféleségről, a biológiai források védelméről rendelkezik. A legfontosabb vonása - és ez bizonyos mértékig megjelenik a törvényben is -, hogy bevezette a fenntartható hasznosítás és a fenntartható fejlődés fogalmát, illetve javasolta az országok számára, hogy az ágazati politikákba is próbálják beépíteni a környezet és természet védelmét, valamint az egyezményben részt vevő vagy ahhoz csatlakozó országok számára javasolják a megőrzési technológiák cseréjét is.
Még néhány szót magáról a törvényről. Már tulajdonképpen 1990 óta napirenden szerepelt, hogy valamilyen módon szükség lenne - tekintettel a tulajdonviszonyok megváltozására és az azóta elindult természetvédelemmel kapcsolatos folyamatokra is - egy új törvény létrehozására. E törvény nagyon jó pontja, hogy másik két, illetve három törvénnyel együtt került előterjesztésre. Ezek: a vadakról szóló törvény, illetve az erdőgazdálkodásról és az erdőkről szóló törvény. A negyedik törvény lenne, amelyet sokan hiányolnak is ebből a csoportból, az állatvédelemről szóló törvény. Ez nem jelent meg, de véleményem szerint van egy törvényjavaslat, amely kiegészíti ezeket a törvényeket és javaslatokat, nevezetesen a büntető törvénykönyv módosítása, amely a büntetőjogi szankciókat tartalmazza ezekben az kérdésekben.
Még egy fontos, talán a legfontosabb dolog, amely a törvényben szerepel és annak egész koncepcióját áthatja, hogy már nemcsak az egyes védett területeken lévő növények és állatok védelmével, illetve egyes védett növények és állatok védelmével foglalkozik, hanem az egész természetnek, a természet összességének védelmével, és ez utóbbin belül foglalkozik ezeknek a védett területeknek, állatoknak és növényeknek a védelmével.
Fontos része még a törvényjavaslatnak az, hogy egy rövid részben ugyan, de megemlíti az oktatás és a tudatformálás problematikáját és szükségessé teszi azt, hogy a nemzeti alaptantervben is szerepeljen a környezetvédelem, illetve a természetvédelem kérdése.
Azt hiszem, fontos rész még és új elem ebben a törvényben a társadalmi részvétel bevezetése, habár azzal kapcsolatosan is hosszas viták voltak, hogy ez a társadalmi részvétel milyen mértékű legyen és hogyan történjék. A legnagyobb probléma volt a társadalmi szervezetek részvétele a területek kezelésében.
Már korábban is téma volt: ahhoz, hogy a törvény érvényesülni tudjon, szükség van a természetvédelmi őrszolgálatnak, magának a természetvédelmi szervezetnek a megerősítésére, amely ugyan már évtizedekkel ezelőtt létrejött, de igazán a természetvédelmi jogszabályok érvényesülése nem történt meg. Ezért, azt hiszem, mindenképpen szükséges és nagyon fontos, hogy ez az őrszolgálat megerősödjön, és olyan szervezet alakuljon ki, amely képes ezeket a jogszabályokat betartani, illetve betartatni.
Még egy újdonság van a törvényben. Az elmúlt évtizedekben sokszor megjelent a Magyarországra érkező, más országokban védett, de Magyarországról már kihalt állatok problémája. Ezeket az állatokat ugyanis tulajdonképpen védekezésként, de valamilyen módon elpusztították. A jelenlegi jogszabály azonban már úgy nyilatkozik, hogy a szomszédos országokban védett élőlények, védett állatok Magyarországra kerülésekor is a védettségre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(18.00)
Egy dolog még, ami nem tartozik szorosan ehhez a törvényjavaslathoz, de én azt hiszem, hogy ennek a törvénynek az érvényesüléséhez szükséges lesz. Azt hiszem, úgy kellene ennek a törvénynek az elkövetkezendőkben érvényesülnie, hogy valóban ez a törvény legyen az, ami a természet védelméről rendelkezik, és ne olyan helye legyen, vagy úgy érvényesüljön, mint néhány országgyűlési határozat, amely az elmúlt évek során megszületett, és különböző védett területekről rendelkezik, különböző védett területeknek, védettségi szinteknek a létrehozásáról - de ezek a védett területek még a mai napig nem jöttek létre. Szeretném, hogyha nem úgy történne ez a védettség és ennek a törvénynek az érvényesülése, mint ahogy Magyarországon történt 60 évvel ezelőtt, amikor a harmincas években döntöttek arról, hogy Magyarországon létre kell hozni egy medverezervátumot, és amikorra ez a medverezervátum megvalósult volna, akkorra a medvék Magyarországról kipusztultak. Köszönöm szépen. (Taps.)
